|
|
 |
|
 |
|
| Simo Vuorilehto, a Nokia igazgatótanács elnöke Kalevala kötettel ajándékozza meg Antall József miniszterelnököt a Nokia székházban tett látogatása alkalmával. |
|
|
|
| A nap MTI-híreiből |
 |
|
 |
Hitelek Magyarországnak és Lengyelországnak - FAZ (1.rész)
|
12:30
|
Bonn, 1990. augusztus 31. péntek (MTI-tud.) - Magyarország
500 millió márka, korábban már kilátásba helyezett hitelt kap
nyugatnémet bankoktól, részben szövetségi kezességvállalással -
jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken exkluzív
értesülésként. A tizenkét hónapra szóló hitelt a Deutsche Bank
vezetésével nyugatnémet bankkonzorcium nyújtja a Magyar Nemzeti
Banknak. A kamatláb ötnyolcad százalékkal a Libor-kamatláb felett
lesz, a hitelösszeg tíz százalékáért a bankok vállalnak kockázatot, a
szövetségi kezesség kamatokkal együtt 495 millió márkára terjed ki.
(Ezzel egyidőben a nyugatnémet, szövetségi kezelésben lévő
Kreditanstalt Lengyelországnak 421,55 millió márka értékben nyújt
újjáépítési hitelt.)
|
Tovább »
|
|
A szabad demokraták sajtótájékoztatója
|
14:25
|
1990. augusztus 31., péntek - A szabad demokraták is
elkészítették a kormány első száz napjának értékelését, s ezt
összegezve pénteki sajtótájékoztatójukon Pető Iván ügyvivő
kijelentette: a száz nap elteltével vége ugyan a türelmi időnek, ez
azonban nem jelenti azt, hogy vége a türelemnek is, hiszen továbbra
sem célja a szabad demokratáknak a kormány megbuktatása. Ugyanakkor
most már más lesz a számonkérés mércéje, hiszen a kormány poziciója
megerősödött, kiépült intézményrendszer áll mögötte.
|
Tovább »
|
|
3,1 százalékkal kevesebben - Sajtótájékoztató a népszámlálás
előzetes adatairól (1. rész)
|
14:29
|
1990. augusztus 31., péntek - Vukovich György, a KSH elnöke
pénteken sajtótájékoztatón ismertette az 1990. január 1-i - tíz
évenként esedékes - népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as
évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-én
10 millió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezerrel kevesebben,
mint tíz évvel korábban. A csökkenés új jelensség, mert bár a 70-es
években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának
növekedése, csökkenést a második világháború utáni évtizedekben most
először regisztrált a népszámlálás. A tíz év átlagában kevesebb
gyermek született, mint ahányan meghaltak az országban, s a
halálozások száma és aránya nemzetközi összehasonlításban is nagyon
magas: a vizsgált időszakban évenként megközelítette a 150 ezret.
Mindez visszavezethető a lakosság kifejezetten rossz egészségügyi
helyzetére. A konkrét okok között továbbra is első helyen állnak a
szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, ezt követik a
balesetek és az öngyilkosságok. Mindössze a csecsemőhalandóság
javult - az 1980 évi 23,2 ezrelékről 15,7 ezrelékesre, de még így is
jóval magasabb, mint a gazdaságilag fejlett országokban.
|
Tovább »
|
|
Hétfőtől rendes ülés a Parlamentben - A házelök
sajtótájékoztatója (1.rész)
|
14:40
|
1990. augusztus 31., péntek - A forró vitákat hozott hosszú
nyári rendkívüli üléssorozatot lezárva szemtember 3-tól, hétfőtől
ismét a rendes kerékvágásba zökken vissza a Ház munkája. A
parlamenti pártok frakcióinak kora reggeli tanácskozása után 10.30
órakor megnyílik a kétnaposra tervezett plenáris ülés, amelynek
napirendjén a többi között hat törvényjavaslat, illetve
határozattervezet megvitatása szerepel. A törvényhozás előtt álló
feladatokról, a munka ütemezéséről Szabad György házelnök
tájékoztatta pénteken az újságírókat immár hagyománnyá váló
sajtóbeszélgetésen.
|
Tovább »
|
|
Az Érdekegyeztető Tanács ülése (1. rész)
|
19:48
|
1990. augusztus 31., péntek - Jóllehet a kormány képviselői
késznek mutatkoztak a vállalati tanácsok újraválasztásáról, illetve
a vezetői megmérettetésről szóló rendelet végrehajtási időpontjának
módosítására, az eredetileg kitűzött szeptember 15-i határnap maradt
érvényben. Az egyezség az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén azon
bukott meg, hogy a szakszervezeti kerekasztal képviselőinek nem
sikerült egyetértésre jutniuk. A határidő módosításával a
munkavállalói oldalon természetszerűleg mindenki egyetértett -
hiszen ezt ez az érdekcsoport kezdeményezte -, a Munkástanácsok
Országos Szövetsége és a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség
képviselői azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy a kormány rendeletének
tartalmi része is változzék. Így hiába látszott sokáig úgy, hogy a
több órás, számos szünettel megszakított vita után elvi konszenzus
jöhet létre, a munkavállalók még ,,fél győzelmet,, sem arattak.
,,Levegőben maradtak,, a korábbról már ismert kifogások: a dolgozók
nincsenek kellően felkészítve arra, hogy ténylegesen legitim
vezetőket válasszanak a vállalatok élére; a gazdasági vezetés minden
értelemben erősebb, a munkások és alkalmazottak érdekérvényesítő
pozíciója gyengébb lesz. A választások jogi szempontból valóban
véget vetnek a bizonytalanságnak, de a társadalom, a kollektívák
bizonytalanságára ez nem ad gyógyírt - hangoztatta az egyik
szakszervezeti képviselő.
|
Tovább »
|
|
|
|
|
|
|
|
|