|
|
 |
|
 |
EK-külügyminiszterek - közel-keleti kezdeményezés
|
Simárdi Tamás, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 16. hétfő (MTI-tud.) - Az Izrael által
megszállt arab területek helyzetéről folytattak átfogó vitát hétfőn
délelőtt az Európai Közösségek külügyminiszterei Brüsszelben. A
Tizenkettek külügyeinek irányítói hétfőn kezdődött tanácskozásukon
először a nemzetközi politika néhány aktuális problémájáról folytattak
eszmecserét, majd az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa keretében
láttak hozzá az EK-t közvetlenül érintő gazdasági és politikai
kérdések megvitatásához.
A Tizenkettek külügyminiszterei aggodalmuknak adtak hangot az
Izrael által megszállt területeken kialakult helyzet miatt, mert
megítélésük szerint Izrael letelepítési politikája egyre jobban
akadályozza a térségbeli béke megteremtését. Ezért úgy döntöttek, hogy
- július 23-ikán - küldöttséget menesztenek Izraelbe, majd Tuniszba,
az Arab Liga székhelyére. A missziót az EK Miniszteri Tanácsának soros
elnöki tisztét július elsejétől betöltő Olaszország külügyminisztere,
Gianni de Michelis kezdeményezte. Az olasz elnökség idején most
tartanak első alkalommal külügyminiszteri találkozót.
A külügyminiszterek döntöttek arról is, hogy hivatalos képviselőt
neveznek ki a megszállt területekre irányuló EK-segélyek helyszínre
küldésének ellenőrzésére. Az EK-képviselet helyéről és rangjáról a
küldöttség útja után hoznak döntést Brüsszelben. A külügyminiszterek
kedvezően fogadták a bagdadi arab csúcsértekezletnek a libanoni
újjáépítést célzó nemzetközi alap létrehozására irányuló felhívását. A
miniszterek megbízták az EK Bizottságát, hogy képviselje a közösséget
Rijádban az alap megteremtésére szeptember 12-ikére összehívott
konferencián. Döntöttek arról is, hogy rendszeres konzultációkon
egyeztetik nézeteiket az EBEÉ csúcsértekezlete előtt.
A Miniszteri Tanács kedden befejeződő ülése áttekinti a
kelet-európai országok megsegítésére fejlett tőkés országokból alakult
G-24-es csoport akciótervét is, amely kilátásba helyezi az eredetileg
Magyarországnak és Lengyelországnak szánt segélyprogram kiterjesztését
más kelet-európai országokra is. A nyugati segélyprogramban eredetileg
szerepelt Románia is, ám júniusban - röviddel a bukaresti utcai
összecsapásokat követően - kihúzták Romániát a kedvezményezettek
közül. A külügyminiszterek külön jelentést hallgatnak meg a romániai
helyzetről. +++
1990. július 16., hétfő 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
EK-külügyminiszterek (1.rész)
|
Simárdi Tamás, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1990. július 16. hétfő (MTI-tud) - Az Európai
Közösségeket alkotó országok külügyminiszterei hétfői brüsszeli
találkozójukon döntést hoztak arról, hogy nem terjesztik ki Romániára
a huszonnégy fejlett tőkés ország által az eredetileg Magyarország és
Lengyelország megsegítésére életre hívott PHARE-programot. A
tizenkettek hétfői ülése után Gianni de Michelis, az EK soros elnöki
tisztségét betöltő Olaszország külügyminisztere egyúttal arról is
tájékoztatta az újságírókat, hogy Olaszország szerint már ez év
második felében megkezdődhetnek a tárgyalások az EK, valamint
Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia között a társulási
megállapodások megkötéséről.
A közép- és kelet-európai országokkal kapcsolatban a
külügyminiszterek megvitatták azt a tervet, amelynek értelmében a
PHARE-programot 200 millió ECU értékben kiterjesztik további négy
országra, Jugoszláviára, az NDK-ra, Csehszlovákiára, valamint
Bulgáriára is. De Michelis az EK aggodalmának adott hangot egyes
romániai események kapcsán. Mint elmondta, a G-24-es csoport és az EK
sem zárkózik el azonban Romániának a PHARE-programba történő
bevonásától, amennyiben ott a belpolitikai helyzet kedvező irányú
alakulását tapasztalja.
A külügyminiszteri tanács döntést hozott arról, hogy szeptember
elején küldöttséget meneszt Tiranába az albániai belpolitikai helyzet
felmérésére. A ,,trojka,, delegációja Olaszország, az elnöki
tisztséget előtte betöltő Írország, valamint a következő elnöki
periódust betöltő Luxemburg külügyi illetékeseiből áll majd.
A miniszterek önálló napirendi pontként vitatták meg a német
újraegyesítés kérdését és úgy döntöttek, hogy az októberre tervezett
rendkívüli EK-csúcsértekezletre részletes jelentést készítenek arról.
A csúcsértekezlet valószínű időpontjaként október 27-29-ikét említette
az olasz külügyminiszter. Az ülésen a miniszterek jelentést hallgattak
meg a német újraegyesülés összetett folyamatáról, különös tekintettel
arra, hogy az NDK rövidesen az EK részét fogja képezni. A miniszterek
Markus Meckel NDK-külügyminiszterrel vitatták meg a német
újraegyesülés számos következményét. Megállapították, hogy az igen
érzékenyen érinti az NDK, illetve a kelet-európai országok korábban
kiépített viszonyrendszerét. Az olasz külügyminiszter szerint az EK
kész arra, hogy szembenézzen ezzel a helyzettel és tárgyalásokat
folytasson róla. (folyt.)
1990. július 16., hétfő 21:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
EK-külügyminiszterek (2.rész)
|
Az újságírók több kérdést tettek fel Ridley szombaton lemondott
brit ipari és kereskedelmi miniszter múlt heti állásfoglalásával
kapcsolatban, amellyel nyíltan támadta az EK vezető szerveit és
bírálta az európai unió kialakításának ütemét. De Michelis szerint a
kijelentések egyáltalán nem ártottak a tanácskozás légkörének, amely
igen konstruktívnak bizonyult, s az együttműködésre való készség volt
a meghatározó azon - még a brit küldöttség részéről is.
A külügyminiszterek különös figyelmet szenteltek a politikai,
valamint a gazdasági és monetáris unióval foglalkozó kormányközi
konferenciák előkészítésének. Megerősítették, hogy ezekre igen alapos
előkészítés után december közepén Rómában kerül sor.
A Miniszteri Tanács úgy döntött, hogy az EK kezdjen tárgyalásokat
Chilével a gazdasági együttműködésről.
A tanács végül megbízta De Michelist annak a ténymegállapító
küldöttségnek a vezetésével, amely július 23-ikán indul Jeruzsálembe,
majd a következő nap az Arab Liga székhelyén, Tuniszban tárgyal az
Izrael által megszállt területeken kialakult helyzetről. A miniszterek
kedden fejezik be tanácskozásukat. A nap folyamán az egyetlen, ám igen
átfogó kérdést, az uruguay-i forduló keretében folyó kereskedelmi
tárgyalások állását tekintik át. +++
1990. július 16., hétfő 21:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|