Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. július 28. (BBC, kora reggeli híradás) - Egy Karib-tengeri szigeten radikális fekete mohamedán csoport megrohanta az állami tévéadót és nyilatkozatot tett közzé, miszerint megdöntötte a kormányt. A csoport vezetője közölte, hogy Arthur Robinson miniszterelnököt és a kormány más tagjait is letartóztatták. A BBC tudósítója szerint a szigeten a helyzet zavaros. A karib hírügynökség közölte, hogy a fővárosban fegyverropogás volt hallható a Parlament épületének környékén és az utcákon puskával felszerelt fegyveresek láthatók. A Rendőrfőkapitányság épületét felgyújtották és leégett. A libériai fővárosból, Monróviából érkező jelentések szerint az elnök uralmának megdöntéséért küzdő felkelők behatoltak a városközpontba. A hírek arról adnak számot, hogy a Prins Johnson által vezetett felkelő csoport körülbelül 300 harcosa másfél kilométerre van az erődítményszerű elnöki lakosztálytól. Korábban a legismertebb felkelő parancsnok Charles Taylor rádióközleményét közvetítették Monróvia keleti peremvárosából, miszerint a kormányt megdöntötték és Taylor vezetése alatt álló adminisztráció lépett a helyébe. Az Egyesült Államok közölte, legjobb tudomása szerint Libériában a helyzet változatlan és az elnök továbbra is az elnöki lakosztályban tartózkodik. A jelentések szerint megállapodás született a három balti köztársaság vezetői valamint az Orosz Föderáció radikális elnöke Borisz Jelcin között, melynek értelmében tárgyalásba lépnek a köztársaságaik jövőbeni kapcsolataik szabályozó szerződés kidolgozására. Az észt hírügynökség szerint a négy vezetőnek a lettországi üdülővárosi találkozóján jött létre a megegyezés, amely a tárgyalások azonnali megkezdésére tett felhívást, valamint a szerződések nyolc héten belüli megkötésére. Oroszország már kinyilatkoztatta saját szuverenitását. Tudósítók szerint a formális megállapodás a balti államokkal - amelyek szeretnének elszakadni a Szovjetuniótól -, aláásnák Gorbacsov elnök erőfeszítéseit az új köztársaságok közötti szerződés megvalósítására. (folyt.) 1990. július 28., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Tegnap a Belorussz Köztársaság tett szuverenitási nyilatkozatot, néhány órával korábban pedig a moldvai parlament hagyott jóvá határozatot, amely a köztársaság saját törvényeit a szovjet törvények fölé helyezi. Lengyelországban ma új politikai tömörülés hivatalos megalakulása várható. A Demokratikus Akció Állampolgári Mozgalom egyesíti a Szolidaritás azon tagjait akik nagyvonalakban támogatják a Mazowieczki-kormányt. A Szolidaritás egyes vezetői csatlakoztak, de Lech Walesa akivel a csoport szakított nincs közöttük. Az új szervezet a fokozatos megközelítés híve a többpártrendszerű demokrácia kérdésében, Walesa gyorsabb átalakulást sürget. A BBC varsói tudósítója szerint az új szervezet egy jövőbeni komoly centrumpárt magvává válhat Lengyelországban. Lemondott a bolgár belügyminiszter mialatt ezres tömegek tüntettek a parlamentben folyó heves vita idején. A képviselők arról tanácskoztak, hogy cenzúra tárgyává tegyék-e az ország volt kommunista vezetője Todor Zsivkov jövő héten esedékes beszédét. Szemerdzsev tábornok akit sszemmel láthatóan felbőszített a vita, kijelentette, ha lett volna revolver nála agyonlövi magát. A parlament egyik bizottsága által előterjesztett döntéssel foglalkozott, miszerint Zsivkov beszédét előre fel kell venni és előzetesen ellenőrzés tárgyává tenni. A bizottság az államtitkok megőrzésével indokolta döntését. A tüntetők Zsivkovot a nép elé - kiálltásokkal ledöntötték az úttorlaszokat és a Parlament épületéhez özönlöttek követelve, hogy a Zsivkov beszédet egyenes adásban közvetítsék. Zsivkov várhatóan a hatalomban töltött 35 évét óhajtja majd igazolni beszédében és megvédeni magát a korrupció vádjával szemben. Ő lenne az első megbuktatott kelet-európai vezető aki a nyilvánosság előtt beszélne a múltról. A Keletnémet Szociáldemokrata Párt visszavonta fenyegtését, hogy kilép a koalíciós kormányból, miután a vezető pártok Németország mindkét felében megállapodtak, hogy decemberben egységes választásokat tartanak. Ez azt jelenti, hogy mind Nyugat- mind pedig Kelet-Németországban minden pártra azonos feltételek vonatkoznak. (folyt.) 1990. július 28., szombat
Vissza »

	- Reggeli hírek - 1/2. folyt.
