|
|
 |
|
 |
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (1. rész)
|
1990. augusztus 31., péntek - A Magyar Köztársaság
miniszterelnökségének sajtóirodája pénteken eljuttatta az MTI-hez a
kormány első 100 napjának rövid áttekintését.
A szabad választásokkal Magyarországon nem kormányváltozás,
hanem rendszerváltozás történt. Történelmi feladat, hogy az elnyomó
és általános leromlást okozó államot polgárainak boldogulást adó
hazává építsük át. Példátlan nehézségeink ellenére bíztató, hogy
törekvéseink egybeesnek a nemzet ébredő tettvágyával és a környező
országokban, sőt az egész világon zajló folyamatokkal.
A koalíciós kormány az első időszakra hármas célt tűzött maga
elé. El akarta végezni a kormányzati irányítás szervezeti, működési
rendjének átalakítását; a nemzetközi kapcsolatok új alapokra
helyezését, továbbá a gazdasági válság csillapítását és a
vállalkozások élénkítését.
I. Békés átmenettel új demokratikus kormányzat
A kormányzati munka folyamatos és hatékony működésének
fenntartása mellett végre kellett hajtani azokat a szervezeti és
személyi változásokat, amelyek képessé teszik az államigazgatást
arra, hogy hitelesen és hatékonyan vigye végbe a politikai és
gazdasági rendszerváltozást.
Az új kormányzati struktúra létrehozása érdekében tett
legjelentősebb lépések:
Az ország kormányozhatóságának érdekében a koalíciós pártok az
ellenzékkel együttműködve úgy módosították az alkotmányt, hogy csak
azoknak a kérdéseknek az eldöntéséhez kelljen kétharmados többség,
amelyeknek a demokrácia szempontjából garanciális jelentőségük van.
Az így letisztult jogi helyzetben az Országgyűlés megválasztotta a
Magyar Köztársaság elnökét.
Átalakult a kormány szerkezete: megszűnt néhány - a régi
rendszert szimbolizáló - minisztérium és főhatóság, például az
Országos Tervhivatal, a miniszterelnök-helyettesi beosztások stb.,
és a kor feladataihoz igazodó minisztériumok szerveződtek.
Elkészültek a minisztériumok új hatáskörének megállapításához
szükséges törvénymódosító javaslatok. A minisztériumok irányítása új
alapokra került a felelős miniszter, a politikai államtitkár, a
közigazgatási államtitkár, valamint a helyettes államtitkárok
kinevezésével. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 16:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (2. rész)
|
A tárca nélküli miniszterek és a miniszterelnökséghez tartozó
államtitkárok lehetővé teszik az ügyek gyors, rugalmas kezelését és
a tárcákhoz nem tartozó ügyek kormányszintű kezelését, így például a
parlamenti képviselethez nem kellő mértékben jutott kisebbségek
érdekvédelmét.
A Belügyminisztérium a régi rendőrminisztériumból a közigazgatás
minisztériumává alakult át. A biztonsági szolgálatok közvetlen
felügyelete kikerült a miniszterelnök alól, és megkezdődött az
alapos átszervezésük.
Folyik a honvédség átépítése, csökkent a létszám és a polgárság
óhajával egyetértésben a sorkatonai szolgálat ideje. Egyúttal
hatékonyabbá vált a kiképzés és erősödött a katonák és tisztek
nemzeti kötődése, megszűnt a politikai tiszt, a komisszár
intézménye.
A zajos politikai viták ellenére a kormányzatnak sikerült
elérnie, hogy szeptember 30-án megtörténhessék a valóban
demokratikus helyi önkormányzatok megválasztása, és ezzel
befejeződhessék a politikai rendszerváltozás.
Természetesen a változás csak akkor lehet hiteles, ha együtt jár
szükséges mértékű személycserékkel is. Jelenleg 132 helyettes
államtitkárnál magasabb rangú köztisztviselője van az országnak,
közülük 38-an viseltek az előző kormány alatt vezető hivatalt, 94-en
teljesen újak.
A kormányzat az oktatást a válságból való kitörési pontnak
tekinti, ámde a szükséges intézkedések - valóban hatékony
iskolarendszer kidolgozása, új szellemű pedagógusképzés, új
tankönyvek írása, pénzügyi alapok előteremtése stb. - 100 nap alatt
nem hozhatóak meg. A munkanélküliség súlyos gondja nyomasztja a
kormányzatot is. Készül a szociális háló, megtörtént a minimálbér
meghatározása, folyik a foglalkoztatási alap feltöltése.
A kormány véglegesen leállította a nagymarosi építkezést, nem
vett részt a bősi műveletekben, és szilárdan eltökélt nemzeti
kincsünk, természeti erőforrásaink védelmében. Nem csehszlovák
belügynek, hanem nemzetközi kérdésnek tekinti a bősi építkezést.
