 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Csoóri Moszkvában (1.rész)
|
1990. május 16. szerda (MTI-Panoráma) - 1966-ban jártam itt
utoljára. Azóta nem jöhettem, aminek nem elsősorban az itteniek
voltak az okai, hanem inkább az otthoniak - nyilatkozta az MTI-nek
röviddel Moszkvából történt szerdai elutazása előtt Csoóri Sándor. A
költő ezúttal a magyar kultúra jeles képviselőjeként érkezett a
szovjet fővárosba, hogy részt vegyen a moszkvai magyar kulturális
központ hivatalos megnyitóján.
- Pedig előtte, 1963-tól nagyon jó kapcsolatom volt Grigorij
Csuhrajjal, akivel közös filmet is terveztünk. Csuhraj akkor ablakot
nyitott számomra egy másik Oroszországra is. Rengeteg olyan dolgot
mondott el háborús életéből, amelyet akkoriban még nem volt ildomos
nyilvánosan közölni. Már a hatvanas években olyasmiről beszélt, ami
érzékeltette, hogy itt egy másik Oroszország, egy másik világ képe
is feldereng. Később Elem Klimov volt az, aki hozta a híreket, és
megerősítette: igenis van egy komoly együttgondolkodó értelmiség
Moszkvában. Ez a szellemi közeg a későbbiek során természetesen
dobta ki magából, dobta fel Szaharovot és a többiket.
Csoóri Sándor utalt arra, hogy noha nem mint politikus, hanem
mint a magyar kultúra képviselője érkezett a moszkvai megnyitóra, a
szovjet fővárosban eszmecseréket folytatott több befolyásos szovjet
politikussal is, így Valenytyin Falinnal, az SZKP KB nemzetközi
osztályának vezetőjével, Georgij Sahnazarovval, Gorbacsov
tanácsadójával, Gavriil Popovval, Moszkva tanácselnökével, Nyikolaj
Gubenko kulturális miniszterrel és másokkal.
- Furcsa módon csak részben beszéltünk politikáról, sokkal
inkább a kulturáról, az egész emberiséget érintő erkölcsi és
szellemi kérdésekről cseréltünk eszmét. Olyanokról, amelyek minden
értelmiségiben felvillannak: mi lesz a következő évtizedek
értelmiségi feladata? Hogyan építhetők fel a politika által
lezüllesztett emberi és nemzetek közötti kapcsolatok? Csak egy
birodalmi gondolatot kell-e lebontani vagy föl kell-e valami mást
építeni. Emlékszem, odahaza néhány évvel ezelőtt egy tételt
állítottam föl magamnak: ha a Szovjetunió demokratizál, abba fog
belebukni, ha nem demokratizál, akkor abba. Ezek a hamletinél is
nehezebb kérdések. Annak örülök, hogy ezek a vezető politikusok,
Popovtól Falinig, tisztában vannak ezzel. (folyt.)
1990. május 16., szerda 18:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|