|
|
 |
|
 |
A román gazdaság
|
----------------
München, 1990. augusztus 30. (SZER, Kelet-európai szemle) - Mai
műsorunkban egy Eugen Dismarescu román gazdasági és tervezési
miniszterrel készített interjút ismertetjük, amelyet a Szabad Európa
Szabadság rádió munkatársa készített. Az első kérdés így hangzott:
- Bukaresti élelmiszerboltokat járva feltűnik, hogy a polcok
üresek, ugyanakkor hosszú sorok kígyóznak az alapvető
élelmiszerekért. A hús hiánycikk, a cukor csupán jegyre kapható.
Milyen intézkedéseket tervez e téren a román kormány?
- A jelenlegi élelmiszerhiány oka többé nem a valós hiány, nem
azt jelenti, hogy e cikkek nem találhatók az országban. Másról van
szó. Az élelmiszeripar, a hűtőházak, a különleges szállítóeszközök,
a 10 éves kihasználatlanság, elhanyagoltság idején tönkrementek. A
román kormány most indította be válságprogramját, amelynek célja,
hogy amilyen gyorsan csak lehet, pótolja a hiányzó élelmiszeripari
gépparkot, hűtőberendezéseket és szállítóeszközöket.
Az országban elegendő élő állat van. Problémánk, hogy nincs
elegendő vágóhídi és húfeldolgozó kapacitás. Ez az oka, hogy
Bukarestben és más városokban még mindig hosszú sorok állnak a
boltok előtt. Tehát van elegendő élelmiszer, csak nem tudjuk
eljuttatni a boltokba.
- Ezek szerint Romániában elegendő hús áll rendelkezésre a
lakosság ellátására?
- Az állatállomány elegendő, ugyanakkor a boltokban kevés a hús.
A jelenlegi helyzetben kénytelenek vagyunk a jószágokat az eszményi
vágósúly elérése után is táplálni. Gyakorlatilag az egész országban
élelmiszerfelesleg van. (folyt.)
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A román gazdaság - 1. folyt.
|
Nemrégiben ellátogattam három megyébe. Az emberek mindenütt
ugyanazt panaszolták: próbálják eladni állataikat, de mivel nincs
felvásárló, nem sikerül. Sem Temesváron, sem Brassóban, sem
Kolozsváron nincs húsfeldolgozó kapacitás. A kényszerű szünet hosszú
évei után az élelmiszeripar működésképtelen.
- Petre Roman miniszterelnök néhány hónappal ezelőtt arról
beszélt, hogy 500 millió dollárt kívánnak a mezőgazdaság
talpraállítására fordítani, s ezzel Románia újra Kelet-Európa
búzamezőjévé válik. Mi történt ezzel a tervvel?
- A mezőgazdaságba eddig valamivel kevesebb, mint 200 millió
dollárt ruháztunk be. Ennek eredményeképpen most van gabonánk, és az
állatállomány is jelentős. De mindmáig az élelmiszeripar nem
részesült ebből az alapból. Hogy nem tudtuk az eredetileg tervezett
összeget erre a célra fordítani, annak az az oka, hogy nem kaptunk
olyan mértékű pénzügyi támogatást külföldről, amilyet reméltünk a
politikai változások után. A 200 millió dollárt vetőmag, fehérje és
vitamin, rovarirtó vegyszer és takarmány vásárlására fordítottuk.
Műtrágyát nem kellett importálnunk, mivel ebből elegendő mennyiséget
gyártunk Romániában. Ennek exportját leállítottuk, és a teljes
mennyiséget itthon forgalmaztuk. Ennek eredményeként idén igen jó
termés várható annak ellenére, hogy az elmúlt hetek szárazsága
kedvezőtlenül befolyásolta a kukoricatermést.
- A legtöbb külföldi pénzügyi támogatást felfüggesztették,
miután júniusban a román kormány erőszakkal vetett véget a bukaresti
tüntetéssorozatnak. Ha Románia ismét részesül e segítségben, mire
költi? (folyt.)
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A román gazdaság - 2. folyt.
|
- A külföldi beruházók maguk döntik el, pénzüket hová kívánják
elhelyezni. Mi szeretnénk, ha főként az élelmiszeripar, a turizmus
és a fogyasztási cikkeket előállító ipar - itt a háztartási és
elektromos készülékekre gondolok - részesülne ebből a támogatásból.
Szintén gondolunk a telekommunikációra és az infrastruktúra
fejlesztésére. Tehát azokra a területekre, amelyek a leginkább
elmaradottak.
Természetesen az ipar általános műszaki szintjét is kívánjuk
fejleszteni. Nem csupán az üzemek felszereltségét, hanem a termékek
technikai színvonalát is. Röviden: mást kell termelnünk. Mert a
mostani kormány célja - és remélhetőleg a későbbieké is -, hogy
elsősorban a hazai keresletet elégítse ki.
- A piacgazdaság bevezetése együtt jár a fogyasztói árak
emelkedésével. Ezt a béreknek is követniük kell. Hogyan kívánja ezt
az új román kormány megoldani?
