|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (1. rész)
|
1990. május 2., szerda - Szerdán délelőtt 1O órakor
megkezdődött az új, többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös
Mátyás, a Magyar Köztársaság - az ünnepi pillanatokban még -
ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év utáni első
szabad, demokratikus választás eredményét tükröző Parlamentet. Ezt
követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd
meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter
Sándor színművész tolmácsolásában.
Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzetgyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak és hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit.
Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt elmondott megnyitó beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben. Ami itt történik - minden akadály és nehézség ellenére - előremutató és korszerű, s ha jól tudunk élni a lehetőségekkel, ez az út elvezet a jól boldoguló, szabad, demokratikus Magyarország teljes felépítéséhez, amelyben a nép akarata érvényesül.
Kérte a képviselőket, gondoljanak mindazokra, akiket a kor követelményeiből fakadó hit és szenvedély fűtött, s a haza, a nemzet iránti elkötelezettség vezérelt, amikor pártállásuktól, egzisztenciális helyzetüktől függetlenül, emelkedett gondolkodással, magatartással és meggyőződéssel lebontói lettek a múltnak, vagy már tisztultabb légkörben csatlakoztak a kezdeményezőkhöz és együtt lerakták az alapjait az új Magyarországnak. A fontos az volt, és marad változatlanul, hogy a magyar nép, az ország lakossága vérontás nélkül, békés úton térjen át a demokráciába. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (2. rész)
|
Utalt arra, hogy az érdemosztás a nép feladata és idő kérdése, de még korai. Konjunkturális érdekek nem sajátíthatják ki a történelem természetes jussát, s felelős politikusok nem szenvedhetnek emlékezetkihagyásban.
Szűrös Mátyás a továbbiakban kifejtette: az érdem nemcsak a miénk, hiszen szerencsés külső, illetve nemzetközi változások nagymértékben segítették a magyar szándékok valóra váltását. Ugyanakkor arra valóban büszkék lehetünk - mondotta -, hogy hazánk úttörő szerepet játszott azokban a változásokban, amelyek - a demokratizálódás jegyében - egy-két év alatt gyökeresen átalakították Közép- és Kelet-Európa politikai arculatát. Széttörtek a diktatúrák betonbunkerei, emléktárgyakká szelídültek a szögesdrótok, de az új rendszer felépítéséhez éppen csak hozzáfogtunk. Ehhez a nagy munkához türelemre, kitartásra és körültekintésre van szükség, hiszen minden nagy átalakulás megrázkódtatásokkal is együtt jár, emberi sorsokat érint, s az egész nemzet életét felbolygatja. Rombolni sokkal könnyebb, mint újat építeni, bármennyire lenyűgöző is volt a régi diktatórikus rendszer széthullása.
- Most már előre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem lehet előre haladni - jelentette ki. - Jöjjenek most már a munkás hétköznapok. Mindenekelőtt nemzeti összefogásra kell törekednünk. A pluralizmusnak, a szervezeti érdektagoltságnak nemcsak a kritikai, hanem az összetartó ereje is létfontosságú, hiszen abban döntően a többségi akarat érvényesülhet, de a kisebbségnek is kijár a megbecsülés.
Manapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a gond és az aggodalom az emberek körében - állapította meg az ideiglenes elnök, majd leszögezte: a józan érzésű és gondolkodású emberek békességre, megértésre és törvényes rendre vágynak. Következzék hát a megfontolt nemzetépítés, érdemi vita és munka a politikai és gazdasági demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak, az értelmiséginek és a paraasztembernek egyaránt megadatik az állampolgári méltóság, a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás. Lépjen a széthúzás, a demagógia és a kicsinyes pártönzés helyébe a nemzeti érdekek etikai kódexe teljes hatóerejével. Így Magyarország tartósan megalapozhatja európai becsületét, nemzetközi tekintélyét is. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 11:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (3. rész)
|
Szűrös Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az út, az átalakítás neheze még hátravan, különösen a gazdaságban. A mai állapot egyik legfontosabb felvetése közé sorolta a ,,mennyit és milyet, mikor és milyen gyorsan az új úton,, kérdéseit. Kijelentette: ebben a helyzetben nagy munka vár az Országgyűlésre, amelynek egyáltalán nem lesz könnyű dolga. A választók bizalma és türelme azonban átsegítheti e testületet a kezdeti nehézségeken, s az összefogás erejével teljesítheti történelmi küldetését - mondotta, sok sikert kívánva a képviselőknek.
