 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nagykövetek konferenciája
|
1990. július 25., szerda - Nagyköveti konferencia kezdődött
szerdán Budapesten a Külügyminisztérium szervezésében. A két napos
találkozón a jelenlegi és leendő külképviseleti misszióvezetők,
valamint a minisztérium szervezeti egységeinek vezetői vettek részt.
A tanácskozás célja az új kormány politikai irányvonalának
bemutatása, részleteinek megbeszélése. A nyitó előadásra Antall
József miniszterelnököt kérték fel a szervezők. A miniszterelnök
elsősorban a Magyarország külpolitikájával kapcsolatos kormányzati
elképzeléseket vázolta fel, szólt hazánk belpolitikai helyzetéről,
majd elemezte a diplomáciai szolgálat szerepkörét. Ez utóbbival
összefüggésben hangsúlyozta, hogy a kormányzat nem lojális a korábbi
pártpolitikai elkötelezettségű diplomatákkal szemben. A megújhódó
diplomáciai életben elsősorban az úgynevezett karrierdiplomatákra,
valamint a most kinevezett-kinevezendő nagykövetekre számít.
Délelőtt tartotta meg korreferátumát Kádár Béla, a Nemzetközi
Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának vezetője. A miniszter a
kialakítandó magyar külgazdasági stratégia néhány összefüggését
vázolta fel a misszióvezetők előtt.
A rendezők lehetőséget teremtettek konzultációra is. Ezzel a
második előadást követően éltek is a diplomaták, elsősorban a két
szakminisztérium együttműködésének első tapasztalatai felől
érdeklődtek.
A továbbiakban előadást tart Jeszenszky Géza külügyminiszter,
majd csütörtökön a szaktárcák államtitkárai, államtitkárhelyettesei
segítik a misszióvezetők alaposabb tájékoztatását. (MTI)
1990. július 25., szerda 13:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagykövetek konferenciája (1. rész)
|
1990. július 25., szerda - A korszakváltás tanácskozása -
így jellemezte Jeszenszky Géza külügyminiszter megnyitójában azt a
szerdán kezdődött konferenciát, amelyen a hazánkat a világ minden
táján képviselő diplomáciai misszióvezetők ismerkedtek az új kormány
politikai irányvonalával, az államközi és a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok alakulásával. A Külügyminisztérium szervezte kétnapos
találkozóra - amelynek a Honvédelmi Minisztérium Művelődési Háza ad
otthont - meghívást kaptak a minisztérium részlegeinek vezetői is.
A nyitó előadást tartó Antall József miniszterelnök elsősorban a
hazánk külpolitikájával kapcsolatos kormányzati elképzeléseket
vázolta fel. Leszögezte: eddigi külpolitikánkat nemcsak a
körülmények határozták meg, hanem az a tény is, hogy Magyarország
1944. március 19. óta nem volt szuverén ország. Új korszak nyílik
meg ebből a szempontból is: az a nagy- és világhatalom , amely eddig
meghatározó szerepet játszott külpolitikánk stratégiájában, e
tekintetben visszavonulóban van, s a kormány külső körülmények
megfontolásával, de szuverénül dönt. A politika irányvonalát az
Országgyűlés, s az annak felelős kormány határozza meg, külső
utasító-befolyásoló tényezők nélkül.
