|
|
|
|
Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (1. rész)
|
1990. július 31., kedd - A népszavazás eredményét értékelte,
valamint a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról, illetve
vagyonkezelői jogának megszüntetéséről szóló törvénytervezetet
véleményezte keddi ülésén a Magyar Szocialista Párt Elnöksége. A
tanácskozást követő sajtótájékoztatón Kovács László, az elnökség
tagja elmondta, hogy a testület ,,napirend előtt,, visszatért Kéri
Kálmán tábornok hétfői parlamenti felszólalására, amelyben a
képviselő a szocialista frakció megütközését kiváltó kijelentést
tett. Eszerint a Horthy-Magyarország hadserege igazságos háborút
folytatott a Szovjetunió, a kommunizmus ellen. Az elnökség
elfogadhatatlannak ítélte e minősítést, hiszen közismert, hogy
hazánk nem honvédő háborút folytatott, s nem a Szovjetunió üzent
hadat Magyarországnak, hanem éppen fordítva történt. Ha ez a háború
igazságos volt, akkor a hitleri Németország is igazságos háborút
folytatott, s az antifasiszta koalíció, az ellenállás harcosai és
mártírjai a rossz oldalon álltak - hangsúlyozták az elnökség ülésén.
Sajnálatosnak tartották, hogy az Országgyűlés elnöke szó nélkül
hagyta a kijelentést, s nem adott lehetőséget bármiféle reagálásra.
Márpedig - a szocialista párt megítélése szerint - a parlamenti
képviselők döntő többsége nem értett egyet Kéri Kálmán véleményével.
A testület kifejezte azt a reményét, hogy külföldi partnereink az
elhangzottakból és a reagálás elmaradásából nem vonnak le az ország
számára hátrányos következtetéseket.
Ezt követően Horn Gyula pártelnök tájékoztatta az újságírókat az ülésen elhangzottakról. Hangsúlyozta: a népszavazás kimenetele az előzetes becslésektől és várakozásoktól is eltérő eredményt hozott: a 14 százalékos részvételi arány csalódást okozott a kezdeményezést felkarolók számára. Aláhúzta: az MSZP a jó ügy szolgálatába vetett hittel állt az akció mellé, abból kiindúlva, hogy e bonyolult, nehézségekkel teli átalakulási folyamatban a nép által választott köztársasági elnök mindenképpen stabilizálóbb tényező lehetne, mint a csak a pártok közötti megállapodás alapján megválasztott államfő. Megállapitotta: ezzel az álláspontjával az MSZP lényegében egyedül maradt; az eredménytelenségben a többi parlamenti párt negativ hozzáállása meghatározó volt, s az időpont sem volt alkalmas ilyen horderejü vállalkozás lebonyolítására. A parlamenti pártok döntésükkel azt fejezték ki, hogy igazából nem kiváncsiak a nép véleményére az elnökválasztás mikéntjéről. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 18:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (2. rész)
|
Növelte a távolmadást az is, hogy a kérdésfeltevéshez kapcsolt magyarázó szöveg azt az érzést keltette: a szavazók szembefordulnak az Országgyűlés meghatározó döntésével. Ezen kívül szervezési problémák is közrejátszottak a nagyarányu érdektelenségben. Az eredménytelenség figyelmeztető mindenki számára - hangsúlyozta -: az embereket ma nem a nagy politikai kérdések, hanem a gazdasági, szociális problémák foglalkoztatják elsősorban. A szocialista párt elnökségének meggyőződése, hogy a választás eredménye nem hozta egyetlen demokratikus erő győzelmét sem. Az MSZP további munkája számára levonta a megfelelő következtetéseket.
A testület álláspontot alakított ki az államfő személyét illetően is: felkéri a párt képviselőit, hogy Göncz Árpád jelölését támogassák a posztra.
A testületi ülés napirendjén szerepelt - ugyancsak az Országgyűlés munkájához kapcsolódóan - a társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatását és vagyonkezelői jogának megszüntetését előíró törvénytervezet. A pártelnökség üdvözli a szándékot, hogy egyértelmü, jogi alapon megfogalmazott törvény szülessen e témában - az MSZP ennek gyakorlati lépéseit meg is kezdte. E pártnak is érdeke a tiszta helyzet megteremtése, azonban a törvénytervezet bizonyos kitételeit elfogadhatatlannak tartja. Az elnökség nem ért egyet azzal a megfogalmazással, amely szerint az egyes szervezetek a társadalomban betöltött szerepüknek és súlyúknak megfelelő, működésükhöz szükséges mértékben, s az Országgyűlés által elfogadott elvek szerint részesülnek az ingatlanokból. Eszerint a kormány dönti el azt, hogy egyes pártoknak milyen a társadalmi súlya, s ennek megfelelően milyen vagyonnal, eszközökkel rendelkezhetnek. Ily módon valamennyi ellenzéki párt kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Azt a megfogalmazást pedig, amely az előző rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásra kötelezettjei közé sorolja az MSZP-t, a pártelnökség diszkriminatívnak érzi, mert csak a szocialista szervezetet kötelezi ingóságairól számot adni. Ez ellentétes a pártok egyenlőségének elvével - hívta fel a figyelmet Horn Gyula, hangsúlyozva, hogy az MSZP a többi ellenzéki párt támogatásával el kívánja érni - a kormány illetékeseivel folytatott előzetes tárgyalást követően -, hogy ezek a megkülönböztető kitételek a törvényben ne szerepeljenek.
A kérdésekre adott válaszában a pártelnök kifejtette: a szocialista párt vezetői közül senki sem aspirál az államfői posztra, majd arról szólt, hogy a népszavazást megelőzően bizonyos rezignáltság volt tapasztalható a pártban. (folyt.köv.)
1990. július 31., kedd 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (3. rész)
|
Ezt azzal magyarázta, hogy a referendum időpontjának megjelölése sokak aktivitását csökkentetttte, ugyanis szinte kilátástalannak tűnt a siker. Ugyanakkor becsületbeli ügynek tekintették, hogy ne hagyják cserben azt a 3OO ezer aláírót, aki a közvetlen választást kívánta. Köszönetet mondott a tömegkommunikációs médiumok nagyon korrekt munkájáért, amellyel összetettségében mutatták be a népszavazást, nem a kudarcot, hanem a rendkívüli körülményeket hangsúlyozták. Horn Gyula véleménye szerint jelenleg a parlamenti párt aligha indíthat országos akciót a siker reményében. A szocialista párt ezért az egyes rétegeket foglalkoztató, szociális, gazdasági igényeket kielégítő kezdeményezéseket tart a jövőben célravezetőnek. (MTI)
1990. július 31., kedd 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|