Végezetül államfői megbízatásának lejártával köszönetet mondott a bizalomért honfitársainak, a népnek. ,,Hálás vagyok a sorsnak, hogy felelős posztokon szolgálva a nemzetet, tevőleges részese lehettem a nagy időknek,, - mondta Szűrös Mátyás. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 11:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (4. rész)
|
Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetet mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán.
Majd így folytatta: - Köszönöm a Gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást. Köszönetem szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elismeréssel adózom a nagy orosz birodalom vezetőjének is, aki nagy államférfihez illően zárja be a kis magyar nép és ama nagy nép viszonyának legszomorúbb fejeztét. De legnagyobb köszönetem a magyar népé, amely szabadságszeretetét több mint négy évtized alatt őrizte oly módon, hogy anélkül a mai napig így eljutni nem tudott volna.
A továbbiakban, a jövőről szólva, a magyar egység fontosságát elemeezve, hangsúlyozta: Mohács után, az első világháború után, a második világháborút megelőzően és alatt a magyar egység hiánya, a lelkekben dúló polgárháború is hozzájárult nagy nemzeti tragédiáinkhoz. Az egyéni kívánalmak, a politikai ambíciók, a világnézeti osztályharcok vagy faji ellenségeskedések nem csak a nép lelki egységének ártanak vészesen. ,,Ne fecsérlejük el ezekkel az ország nemzetközi hírnevét, amelyet 1956-ban, s az elmúlt év folyamán is elnyert ,, - szólította fel a jelenlévőket, s rajtuk keresztül az ország lakosságát is, majd így folytatta:
,,E történelmi pillanatban hírünk a világban talán másodrendű ügy. Nem cél, hanem következmény. Annak következménye, hogy mit tesznek a magyarok, a képviselők ebben az évekkel ezelőtt még alig elképzelhető történelmi helyzetben.... Mélyen be kell idegződnie a magyar tudatba, hogy hibáinkért most egyedül mi magunk vagyunk és leszünk felelősek. Az emberi szabadság nem körülmény, hanem feladat. A bilincsek lehullásával együtt jár a magunkra, magunk által szabott emberi kötelesség. Nehezebb olykor szabadnak, mint rabnak lenni,, - mondotta.
Varga Béla méltató szavakkal szólt a magyar nép tehetségéről, figyelmeztetve ugyanakkor, hogy ezt elhomályosíthatja a pártoskodás. A magyar nép büszkesége embersége legyen - hangoztatta. Tartsa tiszteletben nemcsak a más ember véleményét, hanem személyiségét is. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (5. rész)
|
Tudja megbocsátani mások vétkeit, érezvén és tudván a sajátjait. Ebből fakadhat az igazi önismeret és a magyar önbizalom. A magyar nép szellemében és lelkében értékes, különösen most, amikor talán a legnehezebb feladat a magyar szellem, a magyar nyelv, a magyar kultúra, a magyar civilizáció megmentése, védelme, támogatása és ápolása az ország határain kívül élő, oly sokszor meggyötört milliónyi magyar életében.
Kiemelte: minden magyar fejben és szívben tudatosulnia kell, hogy Magyarország Európához tartozik, nemcsak földrajzi helyzete, hanem hagyományai és gondolatvilága okán - ahogyan ezt 1000 évvel ezelőtt Szent István látta.
