Rendszerváltás és az MTI

	Népszavazás - délelőtt (1. rész)
1990. július 29., vasárnap - Vasárnap reggel 6 órakor országszerte megnyitották a szavazóhelyiségeket - többnyire ugyanazokat a szavazóköröket, ahol az országgyűlési képviselők választásakor adták le a voksukat az állampolgárok -, ám a délelőtti órákban mindenütt igen csekély volt a forgalom. Az MTI tudósítóinak helyzetképe szerint szinte általánosan megállapítható, hogy a most meghirdetett népszavazás - vagyis hogy döntsék el az állampolgárok, maguk akarnak-e dönteni az államfő személyéről, avagy rábízzák ezt a Parlamentre - nem késztette a lakosság tömegeit véleménynyilvánításra. Az előkészületekben mindenütt volt több-kevesebb fönnakadás - mégpedig amiatt, mert a szavazatszedő bizottságok tagjai közül igen sokan elhárították maguktól a megtiszteltetést, magyarán nem vállalták a megbizatást, s így helyenként a szavazatszámláló bizottságok létszámát ötről háromra kellett redukálni -, ám ennek ellenére e kánikulai vasárnapon mindenütt megnyitották a szavazóköröket. Baranyában például ennek érdekében vasárnap reggel 5.30 és 7.00 óra között a tanácselnökök mindenütt a hivatalukban tartózkodtak, készen arra, hogy az esetleg visszalépő bizottsági tag vagy tagok helyett mást hívjanak be, s az illető a szavazás előtt letehesse a törvényben előírt esküt. Ami pedig a lakossági közreműködést illeti, mint már oly sokszor, most is a ,,nemzet napszámosai,, , a pedagógusok vállalták a munka nehezét. A dél-dunántúli megyében egyébként a különböző politikai pártok segítik a népszavazás munkáját; a baranyai választási iroda vezetője dr. Hazafi József véleménye szerint a népszavazást kezdeményező pártok hathatós támogatása nélkül nehezen tudtak volna megbírkózni a tanácsok. Más pártok - mindenekelőtt a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Szociáldemokrata Párt - is delegálták képviselőiket a bizottságokba, vagy legalábbis nem ellenezték részvételüket. Az úgynevezett bojkottpártok ellentmondásosan viszonyultak a népszavazáshoz, természetesen nem segítették, de nem is akadályozták a munkát, ámbár a kisgazdapárt tagjai közül a siklósi és a szigetvári területen a választási bizottságban is jelen vannak. Az MDF még az előkészítő megbeszéléseken sem volt hajnaldó részt venni. A helyzetet jellemzi, hogy meglepően kevesen kértek tanácsi igazolást, azért, mert másutt óhajtottak volna szavazni. (folyt.köv.) 1990. július 29., vasárnap 12:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Népszavazás - délelőtt (2. rész)
A megyeszékhelyen, a 180 ezer lakosú Pécsett például mindössze 440 elbocsátó igazolást adtak ki a választópolgároknak, egyharmadát annak mint más szavazások alkalmával. Borsod-Abaúj-Zemplénben mind a 911 szavazókör technikailag fölszerelten, megfelelő létszámú szavazatszámláló bizottsággal várta a megye polgárait, ám a délelőtti órákban mindössze a névjegyzékben szereplők 3-5 százaléka ment el szavazni. A szavazóbiztosok tapasztalata szerint eddig leginkább az idős emberek adták le voksukat, mert mint mondták: ők a Parlament döntését kötelezőnek érzik magukra nézve. Bács-Kiskunban, ahol 591 szavazókör nyílt meg vasárnap reggel, mindenütt kivétel nélkül időre megjelentek a választási bizottságok tagjai. A Magyar Szocialista Pártnak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak - amelyek a népszavazás kezdeményezői közé tartoznak - szinte mindenhol ott vannak a képviselői, a többi párt viszont elenyésző számban képviselteti magát. Sok helyen előfordult, hogy már reggel 6 óra előtt várakoztak a szavazóhelyiségek előtt - többségükben a mezei munkára induló emberek -, később