Az alapvető külpolitikai stratégiai célokról szólva kifejtette:
olyan külpolitika kialakítására van szükség, amely biztosítja az
ország függetlenségét, figyelembe véve a geopolitikai helyzetből
következő realitásokat; amely elősegíti e kis ország gazdasági,
szociális kérdéseinek megoldását. Ugyanakkor szem előtt kell tartani
a határokon túli magyar kisebbség érdekeit is: külkapcsolati
rendszerünk formálásakor semmiféle pragmatikus célkitűzés nem
csorbítja a felelősségérzetet a magyar kisebbségért. Azzal a
szomszéd országgal, amely nem bánik tisztességesen emberjogi és
kisebbségjogi szempontból a magyar nemzetiségiekkel, nincs mód a jó
viszony fenntartására. Olyan politikai kapcsolatrendszer
kialakítását kell megcélozni - különös tekintettel az európai
integrációra -, amelyben elismerik nemzetiségi politikánkat. A
miniszterelnök példaként említette Franciaországot, amelynek vezetői
méltányolják a határokon túli magyarság melletti kiállást. Antall
József megismételte egy korábbi kijelentését, amely szerint
országunk számára meghatározó a határokon kívüli magyar kisebbség
helyzete - ilyen értelemben hangsúlyozta azt, hogy 15 millió magyar
miniszterelnöke kíván lenni. Hozzátette azonban, hogy továbbra sem
törekszünk a határok erőszakos megváltoztatására. (folyt.köv.)
1990. július 25., szerda 17:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nagykövetek konferenciája (2. rész)
|
Magyarország kiegyensúlyozott külpolitikai kapcsolatrendszerre
törekszik - szögezte le, cáfolva azt a vádat, amely szerint a
kormánykoalíció egyoldalú - német - külpolitikai orientálciót kíván
folytatni. A kormányzat elsőrendű feladatnak tekinti a kiegyenlített
kelet-nyugati kapcsolatok fenntartását. A korábbi külpolitika is a
jó kapcsolatokra törekedett, s elismerésre méltó eredményeket is ért
el - mutatott rá a miniszterelnök, lényeges különbségként kiemelve,
hogy a mostani kormány azonos politikai szemlélettel, azonos
világnézeti alapokon ápolja kapcsolatait a nyugati partnerekkel. Ezt
a más helyzetet célszerű kihasználni az ország javára. A német
egység kérdéskörét érintve aláhúzta: a kormánykoalíció pártjai
kezdettől fogva hívei Németország egységesítésének, s megítélésük
szerint az egységes Németország legfontosabb gazdasági partnerünk
lesz. Ezt alátámasztja, hogy amikor politikailag nem volt felhőtlen
országaink kapcsolata, az NSZK akkor is második legfontosabb
kereskedelmi partnerünk volt, csakúgy, mint - a szocialista táboron
belül - az NDK. Fontos szerepet játszik gazdasági életünkben
Olaszország, s Nyugat-Európa több kisebb országa is.
Antall József kiemelte: nagy súlyt helyezünk a Nagy-Britanniával
és Észak-Amerikával fennálló kapcsolataink alakítására. Ugyancsak
meghatározó gazdaságpolitikánk számára a Japánnal, a Dél-Koreával, a
Távol-Kelet gyorsan fejlődő államaival való rendszeres kontaktus.
Világos külpolitikát folytat a kormányzat Izrael és az arab világ
országai irányában. Ezt jelzi a szovjetunióbeli zsidók
kivándorlásának támogatása. Kijelentette: hangsúlybeli változások,
prioritásbeli módosulások várhatóak az arab államokkal folytatott
együttműködésben. A kormány diplomáciai kapcsolat felvételét tervezi
Szaud-Arábiával.
Az Európai Közösségekhez fűződő viszonyunkat elemezve elmondta:
1992. január 1-től esélyünk a kétoldalú tárgyalásos státusz
megszerzésére: a közös piaci tagságra 1995 után számíthatunk -
főként a tagországok belső problémáinak függvényében. Antall József
utalt arra, hogy Magyarország részt vesz a Varsói Szerződés gyökeres
átalakításának programjában, azonban a katonai szervezetből -
amennyiben nem szűnik meg - az év végéig kilépünk. A program része a
szerződés politikai szervezetéből való kiválás is - erre
országgyűlési állásfoglalás kötelez.
A szovjet-magyar kapcsolatok alakulásáról a miniszterelnök
kifejtette: új alapokra kell helyezni viszonyunkat a világ egyik
legjelentősebb államával, kapcsolatrendszerünket a korrekt politikai
és államközi együttműködésre kell építeni. (folyt. köv.)