Az európaiság gondolatát folytatva kifejtette: ami az ország házában ma történik, nem csupán negyvenegynéhány esztendőnyi fájdalmas fejezet vége, hanem a második magyar ezerév kezdete is.
S e második ezerév kezdetén már tudni kell, hogy az országalapítók nem a ,,Koppányok,, voltak, és a pogányság nemcsak nyilas vagy sztálinista pogányság formájában jelentkezik - amelyektől már megszabadult a magyar nép -, hanem ma az országot, Európát, s magát a Földet egy újabb, a természetromboló technikai pogányság réme fenyegeti.
Végezetül Varga Béla utalt emigrációba kényszerülésének körülményeire, hangsúlyozva: a nemzet érdekében munkálkodott az elmúlt évtizedekben is, s egykori parlamenti elnöki tisztét most visszadja a magyar népszuverenitás birtokosának, a magyar Parlamentnek. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 11:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (6. rész)
|
Ezután Vörös Vince, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzője mondott beszédet. Mint mondta: meghatottan szól azon az ünnepi napon, amikor először ülésezik az új, többpártrendszerű Országgyűlés, amelyet egy nép szabadságharcának nevezhető szavazással hozott létre. Hozzátette: e nap jelentőségét, magasztosságát, fontosságát számára érzékletesebbé teszi, hogy élete során immár a harmadik alkalommal részese olyan eseménynek, amelynek célja a rossz, népelnyomó rendszer megváltoztatása. Ilyen törekvés bölcsőjénél volt ott 1944. december 21-22-én Debrecenben, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásakor. Megemlékezett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létrejöttéről, amelynek feladata a javarészt még háború dúlta országban az Ideiglenes Nemzetgyűlés létrehozásának előkészítése volt. Visszaidézte az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülését, s az ott elfogadott, a magyar néphez intézett szózatot, amelynek főbb gondolatai ma is időszerűek. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés annak idején deklarálta: ,,kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa. Azért ült össze, hogy megjelölje a kivezető utat a hazánkra szakadt szerencsétlenségből. Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar felemelkedés. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával új fejezete kezdődött a magyar történelemnek, megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése.,, A szónok utalt arra, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek helyet adó debreceni református kollégium falai között egykoron Kossuth Lajos is olyan értelmű szózatot intézett a néphez, miszerint a nemzet képviselőinek kötelessége a nép és a világ előtt kimondani, hogy függetlenek, szabadok akarunk lenni.
A továbbiakban kifejtette, hogy mint az Ideiglenes Nemzetgyűlés volt képviselője annak az 1944-es szózatnak az üzenetet is magával hozta a múltból erre a mostani ünnepélyes Országgyűlésre. Majd így folytatta: nem kisebb ennek az Országgyűlésnek a felelőssége, mint amit 1944-ben Debrecenben vállaltak. Az Országgyűlésben a nép bizalmából most helyet foglaló képviselőknek egy akarattal, összefogással, mint a nemzeti akarat kifejezőinek, birtokosainak kezükbe kell venniük a súlyos helyzetbe sodort ország ügyeinek intézését. Ennek az Országgyűlésnek kell megmutatnia a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből - hangsúlyozta. Végezetül a koalíciós időszakban derékba tört 1944-es Ideiglenes Nemzetgyűlés törekvései közül a képviselők figyelmébe ajánlotta: mutassák meg a világnak, hogy ez az ország egységes, életképes, s minden erőnket felhasználjuk azon népek megértésének és bizalmának elnyerésére, amelyek mellénk kívánnak állni, segíteni, támogatni szándékoznak bennünket. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 12:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (7. rész) - Kéri Kálmán
|
A Házszabályok értelmében a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, a jegyzői feladatokat pedig a négy legfiatalabb képviselő korjegyzőként látja el. Így Szűrös Mátyás a korelnöki feladatok ellátására a 89 esztendős Kéri Kálmánt (MDF) kérte fel. Munkáját az alig 23 esztendős Glattfelder Béla - ő egyébként a legfiatalabb parlamenti képviselő -, továbbá Szelényi Zsuzsanna, Deutsch Tamás és Wachsler Tamás felváltva segíti; mindnyájan a Fidesz képviselői.
