|
|
|
|
A budapesti iraki nagykövet sajtókonferenciája (1. rész)
|
1990. augusztus 17., péntek - Az iraki és a kuvaiti
helyzetről, az Arab(Perzsa)-öbölben fokozódó politikai és katonai
feszültségről, az Irakot sújtó blokádról és az ország ellen irányuló
nemzetközi propagandakampányról tartott sajtótájékoztatót pénteken
az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete, Mohammed Ghanim Al-Anaz.
A diplomata bevezetőben felolvasott egy kilenc pontból álló
nyilatkozatot, s ebben körvonalazta hazája álláspontját a legújabb
fejleményekkel kapcsolatban.
A nagykövet szavaiból kitűnt: Irak félreérthetetlenül fenntartja jogát az önvédelemhez, a Kuvaitban történteket pedig kizárólagosan iraki belügynek tekinti. Megismételte az eddig is hangoztatott iraki érvelést, miszerint a katonai akcióra a ,,kuvaiti forradalmárok segélykérésére,, adott válaszként került sor. Irak csak annyit tud a segítséget kérő kuvaiti forradalmárokról hogy, ,,hazafiak,, , akik nyilvánvalóan egyetértenek a hivatalos bagdadi állásponttal: Kuvait mindig is az ,,iraki haza,, elidegeníthetetlen része volt.
A sajtókonferencia ezen a ponton történelmi érvek és ellenérvek meddő párbajává vált.
Kérdésre válaszolva a diplomata közölte, hogy a katonai lépés előtt Bagdad sem a nagyhatalmakat, sem az arab országokat nem tájékoztatta, a ,,forradalmárok megsegítéséről,, , mert ilyesmit nem is tartott fontosnak. Közölte azt is, hogy kormányának semmiféle ellenséges szándékai nincsenek Szaúd-Arábiával kapcsolatban, és azt sejtette: az Arab(Perzsa)-öböl mentének miniállamai is biztonságban érezhetik magukat Iraktól; szinte eleve kizárva azt, hogy esetleges bahreini, katari, ománi vagy emirátusbeli ,,forradalmi segélykérésre,, hasonló válasz szülessen.
Az Irakban és Kuvaitban rekedt magyar állampolgárok ügyét érintve a diplomata bejelentette: Bagdad ez idő szerint nem tesz különbséget európaiak és nem európaiak, arabok és nem arabok között. A térségben rendkívül sok külföldi állampolgár él családtagként vagy munkavállalóként. Kuvait lakosságának kétharmada idegen állampolgár, Irakban pedig csupán az egyiptomiakat is kétmillió vándormunkás képviseli. Nyilvánvaló, hogy valamennyi ország kiáll a saját állampolgárai mellett, ám Irak úgy ítéli meg, hogy a különmegállapodásoknál fontosabb és eredményesebb lehet a kollektív rendezés. (folyt.köv.)
1990. augusztus 17., péntek 16:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A budapesti iraki nagykövet sajtókonferenciája (2. rész)
|
Ez a megoldás ugyanis nem állítja szembe egymással a különböző országokat. A magyarokról konkrétan annyit mondott, hogy mindazoknak, akiknek érvényes munkavállalói, vállalkozói, üzleti és egyéb szerződéseik vannak, azoknak azt teljesíteniük kell, velük kapcsolatban egyelőre nem jöhet szóba az evakuálás.
A diplomata többízben ráterelte a szót az ország ellen kibontakozó blokádra és bojkottra, arra, hogy ez mennyire megnehezíti a lakosság életét. Szerinte az összes vitás kérdést meg lehetne oldani békés tárgyalásokkal, két és többoldalú eszmecserékkel, már létező és esetleg ezután létesítendő nemzetközi fórumokon.
A belpolitikai helyzetre kitérve kategorikusan cáfolta, hogy Bagdadban bármiféle államcsínykísérletre, vagy Szaddám Huszein elnök elleni merényletre sor került volna. Valótlannak minősítette az iraki vezetésen belüli ellentétekről keltett híreket is. (MTI)
1990. augusztus 17., péntek 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|