|
|
 |
|
 |
NSZK: Pozsgay Imre - Der Spiegel (1.rész)
|
Bonn, 1989. július 3. hétfő (MTI-tud) - Szakítani a kompromittáló tényekkel kell, és igy a szocializmus megújítható. Az európai kultúrának és Magyarország Európába való visszatérésének a híve és szószólója vagyok. Az a programunk, hogy újra megtaláljuk a csatlakozást Európához. Ezt hangsúlyozta a Der Spiegel című hetilapnak nyilatkozva Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja.
A magyar államférfi fenti kijelentésével a hamburgi
hírmagazinnak arra a kérdésére válaszolt, hogy nem lehetne-e sok
energiát és időt megtakarítani, ha teljesen lemondanának a
lejáratott szocializmusról.
A szocializmus - mondotta Pozsgay Imre - azért vallott kudarcot,
mert a gyakorlatban az egyetlen és egyedül üdvözítő igazságnak, majd
az egyetlen lehetséges célnak tüntették fel. Ha azonban sikerül a
szocializmust megtisztítani ezektől a jelzőktől, akkor ismét emberi
lehet. A jövő évi országgyűlési választások előkészületeiről szólva
kijelentette: a választóknak új programot adunk a kezébe, és a nép
józan értelmére apellálva világossá tesszük, hogy a párt teremtett
is, nemcsak megsemmisített értékeket.
Meg kell tudnunk győzni a népet afelől, hogy még mindig ez a
párt rendelkezik az ahhoz szükséges legtöbb tapasztalattal és azzal
a szellemi kapacitással is, hogy ki tudja vezetni az országot a
nehéz helyzetből - hangsúlyozta Pozsgay, jelezve: megítélése szerint
a következő kormány koalíciós kormány lesz, mivel aligha akad majd
olyan párt, amely egyedül megszerezheti az abszolút többséget.
Szerinte leginkább a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Magyar
Demokrata Fórum jön számításba. A Szabad Demokraták Szövetsége
nagyon komoly értelmiségi erőt képvisel, ám úgy vélem, hogy ez a
szervezet intellektuális bíráló kedve okán nem fog tömegbázisra
lelni, hanem mindig a klasszikus ellenzék szerepét játssza majd -
mondotta. (folyt.)
1989. július 3., hétfő 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Pozsgay Imre - Der Spiegel (2.rész)
|
Az államminiszter - tanulságosnak minősítve azt a legutóbbi
lengyelországi tapasztalatot, hogy ott a nép már nem legitimálta a
pártot - rámutatott: ez a példa a magyar pártot nem félemlíti meg,
inkább arra bátorítja, hogy kezdeményezően lépjen fel. A pártnak meg
kell értenie, hogy nem bízhatja el magát, másfelől az MSZMP-ben
mindig is volt egy sztálinizmus-ellenes és Rákosi-ellenes szárny,
még a legsötétebb időkben is. Ezáltal a mi pártunk lényegileg
különbözött Kelet-Európa más uralkodó pártjaitól, s ezért volt képes
már korán tisztázni viszonyát a nyugat-európai szociáldemokratákkal
is.
Az államminiszter a Központi Bizottság legutóbbi ülése kapcsán
sajnálattal említette, hogy a KB-ban nem minden áramlat volt
képviselve, legalábbis nem minden áramlat jelentkezett szólásra.
Hallgatott az a kisebbség - jelentette ki -, amely a szocializmus
építését változatlanul a korábbi diktatórikus formában tudja
elképzelni. Így a vitában csak arról volt szó, hogy a reformokat
inkább óvatosan vagy radikálisabban, viharosabban kell-e
megvalósítani. Eltérő nézeteket elsősorban a jelenlegi helyzet
elemzésekor hangoztattak. Arról volt szó, vajon a jelenlegi fejlődés
kaotikus, anarchiára vezető-e, s így a pártot megosztja, vagy pedig
teljesen normális.
Pozsgay Imre az őszi pártkongresszus egyik fő feladataként
jellemezte azt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: egy párton
belül megmaradhatnak-e egymást kizáró ellentétek. Ezért
mindenekelőtt olyan markáns programra van szükség, amely kizár
minden félreértést. Egy számszerűségét tekintve olyan nagy és erős
párt, mint az MSZMP sok áramlatból állhat, de a diktatúra és a
demokratikus szocializmus nem hozható közös nevezőre.