Szűrös Mátyás bejelentette, hogy az alakuló ülésig benyújtott 383 megbízólevelet - mandátumvizsgálat céljából - a korelnök és a korjegyzők rendelkezésére bocsátotta.
Ezután nagy taps kíséretében lépett az elnöki pulpitusra Kéri Kálmán, továbbá Glattfelder Béla és Wachsler Tamás. A korelnök köszöntő beszédében felidézte életpályáját, történelmi áttekintést adva az idestova egy évszázadról, attól kezdve, hogy ,,I. Ferenc József apostoli királyunk uralkodásának idejében felöltötte a katonai egyenruhát,,.
Napjaink súlyos gazdasági és politikai helyzetét érintve az idős politikus egy égető problémára hívta fel képviselőtársai figyelmét. Mint mondotta: olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a magyar anyák érdemesnek, sőt kötelességüknek tartják, hogy szüljenek, hiszen a népesség fogyásának megállítása az egyik legfontosabb feladat.
A felhalmozódott adósságállomány kapcsán rámutatott: ezeket az összegeket csak abból lehet visszafizetni, amit mi magunk megtermelünk. Ehhez pedig meg kell tanulnunk jobban dolgozni - mondotta. - Ám elengedhetetlen az egyetértés is; az hogy ne szenvedjenek hátrányt az emberek vallási, faji, származási vagy osztálykülönbségek miatt. Ugyancsak szükségünk van barátokra, úgy a nagy- mint a kishatalmakra, közöttük természetesen szomszédainkra - hangoztatta Kéri Kálmán. Elismeréssel szólt a magyar külpolitika legutóbbi eredményeiről, s reményét fejezte ki, hogy az ország a jövőben is ugyanezen az úton, a megbékélés útján halad tovább.
- Meg kell tanulnunk ismét magyarnak lenni, mert az elmúlt évtizedekben sajnos az a felfogás uralkodott, miszerint az egy párthoz való tartozás fontosabb, mint a magyarsághoz tartozás - jelentette ki. - Alig van magyar öntudatunk, pedig büszkék lehetünk arra, hogy magyarok vagyunk Ezer éve élünk itt, sok-sok pusztítást, katasztrófát elszenvedett ez a nép, de mindenkor tudott újat teremteni. Most megbékélés kell, aminek egyik feltétele, hogy azok, akik az elmúlt években jogtalanságokat szenvedtek, erkölcsi és anyagi jóvátételben részesüljenek - mutatott rá. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 12:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (8. rész) - Napirend
|
A korelnök végezetül köszönetét fejezte ki a kormánynak, amely emelt fővel távozhat, hiszen tagjai büszkék lehetnek arra, amit teljesítettek - mondotta és jókívánságait tolmácsolta az új törvényhozásnak.
Ezt követően az Országgyűlés közfelkiáltással elfogadta az alakuló ülés tárgysorozatát, amelyre egyébként a parlamenti pártok frakcióvezetői és a független képviselők megbízottja tett javaslatot.
Az alakuló ülés napirendje:
1. a.) Az Országos Választási Bizottság beszámolója a képviselőválasztásról.
b) A Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolója az országgyűlési képviselői választások megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról.
2. Mandátumigazolás.
3. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról, vezetőjük, továbbá a független képviselők megbízottjának személyéről.
4. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása.
5. Az Országgyűlés megbízott elnökének kijelölése.
6. A Minisztertanács lemondásának bejelentése.
7. Az 1956 októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása.
8. Nyilatkozat-tervezet az Európai Parlamenthez való csatlakozás szándékának kinyilvánításáról.
9. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról.