A Lothar de Maiziere miniszterelnök kereszténydemokratáit a szociáldemokratáktól elválasztó legfontosabb kérdésben azonban a jelek szerint még nem született megállapodás, vagyis atekintetben, hogy mi legyen a minimális szavazati százalékarány amely parlamenti képviseletre minősíthet egy pártot. Az Egyesült Államok új intézkedéseket foganatosít a fegyver kivitel ellenőrzésére, miután Irak megpróbált alkatrészeket importálni a szuperágyúként ismert fegyver előállításához. A BBC washingtoni tudósítója szerint a döntés tükrözi a Husszein elnök politikája kapcsán érzett növekvő amerikai nyugatlanságot. Amikor nemrég fokozódott a feszültség Irak és Kuvait között, az amerikai hadihajókat készültségbe helyezték a Perzsa-öbölben. A Fehér Ház emellett mérlegeli, hogy Irakot visszaminősíti terrorista államnak, noha tudósítónk szerint Washington nem óhajtja lerombolni kapcsolatait az országgal. Kolumbiai rádióállomások szerint az ország vezető kábítószerkereskedői tűzszünetet hirdettek a pokolgép robbantások és merényletek által tarkított kampányban. A nyilatkozat az úgynevezett kiadandók nevében került nyilvánosságra. Így nevezi magát a Medeini Cartell, miután az Egyesült Államok számos kábítószer király kiadatását követeli, akiket amerikai bíróság elé akarnak állítani. A nyilatkozat szerint az ajánlat egybeesik az elnök kormányának napokon belül esedékes leköszönésével. +++ 1990. július 28., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 2/1. folyt.
A The Guardian úgy véli, hogy Mendela számára alaptétel egyebek közt az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Kommunista Párt viszonyának sérthetetlensége. A legális újraszerveződés küszöbén álló Dél-Afrikai Kommunista Párttról a The Times megállapítja, hogy talán az albánok kivételével a dél-afrikai párt még a közelmúltban is a legsztalinistábbnak számított az egész világon. A Szovjetunióban uralkodó állapotok margójára érdekes cikket közölt a The Times. A cikk központi kérdése, hogy Gorbacsov helyett ne inkább Jelcint támogassa-e a Nyugat. Először is azonban, ecseteli a köztársaságok függetlenségének autonóm törekvéseit. Leszögezve, hogyha a kis Litvánia nemzetközi elismerésre, hát még külföldi gazdasági támogatásra számíthatott volna, mennyivel könnyebb lett volna a helyzet. Ez viszont hatványozottan vonatkozik az orosz föderációra. Jelcint azonban széleskörökben demagógnak vagy egyensen bohócnak vélik. Lehet, hogy Jelcin felelőtlen, demagóg, noha az ellenkező irányba mutató bizonyítékok hétről, hétre növkedenek. De hatékony és szabad gondolkodó gazdasági tanácsadókkal rendelkezik, kiknek elképzelései messze túlmutatnak a szovjet kormány szüntelen változó gazdasági programjának szellemiségén. Ha gazdasági kofliktusra kerül sor a Szovjetunió és Oroszorország között, annak dimenziói messze meghaladnák a szovjet-litván ellentétét, mert Oroszország esetében a szovjet gazdaság döntő részének ellenőrzéséről lenne szó. A kérdés, hogy Moszkva eltűri-e a kizárólag az orosz föderáció számára folyósítandó külföldi kölcsönöket. És vajon a nyugati pénzemberek felismerik, hogy az orosz föderéciónak nyujtott segítség életet lehelne egy különben csődbejhutott birodalomba? Mert - mint a The Times is leszögezi - Jelcin nem óhajtja kivinni Oroszországot a Szovjetunióból. Így viszont egyre nehezebb választ találni a Nyugaton oly gyakran felvetett kérdésre, hogy támogassuk-e Gorbacsovot? A mai sajtóban - egyébként szintén - a The Times az egyetlen, amely cikket szentel a holnapi népszavazás kéredésenek Magyaroszágon. A tények ismertetés mellett az angol lap is rámutat, hogy a magyar közvéleményt halálra untatták a kérdéssel, és nem valószínű, hogy a szavazóknak több, mint egynegyede jórulna az urnák elé. A cikk beszámol a fűtőanyag ártámogatásának jövőheti csökkentéséről is. +++ 1990. július 28., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »