|
|
|
|
Tetthely-elv, vagy lakóhely-elv - 1. (viták az NSZK-ban az
abortusz körül)
|
Bonn, 1990. augusztus 30. csütörtök (MTI-Panoráma) - A
fiatalszocialisták, a jusok felkelésre szólítottak fel. Carola
Parniske-Kunz, az SPD-n belül működő csoport elnökhelyettese a
,,pártérdekeken felülemelkedő asszonyszolidaritást,, hívta
segítségül, hogy a férfiak ,,cinikus kompromisszuma,, még csírájában
elvetéljen, különben hamarosan elkezdődik a nők ,,inkvizitorikus
üldözése,,, az egyesült Németországban az orvosi várószobák előtt
állítanak majd fel exkluzív határátkelőhelyeket.
A szenvedélyes szavakat kiváltó téma a szövetségi köztársaságban ezúttal is a terhességmegszakítás, különös tekintettel az újraegyesülés közeledő órájára. A dolog, nem csupán a téma miatt, kényes: a művi magzatelhajtás mely formája legyen uralkodó az egyesült Németországban. A lekezelt Német Demokratikus Köztársaság liberális praxisa, avagy a szövetségi köztársaság szigora. Az NDK-ban a nők a terhesség első három hónapjában minden további nélkül alávethetik magukat a műtétnek, az NSZK-ban csak bizonyos kényszerítő okok megléte esetén. A nők és asszonyok az NSZK-ban ismét feljogosítva érezték magukat arra, hogy hangosan protestáljanak a büntető törvénykönyv 218-as paragrafusa ellen. Ismét ütközött a meg nem született élet államilag támogatott védelme a nők önrendelkezési jogával, vagy ahogy a tüntetéseken megfogalmazódott: a testem az enyém, afölött én rendelkezem.
A korlátozásokat közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy a nyugatnémet gyakorlat alig szigorúbb, mint például a magyar, csak hát nem olyan szabadelvű, mint a keletnémet. Abortusz négy esetben végezhető: 1. Ha veszélyben forog a terhes anya élete, testi és szellemi egészsége. 2. Ha feltételezhető, hogy öröklődés, vagy a terhesség ideje alatt az anyát ért káros behatás következtében a születendő gyermek nem épen és egészségesen jönne a világra. 3. Ha az anyát megerőszakolták, s így esett teherbe. 4. Végezetül pedig, ha az anya szociális körülményei teszik nem kivánatossá a szülést. (folyt.)
1990. augusztus 30., csütörtök 13:25
|
Vissza »
|
|
Tetthely-elv, vagy lakóhely-elv - 2.
|
A liberális elvű nyugatnémet társadalomban a négy pont azonban éppen elegendő a felzúdulásra, még akkor is, ha az engedélyezett terhességmegszakítások száma statisztikai átlagban alig marad el az NDK-ban végrehajtott abortúszok számától. Ha a nyugatnémet asszony nem kívánta megszülni gyermekét és az engedélyeztetési procedúrától is írtózott, átment Hollandiába, ahol elvégezték a beavatkozást. A nyugatnémet alkotmánybíróság 1975-ben gyilkosságnak minősítette a terhességmegszakítást, mert az már, hangzik az indoklás, ,,potenciális emberi értékek,, ellen irányul. A terhességmegszakítás mindkét szereplője - az asszony is, az orvos is - büntethető. Az utóbbi évek leghíresebb perét a bajorországi Memmingenben rendezték 1989-ben: Horst Theissen nőgyógyászt két és fél évi szabadságvesztésre, három évi foglalkozási tilalomra ítélték, mert 156 esetben végzett abortusz-műtétet.
A német újraegyesítés most újabb lehetőséget kínált arra, hogy sokak megszabaduljanak a terhesnek érzett korlátozásoktól. A keletnémet közvélemény egyértelműen az NDK-gyakorlat megtartása mellett voksolt, kutyaszorítóba a nyugati oldal került. Forgalomba került olyan elképzelés, hogy átmeneti időre mindkét fél megtartaná a maga gyakorlatát, egységes szabályozást csak később dolgoznának ki.
Lakóhely-elv, vagy tetthely-elv - tették fel a kérdést Lübecktől Passauig. Azaz: a tett, az abortusz elkövetésének helyszíne számítana az elbírálásnál, avagy az állandó lakóhely. Az első esetben attól tartanak, hogy szabályos abortusz-turizmus indulna meg a keletnémet tartományokba, a második esetben pedig a nyugatnémet lakhellyel rendelkező asszony diszkriminálása váltana ki nemtetszést. A lakóhely-elv lényege ugyanis az, hogy hiába végzik el Németország keleti felében az abortuszt, az asszonyt a Németország nyugati részében érvényben maradó törvény alapján akár bíróság elé is lehetne állítani. ,,Kelet-Németország jogi szempontból külföld?,, kérdezték a nőket érintő ördögi kör feloldásán munkálkodó férfiak.+++
Sarkadi Kovács Ferenc (Bonn), MTI-Panoráma
1990. augusztus 30., csütörtök 13:26
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|