10. Az Országgyűlés állandó és külön bizottságainak megalakításáról szóló országgyűlési határozat-tervezet megtárgyalása.
11. A képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozásáról szóló országgyűlési határozat-tervezet megtárgyalása.
(folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 12:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (9. rész)
|
A választások országszerte rendben, a legteljesebb nyilvánosság mellett zajlottak le, tudatos jogsértés, szándékos rendzavarás nem történt. A választás eredményes, törvényes megszervezéséhez nagy segítséget nyújtott a nemzetközi és a hazai nyilvánosság, a tömegkommunikáció megkülönböztetett figyelme. Egyebek között e fontos megállapításokat rögzítette az Országos Választási Bizottságnak a képviselőválasztás tapasztalataival foglalkozó írásos beszámolója, amelyet a parlamenti képviselettel rendelkező pártok javaslatára készített el az OVB.
A már elfogadott tárgysorozatnak megfelelően Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke rövid szóbeli kiegészítőt mondott. Hangsúlyozta: a beszámoló nem tartalmazhatja a választások végleges eredményét, mert elkészültekor - kilenc nappal ezelőtt - még két jogorvoslati eljárás volt folyamatban. Azóta a Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében a Heves megyei 1. számú választókerületben megszületett a végső határozat: az eredeti szavazati sorrend maradt, azaz az MDF jelöltje lett a képviselő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a választókerület két szavazókörében nem kell ismételt szavazást tartani, s az OVB - megismerve a vitatott töredékszavazatok pontos számát - átadhatta a Magyar Szocialista Párt országos listáján mandátumot szerzett képviselő eddig visszatartott megbízólevelét.
Budapest 11. számú egyéni választókerületében a jogorvoslati eljárás még nem zárult le. Az Országos Választási Bizottság a Parlament alakuló ülése napjának reggelén kapta meg a dokumentumokat, amelyeket holnap bírál el. Az eljárás azonban ezzel feltehetően még nem zárul le, mert a választójogi törvény alapján az érintettek az OVB döntése ellen további jogorvoslatot vehetnek igénybe. Ily módon az OVB feltehetőleg csak a jövő héten lesz olyan helyzetben, hogy a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozhatja a választások hivatalos eredményét. Németh János végezetül az Országos Választási bizottság nevében az egész nemzet érdekében eredményes munkát kívánt a képviselőknek az új Parlament előtt álló feladatok végrehajtásához. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 12:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (10. részt)
|
A választások állami feladatainak megszervezése, technikai lebonyolítása, valamint a szavazat-összeszámlálás mikéntje biztosította a választások törvényességét - ez derült ki Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár írásos beszámolójából.
Az államtitkár írásos előterjesztése - áttekintve a képviselőválasztással kapcsolatos feladatokat, s azok végrehajtását - foglalkozott az ajánlási szelvények eljuttatásával, a választási rendszer széles körű megismertetésével éppúgy, mint a szavazatösszesítés számítástechnikai rendszerével. Ez utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy az első forduló előzetes eredményeit nem sikerült a törvényben előírt 24 órán belül közzétenni, ám ez elsősorban a hitelesség és a megbízhatóság szem előtt tartása miatt történt.
Az írásos anyagban a Belügyminisztérium jelenlegi megbízott vezetője megállapította: a választási szervek, a szavazatszámláló, valamint a választási bizottságok - kisebb zökkenőktől eltekintve - megfelelően látták el feladatukat. Az államtitkári beszámolóból végezetül megtudhatták a képviselők, hogy a választások költségei az előzetes adatok szerint várhatóan túllépik az 500 millió forintot; az összeg mintegy 50 millióval haladja meg a tervezettet.