Szerinte nem lenne demokratikus eljárás egyszerűen kitaszítani a
pártból a szektás, dogmatikus erőket, amelyek csak nehezen akarnák
elhagyni a pártot. Mindenesetre dönteniük kell majd. Másrészt
azonban most fel lehet ajánlani számukra tisztességes megoldást. a
korábbi monopolisztikus és monolitikus hatalmi szerkezetben a
pártból való távozás egyenlő volt a kiközösítéssel. Arra a kérdésre,
hogy mit nyerne a párt, ha ezek az erők előbb-utóbb távoznak, az
MSZMP elnökségének tagja kijelentette:
Ebben az esetben az így létrejövő reformpárt számára sokkal
könnyebb lenne érintkezni, párbeszédet folytatni a néppel. Az MSZMP
értékítélete és orientációja akkor egészen világos lenne. Emellett a
párt ily módon túladna egy terhes történelmi nehezéken. (folyt.)
1989. július 3., hétfő 15:30
|
Vissza »
|
|
Pozsgay Imre - Der Spiegel (3.rész)
|
Arra a megállapításra válaszolva, hogy a reformerek már
többséget alkotnak a KB-ban, Pozsgay Imre kifejtette: inkább úgy
fogalmazna, hogy a KB egyre jobban érzi a tagság nyomását és az
országban uralkodó hangulatot. Alulról, igen jelentékeny mozgalom
indult ki. Ennek hatása alól a KB sem vonhatta ki magát.
Az államminiszter megítélése szerint 1991-1992-ig a magyar
reformereknek érzékelhető sikereket kell felmutatniuk. Az
adósságszolgálat terhei ugyanakkor lesznek a legnagyobbak, ám
addigra már ki lehet jutni a jelenlegi megszorító politikából, és
megélénkülhet a gazdaság, lezárható az ipari szerkezetváltás is.
Ellenkező esetben Magyarország ipari múzeummá válik. Ha azonban a
fentiek nem sikerülnek, veszélyes helyzet állhat elő, s Európa sem
engedheti meg magának, hogy még egyszer bekövetkezzék magyar
tragédia.
A magyar politikus a magyarországi változások romániai hivatalos
fogadtatására utalva megállapította, hogy a bukaresti reagálás már
nem mérhető az európai civilizáció mértékegységeivel. Itt más,
csakis lélektani módon megvilágítandó indítékokat kell feltételezni,
mert a fasiszta jelző használata Magyarországgal kapcsolatban
teljesen érthetetlen. Azzal összefüggésben pedig, hogy Románia
határzárral is próbálkozott, Pozsgay Imre kijelentette: nagyon
sajnálatos, hogy két egymásra utalt szomszédos ország viszonya a
huszadik század végén ilyen jelleget ölthet.
Pozsgay Imre a terjedelmes interjúban személyére vonatkozó
kérdésekre válaszolva elmondta: annak idején ő is elfogadta azt a
tételt, hogy az 1956-os népfelkelés ellenforradalom volt. Őszintén
szólva - mondotta - senkinek sem fordult meg a fejében az, hogy ezt
felülbírálja. Az államminiszter ugyanakkor helyreigazította a Der
Spiegelnek azt a feltételezését: mint egykori művelődési minisztert
felelősség terheli azért, hogy a magyar tankönyvekben is hamisan
ellenforradalomként tüntették fel az eseményeket.
Megállapította, hogy nem ő hagyta jóvá a tankönyveket vagy a
történelemkönyveket. Amikor 1980-ban átvette a miniszteri tárcát,
nem volt idő tankönyvekkel foglalkozni, mert több mint egy fél éven
át az kötötte le őket, hogy összevonjanak korábbi minisztériumokat.
Akkoriban megvizsgálta a közoktatás egész helyzetét, s ennek az
elemzésnek az alapján felfedte az iskolaügy egész belső
szerkezetének elmaradottságát. Ezzel kapcsolatban 1981 decemberében
egy KB-ülésen mondta ki aztán alaposan a véleményét. Ezután sietve
köszönetet mondtak addigi tevékenységéért, és leváltották.+++
1989. július 3., hétfő 15:34
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|