 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
- A gazdasági demokrácia ... - 4. folyt.
|
Ugyanígy köztudott persze, hogy e probléma kiküszöbölésére
szolgálnak a részvények, amelyeket kisebb megtakarítások birtokosai
is képesek megvenni - feltéve persze, ha egy részvény mindenki
számára elérhető áron kerül kibocsátásra. Az NSZK-ban 50 márka, azaz
mintegy 2000 forint egy részvény névértéke. Nem látható be, hogy
miért kerül Magyarországon ennek sokszorosába? Ha csak nem arról van
szó, hogy így akarják megakadályozni azok tömeges magánkézbe
kerülését. De ha a privatizáció a cél, akkor éppen az állami
vállalatokat és bankokat kellene kizárni a részvényvásárlásból. A
lakossági megtakarítások persze nem lennének elegendőek az összes
kibocsátásra kerülő részvény megvásárlásához, de ebből még nem
következik, hogy jobb, ha az állami vállalatok nem saját, hanem más
állami vállalatok pénzét pazarolják.
Széchenyi nyomán elvileg minden magyar középiskolás tudja, hogy
a tőkehiány áthidalására a hitel szolgál. De miért állami vállalatok
és miért nem vállalkozni vagy részvényt vásárolni kívánó
magánszemélyek az első számú kedvezményezettjei e gazdasági
műveletnek?
A tőkehiány problémájával kapcsolatban felhozott érvek, amelyek
a vállalatok külföldre történő eladása és a jelenlegi
részvénytársasági átalakulások, a nagyobb tőkével rendelkező bankok
és vállalatok bevonása mellett és a kisrészvényeseknek nyújtott
hitelek ellen szólnak, megfordítják a gazdaságilag hatékony
összefüggést. Egy olyan rendszerben, ahol a vállalatok többsége
mögött nem saját pénzüket kockáztató magántulajdonosok állnak, az
égvilágon semmi sem garantálja, hogy az újonnan megszerzett és
befektett tőke ne ugyanolyan gazdaságtalanul és ésszerűtlenül
kerüljön felhasználásra, mint eddig. +++
1990. május 2., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|