A választási tapasztalatok írásos összegzéséhez a beterjesztő államtitkár nem kívánt szóbeli kiegészítést fűzni, így az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette: négy korjegyző képviselőtársával együtt mandátumvizsgáló bizottságként megkezdik a képviselők megbízóleveleinek vizsgálatát. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 12:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (11. rész)
|
A hosszúra nyúlt szünet után az elnöklő Kéri Kálmán bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte munkáját. Ezt követően az elsőnek megválasztott öt képviselő megbízottja, Andrásfalvy Bertalan tett jelentést az Országgyűlésnek a korelnök és a korjegyzők megbízó levelének vizsgálatáról, megállapítva, hogy azok kifogástalanok. Javaslata alapján a Parlament Kéri Kálmán, valamint Deutsch Tamás, Glattfelder Béla, Szelényi Zsuzsa és Wachsler Tamás képviselőt korelnökké, illetve korjegyzővé mondta ki.
Kéri Kálmán beszámolt arról, hogy a korjegyzőkből és a korelnökből álló mandátumvizsgáló bizottság ellenőrizte a 379 képviselő megbízólevelét és a választási jegyzőkönyveket. Ennek alapján megállapította, hogy azok mindegyike megfelel a törvényben előírtaknak. Szelényi Zsuzsa korjegyző felolvasta a 379 képviselő nevét, majd a Parlament tagjai 349 igen szavazattal igazolt képviselőknek ismerték el társaikat. Ezután a képviselők letették az ünnepélyes esküt, amelynek szövegét Deutsch Tamás korjegyző olvasta.
Szavazással folytatódott az ülés: a felesküdött képviselők a Belügyminisztérium megbízott vezetőjének beszámolóját 332 igen, 1 nem, 7 tartózkodó szavazattal, valamint a választási bizottság előterjesztését 335 igen, 3 nem szavazattal és 17 tartázkodással elfogadták.
A korelnök bejelentette: a parlamenti pártok megalakították képviselőcsoportjaikat. A Magyar Demokrata Fórum Antall Józsefet, a Szabad Demokraták Szövetsége Tölgyessy Pétert, a Független Kisgazdapárt Torgyán Józsefet, az MSZP Pozsgay Imrét, a Fiatal Demokraták Szövetsége Orbán Viktort, a Kereszténydemokrata Néppárt Füzessy Tibort választotta a csoport vezetőjévé. A független képviselők megbízottja Fodor István lett. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 13:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (12. rész)
|
A napirend szerint haladva ezután az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása következett. A képviselők 99 százaléka egyetértett azzal, hogy a pártfrakciók és a független képviselők megbízottja előzetes megállapodásának megfelelően a T. Háznak 3 alelnöke és 8 jegyzője legyen. Az elnöklő Kéri Kálmán emlékeztetett arra, hogy a pártcsoportok és a független képviselők korábban megállapodtak a jelölés elveiben, miszerint a legnagyobb parlamenti párt, az MDF jelölné az Országgyűlés elnökét, aki egyben az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátja, három alelnökére pedig az SZDSZ, a Független Kisgazdapárt és az MSZP tesz javaslatot. Utalt arra, hogy a megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy két párt a fentiektől eltérő egyezségre jusson egymással, ha azzal nem sérti más párt pozícióját. E lehetőséget kihasználva az MDF és az SZDSZ olyan megállapodást kötött - amint arról délelőtt már tájékoztatták a sajtó képviselőit -, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően az SZDSZ állít jelöltet a házelnöki posztra, az MDF pedig az egyik alelnök személyére tehet javaslatot. A nyolc jegyzői helyre az előzetes tárgyalások eredményeként a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt 2-2, a többi párt pedig 1-1 személyt jelölt.
Ezután a korelnök ismeretette a jelöltek névsorát. Mivel a házszabályok szerint a jelölésre csak a pártfrakciók vezetői, illetve a független képviselők megbízottja jogosult, a jelölőlistát Kéri Kálmán lezártnak tekintette, s a titkos szavazás idejére szünetet rendelt el. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 14:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (13. rész) - Szavazás
|
A szünet után Kéri Kálmán ismertette a szavazatszedő bizottság jelentését. Az Országgyűlés tisztségviselőire 379 szavazatot adtak le, ezek közül 370 volt érvényes.