azonban csak szórványosan ,,tértek be,, a választópolgárok. Általában a kisebb településeken és az idősebb korosztály körében tapasztalható a nagyobb érdeklődés. Csongrádban a délelőtt 10 órai összesítés szerint a lakosság 6,57, Szegeden 8 százaléka jelent meg a szavazóhelyiségekben. Szegeden korábban attól tartott a tanács, hogy nem tudják összeállítani a város és a környező községek 244 szavazókörében az öt tagú szavazatszámláló bizottságokat, mert nem lesz elég jelentkező. Kérték a pártok segítségét, ám azok nem vállaltak részt a szervezésből. A városi tanács magára maradt, de megoldotta a feladatot. Fejér megyében az állampolgárok 5-10 százaléka kereste fel a szavazóköröket. Itt az első tapasztalatok alapján úgy tetszik, a városokban és a nagyobb településen kívánnak többen voksolni, a kisközségekben nem adják egymásnak a kilincset. Nem nyitottak ki a katonai szavazókörök, a honvédek nagyobb részét ugyanis hazaengedték, hogy otthon éljenek állampolgári jogukkal, a szolgálatot adók pedig parancsnokaik vezetésével a ,,civil,, szavazóköröket keresik föl. Nagyfokú érdektelenség jellemzi a népszavazást Komárom-Esztergom megyében, ahol a 11 óráig beérkezett jelentések szerint a választásra jogosultak 10 százaléka sem élt állampolgári jogával. (folyt.köv.) 1990. július 29., vasárnap 12:52
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Népszavazás - délelőtt (3. rész)
Komáromban például a névjegyzékben szereplők 14.424 emberből alig ezren jelentek meg az urnák előtt. Gyér volt a forgalom a tatabányai, a kisbéri, a tatai és az esztergomi körzetekben is. Hajdú-Biharban mint az 552 szavazókör kinyitott vasárnap reggel 6 órakor, ám délelőtt 10 óráig a több mint 406 ezer szavazásra jogosult állampolgárnak csak töredéke járult az urnákhoz. Debrecenben a 192 szavazókör közül csupán egyetlenben közelítette meg a 10 százalékot a voksolók aránya, de például a Hajdúhadháztéglás központú 4. számú Hajdú-Bihar megyei választókerületben a szavazásra jogosultaknak mindössze 3,32 százaléka voksolt. Heves megyében 157 ezer állampolgárnak van lehetősége arra, hogy igennel vagy nemmel fejezze ki véleményét a köztársaságielnök-választás hogyanjáról, közülük a délelőtti órákban itt is igen csekély számban járultak az urnákhoz. Hasonló a helyzet Győr-Sopron megyében, ahol sem a megyeszékhelyen, sem a többi városban, sem a falvakban nem mutatkozott különösebb érdeklődés a népszavazás iránt. Több szavazókörben elmondták: számítottak rá, hogy a tízórás nagymise után emelkedik majd a forgalom a szavazóhelyiségekben, ez azonban nem történt meg. A megyei választási bizottságokhoz befutott első jelentések szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében a szavazás első órájában 4.500 választópolgár adta le voksát a névjegyzékben szereplő 327 ezer közül. A forgalom később sem nőtt számottevően. Rendkívül csekély részvétellel kezdődött a népszavazás Somogy megyében. Délelőtt 10 óráig például egy-egy kaposvári szavazókörben 40-60 szavazólap került az urnákba, ami azt jelenti, hogy a tavaszi parlamenti választások hasonló részeredményéhez képest is csak 10 százalékos a részvételi arány. Tolnában a választópolgárok 7 százaléka járult az urnákhoz 11 óráig. Zalában 4,7-9 százaléka. A nyaralóhelyeken szintén az érdektelenség volt a jellemző. A Balaton környékén délelőtt a legmagasabb arányban, 8,3 százalékkal Balatonfüreden a 2. számú választókörzetben járultak urnákhoz a szavazók, de az üdülővendégek közül például mindössze ötvenen szavaztak a városban. Hasonló volt a helyzet a túlparti Siófokon. (MTI) 1990. július 29., vasárnap 12:56
Vissza » A hírhez kapcsolódik »