|
|
 |
|
 |
Lahti elbúcsúzott (2. rész)
|
A nap második, egyben a világbajnokság záró száma a lovaglás
volt. Ezt a tusát ezúttal sem a városközpontban, hanem attól távol,
egy golfpálya mellett rendezték meg. A rajt előtt megint az
érdeklődés középpontjába került a magyar küldöttség megint az
érdeklődés középpontjába került, pontosabban dr. Török Ferenc, a
szövetség elnöke. A helyi lapok ugyanis a verseny leírásának csak
kevés teret szenteltek, sokkal nagyobb terjedelemben foglalkoztak az
elnök nyilatkozatával, amelyben kendőzetlenül mondta el véleményét a
vb-hez méltatlan körülményekről a rendezésről. Török doktor
kitartott bíráló álláspontja mellett.
- Nem tehetek róla, ha az igazság fáj. De tény, hogy a
versenyzők laktanyában laknak, a kényelmetlen ágyakon pihenni nem
tudnak. A szálláson mindössze három zuhany és két mellékhelyiség jut
a több mint ötven versenyzőre. Ami ennivalót kapnak, még egy
átlagembernek sem elég, nemhogy egy sportolónak. Ilyet egyetlen
vb-rendező sem engedhet meg magának, s én ezt mindig is hangoztatni
fogom.
Nos, a nemzetközi szövetség, az UIPMB vezetői megorroltak, nem
hagyták annyiban a dolgot. A lovaspályán rögtönzött
sajtótájékoztatón adtak választ a magyar szövetség elnökének - akit
nem hívtak meg a ,,röpgyűlésre,, -, mondván, Lahtiban minden jó,
semmire nem lehet panasz...
A ,,mellékzöngék,, ellenére a verseny zavartalanul lezajlott.
Fordított sorrendben lovagoltak pályára a csapatok, azaz az
összetettben élen állók szerepeltek a végén. A váltó-lovaglásban
minden sportoló ugyanazt a kilenc akadályt teljesítette, s a
kevesebbet hibázó együttes lett a győztes. Mizsérék a ,,fellépésre,,
készülve a már pályán lévő lovasokat figyelték, az ő hibáikat is
figyelembe véve állapodtak meg a taktikában, melyik akadályt milyen
szögből tanácsos megközelíteni. A szempont a biztonság volt.
Viszonylag jól szerepelt minden trió, kivéve a britekét, az ő
lovaglásuk nyomán szinte a teljes pályát újra kellett rendezni, mert
nem volt olyan akadály, amit ne vertek volna le. Negatív csúcsot
állítottak fel, a lehetséges 1100 helyett együttesen is csak 48 (
)
pontot szereztek, s el is búcsúztak a negyedik helytől. Pórul jártak
a bronzéremre aspiráló lengyelek is, akik ugyancsak alapos rombolást
végeztek a pályán. Következett a nagy vetélytárs szovjet csapat.
Juferov két akadályt vert, Vitoszlavszkij hibátlanul lovagolt,
Szergejev egyszer hibázott, és a szintidőt túllépte az együttes. Az
utolsóként szereplő magyar csapat úgy kezdte produkcióját, hogy öt
verőhibával világbajnok lehet
(folyt.köv.)
1990. július 29., vasárnap 16:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|