1990. július 25., szerda 17:40
|
Vissza »
|
|
Nagykövetek konferenciája (3. rész)
|
A környező országokkal kialakult kontaktust értékelve a
miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy jószomszédi a
viszony Csehszlovákiával. Normális államközi kapcsolatok
fenntartására, gazdasági együttműködésre törekszünk Romániával,
ennek azonban feltétele a magyar kisebbséggel szembeni korrekt
emberi jogi és kisebbségjogi politika gyakorlása. E kérdésben nem
tudunk megalkudni - jelentette ki. Ugyancsak célunk a jó kapcsolatok
fenntartása Jugoszláviával. Elsődleges partnereink között tartjuk
számon Lengyelországot is.
Antall József nem bocsátkozott a belpolitikai helyzet részletes
elemzésébe, azt azonban leszögezte: lehetnek viták a kormánykoalíció
pártjain belül, a szétesés jelei mégsem mutatkoznak. A koalíciós
pártok parlamenti frakciói szilárd bázist nyújtanak a kormánynak,
amelynek stabil a helyzete. Nem könnyű a kormányt megbuktatni -
hangsúlyozta -, ez csupán kívülről, erőszakosan, puccsal történhetne
meg.
Végül a diplomáciai szolgálat szerepköréről szólt a
miniszterelnök. Annak a véleményének adott hangot, hogy a
diplomatáknak, a külképviseleteken dolgozóknak arra kell
törekedniük, hogy a mindenkori kormányzat iránti lojalitással, de
Magyarországot szolgálják, az országról kedvező képet alakítsanak ki
a világban. Ezt azoknak is meg kell tanulniuk, akik ma gátlás nélkül
rontják a kormányzat, a Parlament hitelét, szem elől tévesztve, hogy
ezzel az ország tekintélyét ássák alá. A továbbiakban kategóriákba
sorolta a diplomáciai életben tevékenykedőket. Kijelentette: a
kormányzat nem lojális a korábban pártpolitikai elkötelezettségű
diplomaták iránt. A külkapcsolatok alakításában azonban számít a
karrierdiplomatákra, akiktől azt kérte, hogy tapasztalataik
átadásával segítsék újonnan kinevezendő kollégáikat - ahogyan
fogalmazott: az amatőröket, akiknek nincs diplomáciai gyakorlatuk.
Tudomásul kell venni azt is, hogy egyes állomáshelyeken, különleges
posztokon új arcokra van szükség. Óvott attól, hogy véd- és
dacszövetségek alakuljanak ki az új diplomatákkal szemben.
A tanácskozáson Kádár Béla, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok
Minisztériumának vezetője a kialakítandó magyar külgazdasági
stratégia néhány összefüggését vázolta fel, körvonalazva annak
sajátos pillérrendszerét. Kifejtette: a kis országok
külgazdaság-politikája nem lehet sikeres a nemzetközi folyamatokhoz
való alkalmazkodás nélkül. Magyarországnak is olyan
gazdaságpolitikai célrendszert kell kialakítania, amely alkalmassá
teszi a nemzetközi fejlődési trendekhez való gyors alkalmazkodást.
(folyt. köv.)
1990. július 25., szerda 17:46
|
Vissza »
|
|
Nagykövetek konferenciája (4. rész)
|
Országunk a leginkább külgazdasági érzékenységű államokhoz
tartozik: külkereskedelmünk 10 millió dollárra becsülhető, ami az
össztermelés egyharmada.
Az eladósodás és a finanszírozás terhei következtében az ország
évente 3 és fél milliárd dollár új hitelfelvételre szorul. Az év
első felében a KGST-országokba irányuló magyar kivitel 3O
százalékkal, az onnan származó behozatal 2O százalékkal csökkent.
Ugyanakkor egy nagyobb szívóhatású nyugat-európai gazdasági térség,
a Közös Piac merőben új lehetőségeket ígér, de alkalmazkodási
kényszereket is támaszt a társadalommal, a gazdasággal szemben.
