|
|
 |
|
 |
A MÚOSZ elnökségének nyilatkozata (1. rész)
(OS)
|
1990. augusztus 29., szerda - A MÚOSZ elnökségének nyári szünet
utáni első ülése áttekintette a sajtó területén az elmúlt hetekben
történt eseményeket és arra a következtetésre jutott, hogy a MÚOSZ -
karöltve a különböző szakmai érdekvédelmi szervezetekkel - alkalmas
arra, hogy maga keresse meg a sajtó helyét a magyar politikai
életben. Ennek következtében nem erősíti meg a brüsszeli központú
Nemzetközi Újságíró Szövetség tényfeltáró bizottságának meghívását.
A MÚOSZ elnöksége mindeddig tartózkodott attól, hogy
testületileg véleményt nyilvánítson a Magyar Nemzet körül kialakult
vitában. Most azonban az elnökség kötelességének érzi, hogy ebben az
ügyben állást foglaljon. Ezt közvetlenül Jeszenszky Géza
külügyminiszter úr a Magyar Nemzetben augusztus 27-én napvilágot
látott levele teszi szükségessé. A MÚOSZ elnöksége úgy véli -
egyetértésben a Magyar Nemzet kuratóriumával - ez a levél minden
kétséget eloszlat arra nézve, hogy a Magyar Nemzet külföldi
partner-választása ügyében következetes és hosszantartó kormányzati
akarat, sőt kormányzati nyomás figyelhető meg. Az eddigiek alapján
egy átfogó, és a Magyar Nemzet ügyén messze túlmutató törekvés
körvonalait véljük kirajzolódni.
A parlament sajtóprivatizációs bizottsága már júliusban úgy
foglalt állást (egy kisebbségi véleménnyel szemben), hogy a
törvényhozás nem alkalmas a sajtóprivatizációs folyamatok
szabályozására, és mintegy felszólította a kormányt e folyamat
vezérlésére. Ugyancsak a bizottság azt javasolta a kormánynak, hogy
mérlegelje a lapkiadó vállalatok vezetőinek felfüggesztését.
Még mielőtt mindez megtörtént volna, a Magyar Nemzet
privatizációs, illetve külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásait
egy államtitkári - tehát ugyancsak kormányszintű - beavatkozás
állította le. Ezt követően a két nagy kiadó - noha ezek külön
vállalati mérleggel rendelkező egységek - közös vezérigazgatót
kapott. Ez a rendkívül szokatlan, erőteljesen centralizációs
intézkedés a továbbiakban esetleg még egy nagyszabású állami
sajtóholding kialakulásának a veszélyét is felveti. A Magyar Nemzet
ügye tehát része egy általános törekvésnek.
A MÚOSZ elnöksége kijelenti, hogy ebben a vitában a
leghatározottabban támogatja a szerkesztőség többségének, illetve a
Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának álláspontját. A sajtó
egészét érintő problémán belül a Magyar Nemzet ügyét mintegy
,,tesztkérdésnek,, tekintjük. (folyt.köv.)
1990. augusztus 29., szerda 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A MÚOSZ elnökségének nyilatkozata (2. rész)
(OS)
|
A következőket kívánjuk leszögezni:
Elvi megállapodás érvényes abban a tekintetben, hogy még a
nemzeti média (TV, Rádió, MTI) is pártatlan, tehát ott sem
érvényesülhet közvetlen kormányfüggés, illetve irányítás.
Sokszorosan és minőségileg más szinten érvényes ez a nyomtatott
sajtóra, amelynek privatizálása ügyében mindenféle közvetlen vagy
közvetett kormányzati nyomás megengedhetetlen. A MÚOSZ elnökségének
álláspontja az, hogy a szerkesztőségeket vétójog illeti meg, és ez a
vétójog még akkor is gyakorolható, ha netán egy valóban kedvezőbb
ajánlattal szemben kell majd gyakorolniuk (amiről a Magyar Nemzet
esetében nincs szó). A MÚOSZ elnöksége szerint ugyanis szakmai és
etikai szempontból a lapot készítő szerkesztőség az, amely
meghatározza az egyes lapok arculatát. Szakmai és etikai szempontból
ennek a testületnek a joga és kötelessége megítélni, hogy a
jelentkező partnerek közül melyik az, amelynek bevonásával a
leghatásosabban lehet garantálni az adott lap függetlenségét.
Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnöksége
(OS)
1990. augusztus 29., szerda 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|