 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Az új alkotmány
|
(Szekeres László)
München, 1989. február 4. (SZER, Világhíradó) - Milyen legyen az új
alkotmány? Erről vitáztak tegnap este a Jurta Színházban. A Bajcsy-
Zsilinszky Baráti Társaság rendezvényéről Szekeres László tudósít:
A vitapartnerek: Tétényi Zsolt dr., a Bajcsy-Zsilinszky Társaság
ügyvezető titkára, az MSZMP képviselője: Takács professzor,
Tölgyesi Péter a Szabad Demokraták Szövetsége, Boros Imre a
Független Kisgazdapárt, és Révész Mihály a Szociáldemokrata Párt
részéről.
A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy múlhatatlan szükség van
egy új alkotmány kidolgozására, de dr.Tétényi Zsolt - hangot adva a
BZSBT véleményének - első lépésként a jelenlegi parlament helyett
egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozásának szükségességét
hangoztatta, Tölgyesi Péter pedig olyan törvények megalkotását,
melyekre később az új alkotmány felépülhetne - beleértve a
gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot.
Az MSZMP képviselője az alkotmány ügyében rendezendő népszavazás
értelmetlenségét elemezte, mondván: túl nagy felelősség az
állampolgárnak, hogy annyi paragrafusról ítéletet mondjon. A
hatalommegosztásról beszélve ezt garanciális jellegű tételnek
nevezte, mely a hatalommal való visszaélés meggátlásának
lehetősége.
A többi résztvevő élesen vitatta az előbbi téziseket, mondván: így,
ahogy most csinálják, nem lehet alkotmányt csinálni. A magyar
joghagyományban ismert közjog fogalma megköveteli, hogy az
alkotmányt a köz, a nép csinálja önmagának, ne egy - ráadásul
jelenleg egyoldalú - elit. A hatalom-megosztást ők is
elengedhetetlen feltételnek szabták, de hivatkoztak Grósz Károly
mondására: a hatalmat nem adjuk át, csak részt engedünk a
gyakorlásában. A hatalom pedig a népé, ezért megkérdőjelezhető az
MSZMP őszintesége.
Komoly nézeteltérés volt az államfői, elnöki funkció gyakorlása
körül is. Az MSZMP erős elnököt akar, az alternatív résztvevők
pedig arra hivatkoztak, hogy egy erős államfő egy irányzat
monopolizált bunkertaktikájává válhat, mely mögé - az így
vétójoggal rendelkező párt a többséggel szemben állva - hosszú
időre gátló tényezőként veheti be magát.
Ezért a többiek szerint gyenge, reprezentáló elnökre, reálisan - a
tiszta hatalom megosztása elve alapján megválasztott - új, erős
parlamentre, és a parlamentnek alárendelt erős kormányra van
szükség. Ebben az esetben természetesen szükség van a
naprakészségre is, amit egy folyamatosan ülésező parlament tud
biztosítani.
Hangoztatták a gazdasági élet mielőbbi rendbe hozásának
szükségességét, Valamint azt, hogy az újabban hangoztatott
"tanuljunk gazdaságot a Nyugattól" - elvet ki kellene egészíteni:
"tanuljunk tőlük demokráciát is!" Az est második részében
elhangozott közönség-hozzászólások egyértelműen az utóbbi elvek
mellett törtek lándzsát.
Végül: jellemző érdekesség, hogy megtudtuk azt is, hogy a vitázok
egy része az alkotmánytervezetet alig pár nappal a vita előtt kapta
meg a hivatalos szervektől, amely idő a százoldalas anyagból való
felkészüléshez meglehetősen kevés, de ami még jelentősebb egyelőre
ennél is: létezik egy ennél újabb tervezet, melyről nem informálták
a hatalmon ma még kívül álló szervezetek képviselőit. +++
1989. február 4., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|