- A jelenlegi bérrendszer idejétmúlt, a kommunista szemléletet
tükrözi. A fizetések valami hamis egyenlőség látszatát próbálják
kelteni. Az új kormány csupán a minimumbéreket határozza meg.
Efölött az alku a vállalatok vezetése és a szakszervezetek dolga. Az
új törvényt a kormány még nem terjesztette a parlament elé, de
terveink szerint 1991 második negyedévétől érvénybe lép.
- A piacgazdaság sok termék árának növekedését is jelenti. A
román kormány hogyan próbálja ez ellen védeni a fogyasztókat?
- Korlátozott ideig kompenzáljuk az alapvető cikkek árának
emelkedését. S ez magában foglalja a legszükségesebb élelmiszereket,
az energiát és fűtést. Mindezek áremelkedését korlátozott ideig a
költségvetésből támogatjuk. (folyt.)
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A román gazdaság - 3. folyt.
|
Összeállítottuk ezeknek a termékeknek és szolgáltatásoknak a
listáját. 60 tétel szerepel rajta. Egyéb téren a sokkterápia hívei
vagyunk, vagyis liberalizálni kívánjuk az árakat. Az év eleje óta ez
3 fő területen megtörtént. A mezőgazdasági kistermelők termékeit, a
magánkézben lévő kisvállalatok termékeit és szolgáltatásait, és a
vegyes vállalatok készítményeit és az ottani fizetéseket nem
szabályozzuk központilag. Következő lépésként a világpiaci árakat
alkalmazzuk a nyersanyagokra. A román ipar által használt nyersanyag
több mint 60 százaléka importból származik. Ezekért világpiaci árat
fizetünk, és ezután így is forgalmazzuk az országon belül.
- Mikor vezetik be ezt az új rendszert?
- Ez év végén. Mikor a mostani kormány hivatalba lépett, fél
évre befagyasztotta az árakat és a béreket. Ez decemberben jár le.
Egyértelmű, hogy a moratórium idején a lakosságot érintő árak nem
változnak. Így egy-két hónapig támogatjuk ezeket az árakat. Ez
csupán a magánszemélyekre vonatkozik, az iparra nem.
- Románia nemrégiben 60 százalékkal emelte a benzin árát. Ez is
része a világpiaci árak bevezetését célzó programnak?
- Igen, ez annak a része. Másrészt ezzel az intézkedéssel egy
szintre hoztuk a benzin árát a környező országokkal,
Magyarországgal, Bulgáriával és Jugoszláviával. A benzin ára jóval
alacsonyabb volt, mint az említett országokban és erre ösztönözte az
onnan érkező turistákat, hogy autóik üzemanyagtartályaiban nagy
mennyiségben exportálják az olcsó román üzemanyagot.
- Hivatalos adatok is jelzik, hogy a forradlom óta csökkent az
ipari termelés Romániában. Ezek szerint a termelékenység csupán a
tavalyi 70-80 százaléka. Ez a Bukarest környéki építkezéseken is
látszik. Hónapok alatt alig haladt valamit a munka. (folyt.)
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A román gazdaság - 4. folyt.
|
- Ennek több oka van. Először is rövidebb a munkahét. Ceausescu
idején 6, néha 7 napból állt a munkahét. Ez most hivatalosan 5 nap,
de merem állítani, hogy valójában többnyire csupán 4 és fél.
A másik magyarázat a nyugtalan politikai légkör és az erről,
valamint a gazdasági helyzetről folytatott viták. Az országban 1071
újság jelenik meg. Elképzelhető, hogy mennyi idő megy el a vitákkal.
Nézze, 10 újság hever az asztalomon. Az emberek bemennek a gyárba,
elolvassák az újságot, aztán megbeszélik, hogy mi is van benne. Ha
mindezzel végeztek, csupán akkor kezdenek dolgozni.
- Van valami jele annak, hogy a tömegmegmozdulások júniusi
elfojtása után a nyugati gazdasági retorziók enyhülni fognak a
közeljövőben? Például elképzelhető, hogy az Európai Közösség újra
napirendre tűzi a Romániával kötendő kereskedelmi és együttműködési
szerződés ügyét? Ezt a határozatot a jövő hánapban vizsgálják felül.
- A Románián kívüli politikai döntésekről nem tudok beszélni,
csupán a jelekről. Nemrégiben járt nálunk a Világbank és a
Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. A Világbank delegációja
szeptember közepén, a Valutaalapé valószínűleg októberben, e
szervezetek évi ülése után látogat ismét Bukarestbe. Emellett számos
cég vizsgálja a romániai befektetés lehetőségeit. Így például Európa
legnagyobb építkezési vállalkozása, egy francia vállalat folytat
jelenleg tárgyalásokat Bukarestben.
Néhány nappal ezelőtt egy amerikai építővállalat emberei jártak
itt. Egy amerikai szállodalánc részéről is megkezdődtek a
tárgyalások. Néhány perccel ezelőtt még egy német üzleti
tanácsadással foglalkozó cég képviselőjével tanácskoztam. Tehát van
érdeklődés a romániaia befektetések iránt. +++
1990. augusztus 30., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|