|
|
 |
|
 |
Katasztrófális aszálykárok (1. rész)
|
1990. augusztus 30., csütörtök - Több mint tanúlságos volt
az újságírók számára is az a két sajtótájékoztató, amelyet a
mezőgazdaságot sujtó aszállyal kapcsolatban csütörtökön szinte egy
időben rendezett meg két érdekvédelmi-képviseleti szervezet, a
Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ),
valamint a Magyar Agrárkamara. Mindenekelőtt az volt feltűnő, hogy
amíg az egyik szervezet, a MOSZ részletes adatsorokat bocsátott a
sajtó rendelkezésére az ország különböző vidékein mutatkozó
terméskiesésről és ezek összegét is hozzávetőlegesen meghatározta -
országos szinte mintegy 50 milliárd forintra teszi -, addig a Kamara
ilyen adategyüttest nem készített, ám dokumentálta, milyen
erőfeszítéseket tett a termelők érdekében a Földművelésügyi
Minisztérium illetékeseivel folytatott tárgyalásokon a kiesések
mérséklésére, a mostani vészhelyzetet áthidalására. A MOSZ
ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a kormány tehetetlen az
aszálykárok kezelésével kapcsolatban és valamiféle ágazati csöndről
beszélt, amely az egész kérdést körülveszi. Holott az Agrárkamara
szakemberei a sajtónak átadták azt az iratot, amely a
Földművelésügyi Minisztérium tételes és pontos javaslatait
tartalmazza a károk kezeléséről, azzal az utalással, hogy az
elkészített dokumentumot rövidesen kormányzati szinten vitatják meg.
A kamarai sajtótájékoztatón föltárt részletek szerint az FM
tárgyalási alapként a kalászos gabona és a kukorica exportjának
felülvizsgálatát, preferált célhitelek biztosítását,
hitelátütemezést, a földadó november 30-ig történő fölfüggesztését
indítvánnyozza és javasolt intézkedései közé sorolható még a
társadalombiztosítási járulék büntetőkamat nélküli átütemezése. Még
jónéhány igen konkrét intézkedés bizonyítja egyértelműen: a
mezőgazdasági kormányzat nemcsak a szükséges elemzéseket végeztette
el, hanem a helyzet komolyságához mérten alapos intézkedéssorozatot
is javasolt, sürgetett.
Minderről a MOSZ sajtótájékoztatóján nem lehetett hallani, ám az
itt elhangzottak is nagy súllyal esnek latba akkor, amikor az idei
aszályról kell majd az illetékeseknek dönteniök. A MOSZ
beláthatatlan következményektől tart, hiszen az elmúlt években
gazdaságilag alaposan meggyengült tsz-eket szinte derékban kapta el
a példátlan szárazság, amely, ha néhány napig így tart tovább,
egyenesen az évszázad szárazsága lesz majd. (folyt.köv.)
1990. augusztus 30., csütörtök 14:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Katasztrófális aszálykárok (2. rész)
|
A MOSZ szakértői katasztrófálisnak itélik a helyzetet, hiszen a
kukorica termés igen nagy része gyakorlatilag megsemmisült és az
egyes növénykultúrák, gyümölcsösök a várt hozamoknak szintén csak a
töredékét adják. Íly módon a termelők nem jutnak pénzbevételhez és a
háztáji gazdák, kistermelők is ugyancsak megérzik majd anyagilag az
aszályt, illetve nagy kérdés, hogy miképpen reagálnak: a pénzszüke
miatt csökkentik-e a műtrágyavásárlásokat, olcsóbb vetőmagvakat
használnak-e és fokozatosan csökkentik-e az állatállományt, vagy
pedig - egészen drasztikus módon - saját területükön az egyes
termelési ágazatokat teljesen fölszámolják. A MOSZ dokumentálta,
hogy egész sor javaslatot tett a minisztériumnak az aszálykárok
ellentételezésére, a helyzet elviselhetővé tételére. Az újságírók
számára úgy tünt, hogy e javaslaltok egy része bekerült abba a
minisztériumi intézkedési tervbe, amelyet az Agrárkamara
sajtótájékoztatóján vehettek kézbe.
Az mindenesetre egyértelmű, hogy mindkét szervezet szivén viseli
a kistermelők és a nagyüzemi gazdáknak azt a gondtömegét, amelyet
kénytelenek vállukra venni, nemcsak az éveleji kormányzati
pénzelvonások miatt, hanem az aszály következtében is. Ám az is
nyilvánvaló, hogy a két érdekvédelmi szervezet, mintha egymástól
elkülönülten tevékenykedne, anélkül, hogy összehangolná munkáját,
nagyobb nyomatékot adva ezzel is az agrártermelők kérésének,
követelésének. (MTI)
1990. augusztus 30., csütörtök 14:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|