Kádár Béla a külgazdasági irányítás általános követelményeként
fogalmazta meg, hogy a mai világban a gazdasági együttműködés
stratégiai piacok és erőforrások megszerzésére irányul. Ezt olyan
globalizálódó világban kell végrehajtani - mondta -, ahol az egyes
országok pozícióinak, szuverenitásának védelmét, az egyes
társadalmak belső és külső biztonságának alakulását nem a katoni
potenciálok, hanem az erőforrások rendelkezésre álló mennyisége,
felhasználásuk hatékonysága garantálja. Ebben a külpolitikai és a
külgazdasági irányítás feladatai nagyon szorosan, esetenként
elválaszthatatlanul összefonódnak.
A miniszter a továbbiakban rámutatott: mind a külgazdasági, mind
a külpolitikai kapcsolatok jelenlegi szerkezete tükrözi a múlt
örökségét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az együttműködés
játékszabályait egyre inkább a nemzetközi és a regionális
szervezetek alakítják. Ez átcsoportosítást igényel a tárcák szakmai
összetételében.
A tanácskozáson lehetőség nyílt a konzultációra is. A diplomaták
az előadást követően éltek a lehetőséggel: sokan érdeklődtek a
külföldi kereskedelmi képviseletek sorsáról. A miniszter válaszából
kitűnt, hogy az indokolatlanul fenntartott kirendeltségek
felszámolását tervezik. Azokban az országokban, amelyekkel csekély
az együttműködés mértéke, a követség, vagy a konzul képviseli majd a
külgazdasági érdekeket, más esetekben pedig, ahol az együttműködés
elsődlegesen gazdasági meghatározottságú, a kirendeltség vezetője
vállalhat konzuli feladatokat. Informálta a jelenlévőket arról, hogy
a tárca Gombocz Zoltán államtitkár-helyettes vezetésével a külföldi
tőke hazai befektetését segítő szervezetet hoz létre. (folyt. köv.)
1990. július 25., szerda 17:54
|
Vissza »
|
|
Nagykövetek konferenciája (5. rész)
|
Jeszenszky Géza írásban juttatta el előadói beszédét a
konferencia résztvevőihez, egyben felhívta a figyelmet arra, hogy
előzetesen nem egyeztették mondandójukat a miniszterelnökkel, így
fordulhatott elő, hogy azonos kérdéseket boncolgattak. A
külügyminiszter ebben az írásos anyagban a miniszterelnök által is
elemzett kérdések mellett foglalkozik a diplomáciai élet aktív
szereplőivel is. Hangsúlyozta, hogy a külpolitika végrehajtására
szolgáló apparátus működőképesége ma az ország számára stratégiai
jelentőségű. A külügyi szolgálatban szükséges szaktudás az
eddigieknél lényegesen nagyobb megbecsülést, a szakmai követelmények
állandó növelését igényli. A változó külpolitikai elképzelésekhez
illeszkedő külügyminisztériumi szervezetet kell létrehozni, olyan
szervezeti változtatásokkal, amelyek elősegítik a politika és a
szervezet nagyobb harmóniáját. Ennek az apparátusnak a feladata
ugyanis, hogy megvalósítható javaslatokat dolgozzon ki a kormány
külpolitikai programjához és nemzeti érdekeinket szem előtt tartva
végrehajtsa a meghozott külpolitikai döntéseket. A külügyi szolgálat
magas színvonalú, zavartalan működésének egyik döntő feltétele az
adminisztratív-ügykezelési fegyelem haladéktalan helyreállítása, a
titokvédelmi előírások tekintélyének védelme. Helyre kell állítani
azt az elvet, hogy a Külügyminisztérium legfontosabb személye a
referens. Az ő körültekintésén, kezdeményezőkészségén múlik a
külpolitika valódi sikere - állapítja meg a külügyminiszteri
referátum.
A tanácskozás csütörtökön konzultációval folytatódik, a
szaktárcák államtitkárainak, államtitkár-helyetteseinek
részvételével, akik tájékoztatást adnak majd a kormányprogrammal
kapcsolatosan felmerülő kérdésekben. (MTI)
1990. július 25., szerda 17:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|