A Tisztelt Ház felállva, tapssal köszöntötte Göncz Árpádot (SZDSZ), a Parlament újonnan megválasztott elnökét, akire 339-en voksoltak. Mint ismeretes, az alkotmány értelmében ezzel Göncz Árpád lett az ideiglenes köztársasági elnök.
Az Országgyűlés alelnökévé választották Szabad Györgyöt (MDF) 348 szavazattal, Vörös Vincét (FKgP) 358 szavazattal és Szűrös Mátyást (MSZP), 353 szavazattal. (Az Országgyűlés ideiglenes elnöki tisztét Szabad György tölti be.)
Az Országgyűlés jegyzője lett Balás István (MDF) 365 igenlő szavazattal, Kóródi Mária (SZDSZ) 368, Bárdos Balázs (FKgP) 370, Bossányi Katalin (MSZP) 362, Glattfelder Béla (Fidesz) 368, Trombitás Zoltán (Fidesz) 367, Balogh Gábor (KDNP) 368 és Tóth Sándor (KDNP) 370 szavazattal.
A megválasztott tisztségviselőknek elsőként Kéri Kálmán korelnök gratulált, majd átadta az elnöklést Göncz Árpádnak, továbbá segítőinek, Glattfelder Béla és Balogh Gábor jegyzőknek. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 15:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (14. rész)
|
Göncz Árpád az elnöki emelvényre lépve kijelentette:
- Bizalmat visszaadni nem lehet, bizalmat csak elveszíteni lehet. Éppen ezért mindent elkövetek annak érdekében, hogy az Önök bizalmát megőrizzem.
Ezt követően - a frakcióvezetők megállapodása értelmében - Göncz Áprád javaslatot tett az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. Indítványozta, hogy az elnöki teendők ellátásával az Országgyűlés az MDF jelöltjét, Szabad György professzort bízza meg. A képviselők ezt 356 egyetértő szavazattal elfogadták.
A megbízott elnökké választott Szabad György átvette az elnöklést Göncz Árpádtól. Köszönetet mondva képviselőtársainak, reményét fejezte ki: a Parlament tagjai segítik őt abban, hogy jó eszköze legyen a népszuverenitás érvényesülésének. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 15:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (15. rész)
|
Németh Miklós miniszterelnök kért szót ezután. Bejelentette: benyújtja kormánya lemondását.
Elöljáróban utalt arra, hogy 16 hónappal ezelőtt egy másik Országgyűléstől kapott feladatot és bizalmat, hogy a történelemben minden bizonnyal ritkaságnak számító folyamatban - a békés átmenet idején - vezesse a kormányt. Sokan voltak, akik ennek az útnak nem adtak esélyt, s vannak, akik ma sem hisznek benne. A kormány azonban hitt abban, hogy megvalósítható e folyamat, s ezért azon dolgozott, hogy az esély valóra váljon. Vállalta, hogy az átmenet kormánya legyen, nem gondolva arra: szerepük, felelősségük is csak átmeneti.
Németh Miklós kijelentette: a testület munkája gyümölcsének tekinti, hogy most benyújthatja kormánya lemondását. Hosszú évtizedek óta ugyanis ez volt az a kormány, amely közvetlenül és valóban a Parlamentnek, s nem egy pártnak volt felelős, amely egy teljesen szabad, demokratikus választás eredményeként létrejött Országgyűlésnek nyújthatja be lemondását. A kormány tagjai büszkék arra - mondta -, hogy kormányzásuk hozzájárult e pillanat eljöveteléhez. Jó partnerként említette ebben a korábbi törvényhozó testületet és az új Parlamentben helyet foglaló pártokat - akkor is, ha nem egyszer inkább ádáz ellenfélnek mutatkoztak -, mert elismerték egymás céljait.
