|
|
|
|
Készül a csődtörvény - Sajtótájékoztató a
Pénzügyminisztériumban (1. rész)
|
1990. szeptember 19., szerda - Az új csődtörvény tervezete,
amely várhatóan november végén, december elején kerül az
Országgyűlés elé, egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a csődeljárás
folyamatát, pontosabban körülhatárolja majd a csődeljárás során az
adós és hitelező viszonyát, az állam, a bíróságok szerepét -
tájékoztatta az újságírókat szerdán Sugár Dezső, a
Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a minisztérium
épületében.
A javaslat szerint az új törvény nevében is csődtörvény lesz, tehát csak a csődbe jutott, azaz a már fizetésképtelen, vagy várhatóan azzá váló gazdálkodó szervezetek helyzetének rendezésével, esetleges felszámolásával foglalkozik majd.
A leendő csődtörvény alapján kétféle eljárás indítható majd. Az első szerint az adós gazdálkodó szervezet továbbra is kezdeményezhet önmaga ellen csődeljárást. A megindításnak nem lesz tételesen felsorolt előfeltétele, és jelentős kedvezményt biztosít majd az adós vállalat, vagy vállalkozó számára, nevezetesen: három hónapos fizetési moratóriumot kaphat az önmaga ellen csődeljárást kezdeményező. A visszaélések elkerülésére azonban ezzel a lehetőséggel csak háromévenként élhetnek majd a gazdálkodó szervezetek.
A csődeljárás megindítását a bíróság közzéteszi, és a három hónapos fizetési moratórium idején tudomásul vesz és közzétesz, lehetősége lesz az adósnak arra, hogy reális kibontakozási programot készítsen, a hitelezőkkel megállapodjon az esetleges átütemezésekről, vagy a fizetési kötelezettségek másfajta behajtásának módjáról, például az esetleges átvállalásról. Az egyezséghez a gazdálkodó szervezet tulajdonosának egyetértése és valamennyi hitelező hozzájárulása is szükséges lesz. Az esetleges megállapodást a bíróság közzéteszi, s ezzel az eljárás befejeződik. Azaz így az adós vállalat felszámolására nem kerül sor, ha viszont nem sikerül egyezséget kötni, a bíróság hivatalból megindítja a felszámolási eljárást.
A törvénytervezet szerint normatív előírásokkal szabályozzák majd a fizetésképtelenség egyes lehetőségeit, illetve a korábbinál pontosabban körülhatárolják a fizetésképtelenség eseteit. A bíróságok csupán a már megindított csődeljárások alkalmával, a kérelmek beérkezése után minősítik a fizetésképtelenség eseteit. (folyt.köv.)
1990. szeptember 19., szerda 16:35
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|