Tisztázza az egyházak működéséhez szükséges vagyontárgyak
visszaadásának elveit, ami távolról sem jelenti az összes volt
egyházi tulajdon visszaállítását. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 16:53
|
Vissza »
|
|
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (3. rész)
|
II. Új külpolitikai orientáció
A kormányzatnak a külpolitika új elveinek megállapításánál
egymásnak ellentmondó szempontokat kellett mérlegelnie. Miközben
megszüntette a korábbi egyoldalúságokat, helyreállítva az ország
függetlenségét és szuverenitását, kiépítette az ország jövője
szempontjából meghatározó nyugat-európai és közös piaci
kapcsolatokat, úgy járt el, hogy ne veszélyeztesse a Szovjetunióval
megkötött csapatkivonási egyezmény végrehajtását és az új európai
biztonsági rendszer kialakítását célzó tárgyalásokat. A kormány a
Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén
egyértelműen kifejezésre juttatta Magyarország kilépési szándékát a
katonai szervezetből, hangsúlyozva azt, hogy ezen döntésünk nem
irányul egyetlen VSZ-tagország ellen sem, és kifejezte hosszú távú
politikai és gazdasági érdekeltségünket a Szovjetunióval fenntartott
kapcsolatokban.
Az új magyar kormány minőségileg más alapokra helyezte a vezető
nyugat-európai hatalmakkal, kormányokkal fennálló kapcsolatot. Ezt
segítette, hogy a kormánykoalíció pártjai ugyanazoknak a nemzetközi
pártszövetségeknek a tagjai, mint a legtöbb nyugat-európai kormányzó
párt. Nyilvánvalóan a közös eszmei alapok és politikai nézetek az
együttműködés más szintjeit nyitják meg Magyarország számára a
gazdasági vagy éppen a biztonságpolitikai együttműködés területén. A
kormányfő brüsszeli tárgyalása során memorandumot nyújtott át az EGK
soros elnökének, ami reális lehetőséget nyújt, hogy kétoldalú
társulási szerződés jöjjön létre 1992 elején a Magyar Köztársaság és
az Európai Közösség között. Ez a szerződés, valamint az EFTA-val
aláírt szándéknyilatkozat szerint megkötendő szerződések kedvező
feltételeket teremtenek az európai gazdasági vérkeringésbe való
bekapcsolódásunkhoz.
Magyar kormányfő elsőként tett hivatalos látogatást a NATO
székházában. A kelet-európai államok közül elsőként jeleztük, hogy a
NATO mellett diplomáciai összekötő irodát nyitunk. A magyar kormány
48 órán belül csatlakozott az Irak ellen elrendelt Biztonsági Tanács
szankciókhoz. A nyugat-európai országok fogadókészségét jelzi, hogy
az elmúlt hónapokban tíz ország szüntette meg a vízumkötelezettséget
polgárainkkal szemben.
A kormány megkülönböztetett figyelmet szentel a szomszéd
országokhoz fűződő viszony folyamatos javításának. Az ötoldali
(Ausztria, Olaszország, Csehszlovákia, Jugoszlávia - Szlovénia,
Horvátország -, Magyarország) együttműködés keretében máris
gyakorlati eredményeket értünk el a közös infrastruktúra-fejlesztési
és környezetvédelmi programokban. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 17:05
|
Vissza »
|
|
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (4. rész)
|
A kormány külpolitikája egyik sarkpontjaként kezeli a nemzeti
kisebbségek ügyét, és ezért minden nemzetközi diplomáciai
lehetőséget megragadott, hogy elősegítse a szomszédos országokban
élő magyar kisebbségek jogainak érvényesülését. Egyszersmind külön
államtitkárságot állított fel a hazánkban élő nemzetiségek jogainak
teljes megbecsülése, helyzetének további javítása érdekében.
Összegezve: elmondhatjuk, hogy az ország megtette a döntő
irányváltást ahhoz, hogy egyenrangú partner legyen az európai
demokráciák közösségében, de természetesen az év hátralevő részében
is még fontos lépéseket fogunk megtenni ezen az úton.
A politikai és pénzügyi körök jelzései alapján Magyarország
iránt a bizalom új, magasabb szinten helyreállt.
III. Gazdasági válságkezelés és gyorsprogram
A kormány első gazdasági lépéseinek meghozatalát az nehezítette
meg, hogy egyidejűleg kellett a helyzetet felmérni, kordában tartani
a válságot, valamint beindítani a föllendülést szolgáló gazdasági
folyamatokat. A kormányzattal szembeni első kihívás az volt, hogy
sikerül-e elkerülni a fizetőképtelenséget. A választások idején
ugyanis mintegy 800 millió dollár összegű külföldi betétet vontak ki
Magyarországáról. A külföldi utak egyik, akkor nem hangoztatott
célja az volt, hogy ezt a katasztrofális folyamatot megfordítsuk.
