|
|
|
|
Országgyűlési bizottság előtt a menekültek helyzete (1. rész)
|
1990. június 27., szerda - Több mint százerre tehető azoknak
a száma, akik menekültként vagy jogcím nélkül tartózkodnak
hazánkban, jelentős anyagi és erkölcsi gondokat okozva a magyar
társadalomnak. Azonnali radikális idegenrendészeti változtatásokra
van szükség annak érdekében, hogy megszűnjön az országban emiatt
kialakult kaotikus állapot - hangzott el az Országgyűlés Emberi
Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának szerdai ülésén. A
testület a menekültek helyzetének áttekintését tűzte ki célul, ezért
az ügyben érintett állami és vallási szervezetek képviselőinek
meghallgatásával egyaránt tájékozódott e kérdésről.
A több mint 4 órán át tartó tanácskozáson elsőként Márkus István, a Belügyminisztérium Menekültügyi Főosztályának helyettes vezetője rövid történelmi ismertetőt tartott arról, hogy a Ceausescu-rezsim politikájának következményeként 1987 végétől állandósult a Romániából Magyarországra menekülés. E folyamat felgyorsult, s két esztendő alatt több mint 28 ezren - magyar és román anyanyelvüek - kerestek menedéket hazánkban. Az utóbbi fél évben átjöttek közül megnőtt a nem magyar nemzetiségűek aránya, bár közülük sokan harmadik országba kivánnak továbbutazni. Ugyancsak megjelentek más környező, sőt Európán kívüli államokból menekülők is. Ez utóbbiak száma egyes források szerint 14 ezer, a hivatalos adat azonban csupán 13OO-at említ.
Márkus István szólt azokról a kormányzati intézkedésekről, amelyek a menedéket keresők elhelyezkedését, társadalmi beilleszkedését hivatottak elősegiteni. A magyar állam évente 5OO millió forintot fordit e célra a költségvetésből. Létrehozták az ugynevezett letelepedési alapot - ebből 135O végleges lakásmegoldást tudtak hivatalosan támogatni - , s négy helyen - Békéscsabán, Hajdúszoboszlón, Bicskén és a fővárosban - alakitottak ki menekülttábort. Még az előző kormány megállapodást kötött az ENSZ Menekültügyi Bizottságával, amely 4,9 millió dolláros segélyprogramot irányzott elő. Ebből 4 milliót már át is utaltak. Elhangzott az is, hogy 886O-an kértek menekültügyi eljárást a hivatalos szervektől, 18OO esetben tudták bizonyítani üldöztetettségüket. Az osztályvezető-helyettes végül felhivta a figyelmet arra, hogy célszerü a menekültek finanszirozási rendjét módositani, s a differenciálást különösen a szülőföldjüket az év eleje óta elhagyóknál célszerü alkalmazni. (folyt.köv.)
1990. június 27., szerda 15:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlési bizottság előtt a menekültek helyzete (2. rész)
|
Németh Géza református lelkész pontokba szedte azokat a javaslatokat, amelyeket a bizottság figyelmébe ajánlott. Sűrgette, hogy a menekültekkel foglalkozó hivatalok szigorúan alkalmazzák az ENSZ menekültügyi konvenciójának elveit, a menekült státusz tekintélyének helyreállitását is szolgálva; ellenőrizzék a befogadó nyilatkozatok valós voltát. Egyértelműsiteni kell - mondta - a munkavállalási igazolványok hatályát, s lejártának következményeit. Felhivta a figyelmet a magyar egészségügyi szolgálat áldozatos munkájára - külön is kiemelve a Péterffy Sándor utcai Kórház példáját, ahol a súlyos betegen érkezőket azonnali ellátásban részesitik. Pánczél Tivadar lelkész a rákosszentmihályi református gyülekezet tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel. Ugy vélte, tisztázásra szorul a letelepedési alap felhasználásának módja. Az e célra rendelkezésre álló keret ugyan már kimerült, azonban több jel mutat arra, hogy nem volt igazságos az elosztása. A gyülekezet akciót kezdeményezett az Erdélyből érkezettek lakás- és elhelyezkedési problémáinak megoldására, ennek segítségével 7O család jutott révbe. Szerinte a Külügyminisztériumban román ügyekkel foglalkozó külön osztályt kell létesiteni, Erdély-szakértők bevonásával.
A bizottság tagjai számos részletkérdést intéztek a vendégekhez. A válaszokból kitűnt: negyvenre sem rúg azok száma, akik hivatalosan a menekültüggyel foglalkoznak. Az ENSZ-segély felhasználása szigorú előirásokat tartalmaz: az elköltés indokoltságát bizonylattal kell igazolni. A rendelkezésre bocsátott pénzből műveseállomást, szűrőbuszokat vásároltak - az egész magyar lakosság egészségügyi ellátásának szinvonalát is jelentősen javítva. A befogadó állomások egészségügyi felszerelése is sűrgős feladat volt. Az ülésen vita alakult ki arról, hogy szükség van-e menekültügyi törvényre. Végülis az az álláspont alakult ki, hogy a nemzetközi jogszabályok megkötöttség nélkül alkalmazhatók a magyar törvénykezésben is.
A meghivóban első napirendi pontként jelzett, ám a második helyre "szorult" téma, az önkormányzati törvény kisebbségekkel foglalkozó fejezetének áttekintésére alig fél óra jutott az ülésen. A bizottság e feladattal megbízott tagja röviden ismertette a törvénytervezet vonatkozó részeit, majd Fodor Gábor elnök bejelentette: az érdemi vitát a következő ülésen kezdik meg. (MTI)
1990. június 27., szerda 15:17
|
Vissza »
|
|
Javítás az mtib1038 sz. hírre
|
A mai mtib1038 sz. Országgyűlési bizottság előtt a menekültek helyzete (1. rész) című hírünk 1. bek. 1. sorában a szöveg helyesen:
... százezerre tehető ... ------------ A 2. bek. 2. sorában a név helyesen: .. a Belügyminissztérium Menekültügyi Hivatalának helyettes ------------- vezetője ... (MTI)
1990. június 27., szerda 16:32
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|