 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (2. rész)
|
Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a
címer kérdésében, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát.
Balsai István igazságügy-miniszter előadta, hogy a kormány ezúttal
csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, mégpedig a koronás
kis címert. Salamon László, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és
Igazságügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság is ezt a
változatot támogatja. Ugyanakkor azt is közölte, hogy Kőszeg Ferenc
(SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt
módjuk előzetesen véleményezni.
Kőszeg Ferenc szóban is kifejtette indítványát, melynek lényege,
hogy az állami és a történelmi címert különböztessék meg, azaz
alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli
állami jelvényt. Mint mondotta: ez a kompromisszumos javaslat
eredetileg nem is tőle, hanem Antall József miniszterelnöktől
származik, aki még az elmúlt év nyarán állt elő ezzel az
indítvánnyal.
Csépe Béla (KDNP) mereven ellenezte a beterjesztett javaslatot,
és kitartott amellett, hogy kizárólag a koronás címer fejezi ki az
ezeréves magyar történelmet. Katona Tamás külügyminisztériumi
államtitkár szintén azon a véleményen volt, hogy a koronás címert
kellene bevezetni, már csak azért is, mert a közvéleménykutatások
adataiból az derült ki: az ország népe nagyobb részben szintén ezt a
változatot tartja kívánatosnak. Utalt a Parlament legutóbbi
döntésére, amelyben szintén a koronás címer nyerte el a képviselők
túlnyomó részének bizalmát, s mindössze három szavazat hiányzott
ahhoz, hogy kétharmados többséggel elfogadják azt.
Tellér Gyula (SZDSZ) előrebocsátva, hogy kizárólag saját
álláspontját képviseli, részletes címertani fejtegetésekbe
bocsátkozott, majd végül leszögezte: a koronás címer azért
megfelelőbb az állami jelvény szerepének betöltésére, mert egyszerre
jelenti a magyar államiságot, a történelmi folytonosságot és az
európai népek közösségéhez való tartozást, vagyis azokat a
fogalmakat, amelyek nem nélkülözhetők az állami címerből.
Antall József miniszterelnök is szót kért a vitában, kijelentve:
nem tartja indokoltnak, hogy további heraldikai, közjogi vagy
politikai érvekkel folytatódjék a polémia. Tarthatatlan - mondotta
-, hogy Magyarország továbbra is megtartsa régi kommunista címerét,
mihamarabb dönteni kell tehát ebben a kérdésben. Hozzátette: a címer
használatáról szóló külön szabályzatban lehet majd arról dönteni,
hogy milyen esetekben van helye a koronás s mikor a díszítmény
nélküli egyszerű címernek. (folyt.köv.)
1990. július 3., kedd 12:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|