A rendszerváltozás politikai kockázatai miatt megingott bizalmat
sikerült helyreállítani. Az ország fizetőképességének finanszírozása
az idei évre megoldott.
Sikerült visszahozni az országba több száz millió dollár rövid
lejáratú betétet. Sikerült a külföldi tőke számára fenntartani a
korábban kialakított kedvező befektetési képet. A magyar
állampolgárok e három hónap alatt megduplázták a hazai bankokban
tartott devizabetétjeiket, amely így augusztus végére mintegy 650
millió dollárra nőtt. Ez az igazi jele a lakossági-befektetői
bizalomnak. Ugyanezt a bizalmat tükrözi, hogy az első félévben
robbanásszerűen gyarapodó magánvállalkozások nem torpantak meg, az
alapítás változatlanul nagy lendülettel folyik.
A másik veszély az infláció-gyorsulás, a költségvetési egyensúly
felborulásáa. Az IMF-fel (Nemzetközi Valuta Alap) kötött
megállapodás szerint az idei év költségvetési hiánya nem haladhatja
meg a 10 milliárd forintot. Ám a hiány már a kormány hivatalba
lépésekor jócskán túllépte ezt a szintet. A kormány a költségvetési
egyensúly javítása érdekében kényszerült a támogatásmegvonás és a
központi áremelés eszközéhez fordulni, s eltökélt abban, hogy még a
jogos szociális és bérigényeknek is csak olyan mértékben enged, hogy
azok ne veszélyeztessék a nemzetgazdaság pénzügyi egyensúlyát és az
inflációellenes gazdaságpolitikát. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 17:12
|
Vissza »
|
|
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (5. rész)
|
Szembe kell néznünk a KGST-államok válságából eredő súlyos
problémákkal is. A KGST-kereskedelem radikális csökkenése és az
iraki gazdasági embargó súlyos terheket jelent gazdaságunknak.
A gazdasági gyorsprogram keretében megkezdődött a
magántulajdonra épülő piacgazdaságot kialakító folyamatok
beindítása. Ahhoz, hogy a jövő év elején fordulatot lehessen elérni
a piacgazdaságra történő áttérésben, több téren már az idén haladást
kell elérni. Mivel e fordulatot csak a termelőeszközök minél nagyobb
részének mihamarabbi magántulajdonba kerülése alapozhatja meg, a
kormány kidolgozta és elfogadta a tulajdonreform téziseit. A
Parlament elé terjesztette az úgynevezett előprivatizációs törvényt,
amely a kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatok privatizációjára
nyújt lehetőséget. Ennek az országgyűlési elfogadásával kezdődhet a
privatizáció első, nagyobb szakasza. Hamarosan az Országgyűlés elé
kerül a termőföld tulajdonjogának rendezéséről szóló
törvénytervezet. Ugyancsak készül az átfogó privatizációs és hozzá
kapcsolódóan a volt tulajdonosok kártalanítását rendező
törvénytervezet is.
Sikerült a tulajdonreformmal és a privatizációval kapcsolatban
olyan irányokat kidolgozni, amelyekre az ősszel új törvényeket és
egy gyors és tömeges lefutású privatizációs gyakorlatot lehet
ráépíteni.
Nem sikerült, de nem is sikerülhetett a lakosság széles
tömegeiben felkelteni azt az érzést, hogy végre elindul a gazdaság a
javulás felé - ennek első jelei jövő év végére, 1992 elejére lesznek
érezhetőek.
A kormány tisztában van azzal, hogy e kérdések jelentősen
megosztják a magyar társadalmat, hiszen az egyes rétegeknek más és
más a vagyoni érdeke. Ennek ellenére a nemzetgazdaság távlati
érdekeit szem előtt tartva, a parlamenti és parlamenten kívüli
ellenvetések ellenére, de azokból is okulva, megvalósítja a
privatizációs programját.
A Kárpótlási Hivatal fölállításával orvosolni kívánja az
,,állam,, által okozott sebeket, de tudja, hogy teljes
igazságtételre lehetőség sem anyagi, sem jogi értelemben nincs. A
nemzeti közteherviselés gondolata arra serkent, hogy az ország
elsősorban a jövőbe tekintsen, mert arra vezet a válságból a kiút.
Természetesen a nemzeti közteherviselésnek vonatkoznia kell a
korábbi rendszer haszonélvezőire is. Ezért a kormány - a
jogállamiság és a törvényesség keretein belül - vállalja a Magyar
Demokrata Fórum parlamenti képviselő-csoportjának igazságtétel
csomagtervében jelzett társadalmi igényeket is. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 17:23
|
Vissza »
|
|
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (6. rész)
|
A munkanélküliség valóban növekvő, de az állami szektor gyors
fogyását még alapvetően ellensúlyozni tudja a magánszektor bővülése.
Részben az a kormány politikája, hogy minden eszközzel erősíti a
magánvállalkozást, a vegyesvállalatokat, a pénzintézeteket és minden
új vállalkozást - részben pedig az ennek ellenére minden bizonnyal
növekvő munkanélküliséget egy szociális védőhálóval csillapítja.
Feltöltjük a Foglalkoztatási Alapot, és kialakítjuk a védőháló többi
elemét is.
A szegénység a legkeserűbb örökséget és kockázatot jelenti az új
kormánynak. A legszegényebb csoport életszínvonala ugyan nem romlik,
de a középrétegekből nagyobb csoportoknak vezet lefele a
jövedelem-pozíciója. A tömeges szegénységet egy új népjóléti
programmal próbáljuk megelőzni. Mindenekelőtt a nyugdíjasok és a
több szempontból hátrányos helyzetű csoportok további leszakadását
fogjuk szociálpolitikai eszközökkel megállítani. A
vállalkozásélénkítő eszközök arra lesznek képesek, hogy a kereső
szegények munkahelyet, jobban fizető és biztosabb munkahelyet
találjanak.
A pénzügyi fegyelem helyreállítása érdekében a kormány programot
dolgozott ki a sorbanállások kezelésére, így megkezdte
clearing-körök szervezését több kereskedelmi bank bevonásával, a
sorbanállás megfigyelését, a legnagyobb adósok listájának
összeállítását, új típusú váltó bevezetésével kapcsolatos jogszabály
kidolgozását, Állami Leszámítoló Intézet felállítását stb. Mintegy
100 vállalat működik tartósan veszteségesen, ebből mintegy 40-50
vállalat tartozik a legnagyobb sorbanálló vállalatok közé.
Augusztusban elindult az első 7 vállalat elleni felszámolási
eljárás, amelyet szeptemberben újabb csődeljárási csomag követ.
A kormány vállalkozás- és versenyélénkítési politikájának egyik
legfontosabb területe a piaci résztvevők számának növelése. Ez a
privatizáció, a decentralizáció, a reorganizáció kormányzati
eszközein keresztül valósítható meg, jelesen az Állami
Vagyonügynökség hathatós közreműködésével. Sajnos a mintegy 5 hetes
parlamenti vita miatt e konkrét intézkedések csak most indulnak be.
A kormány kidolgozta a privatizációs hitel, az
egzisztencia-alapítási hitel és a privatizációs kötvény új pénzügyi
feltételeit. E három vállalkozásélénkítést célzó pénzügyi forrás
szeptembertől hozzáférhető. (folyt.köv.)
1990. augusztus 31., péntek 17:45
|
Vissza »
|
|
Az Antall-kormány első 100 napjának értékelése (7. rész)
|
A kormány a privatizációs folyamat több éves időszaka alatt is
köteles gondoskodni arról, hogy az egyelőre állami tulajdonban
maradó vállalatok nyugodt körülmények között termelhessenek.
Ugyanakkor figyelembe véve azt a társdalmi kívánságot, hogy a
rendszerváltásból következő személyi konzekvenciákat ebben a
szférában is hagyni kell érvényesülni, a kormány rendelettel
lehetővé tette a vállalati tanácsok újraválasztását és a jelenlegi
vállalatvezetők megerősítését, vagy leváltását és az igazgatói
tisztség pályázat útján történő betöltését.
Fenntartja azt a szándékát, hogy a fennmaradó állami
vállalatoknál a vállalati tanács vagy közgyűlés által történő
irányítási rendszert megszünteti. Ennek a rendelkezésnek a
kizárólagos célja az volt, hogy az átmeneti időre is lehetővé váljék
az elmúlt rendszerben politikai megfontolásból kinevezett gazdasági
vezetők lecserélése.
A kormány összeállította azoknak a vállalatoknak a körét,
amelyek az utóbbi 3 évben társasági halmazzá alakultak át, megtartva
egy kislétszámú állami vagyonközpontot, és felkérte az Állami
Vagyonügynökség igazgatótanácsát, hogy indítsa meg e vállalati kör
államigazgatási irányítás alá vonását és állami befektető társasági
formába való átlakítását.
A külföldi befektetések teljes körű szabályozására ősszel új
befektetési törvény készül.
Szeptemberben a kormány nyilvánosságra hozza a gazdaság
állapotát hitelesen elemző teljes körű jelentését (Fehér Könyv),
valamint a 3 éves kormányprogramot.
A Magyar Köztársaság
Miniszterelnökségének Sajtóirodája
(MTI)
1990. augusztus 31., péntek 17:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|