A kormány tagjai minden erejükkel meg akartak felelni szerepüknek, ezért az elmúlt másfél esztendőt kemény munkával töltötték. Sokan politikai öngyilkosságnak tartották ezt, hiszen a régi hatalmi rendszer lebontásáért folytatott küzdelem gyümölcseként végül is kiszorultak a végrehajtó hatalomból. Rámutatott: ez mindennél jobban bizonyítja, nem azért dolgoztak a rendszerváltásért, hogy más formában átmentsék saját hatalmukat, hanem azért, hogy parlamenti demokrácia keretei között éljenek. Alkotmányos forradalmukat úgy vívták meg, hogy nemcsak a tömegek nem akartak a régi módon élni, de a hatalom sem akart a régi módon kormányozni; önzetlenül dolgoztak a változásokért. Ezt a munkát a nemzetközi közvélemény és a világ politikusai is ismerték és elismerték - állapította meg Németh Miklós, majd arról szólt, hogy e kormánynak kellett a régi bűnökért megkövetni a népet, neki adatott a rehabilitáció feladata és lehetősége, az emberi lelkek felszabadítása, s neki kellett cipelnie a múlt terhes politikai, társadalmi és gazdasági örökségét. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a politikai örökség ugyan nem terheli az új kormányt, azonban az utóbbi kettőt tovább kell cipelnie, s várhatóan rövid idő alatt nem tudja megoldani a gondokat. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 15:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (16. rész) Németh 2.
|
A továbbiakban kijelentette: a népszerűtlen intézkedéseket vállalva müködőképes országot hagy hátra a leköszönő kormány. Reményét fejezte ki, hogy a hosszabb távon megoldható feladatokhoz - és csakis azokhoz - a következő kormánynak sikerül nagyobb türelmet nyernie a társadalomtól, mint amit az előd kapott a hatalomba, a harcba indulóktól. Utalt arra, hogy most nem választást kell megnyerni, hanem a társadalmat, a gazdaságot kell átformálni sokak együttműködésével.
A búcsúzó miniszterelnök megköszönte mindazok támogatását, akik megértették törekvéseiket, és segítettét azok megvalósítását. Reményét fejezte ki, hogy a rendszerváltásért folytatott politikai küzdelem jelszavaiból mind több valóra válik. Amint fogalmazott: ha követeltük a szavak és tettek egységét, most valósítsuk meg. Ha kárhoztattuk a régi rendet, hogy a népre tartozó döntéseket a nép feje fölött hozták meg mások, most ne engedjünk a kísértésnek, az egypárt döntései után ne a pártok alkuja lépjen a nép döntéseinek helyébe.
Németh Miklós végül bejelentette: az újrakezdés egyik formális feltételeként, az alkotmány előírásainak megfelelően benyújtja kormánya lemondását. Azt kívánta az új Parlamentnek, a megalakuló kormánynak, hogy minden erejével és energiájával a hőn óhajtott európai Magyarország megteremtésén tudjon munkálkodni, ne vonja el figyelmét semmiféle áldatlan belső politikai harc. Mivel az új kormány megválasztásának feltétele a kormányprogram egyidejű bemutatása, bejelentette: a leköszönő Minisztertanács minden olyan segítséget megad a kormányprogram kidolgozóinak, amelyet a központi kormányzati szervektől igényelnek. Az új kormány hivatalba lépéséig a Minisztertanács eleget tesz alkotmányos kötelezettségének, amelyhez kérte az Országgyűlés támogatását.
Végezetül kormánya és saját nevében is sok sikert, jó egészséget kívánt az új Parlament minden képviselőjének. (folyt.köv.)
1990. május 2., szerda 16:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (17. rész)
|
Az Országgyűlés megbízott elnöke Németh Miklós szavait megköszönve valamennyi képviselőtársa nevében kifejezte köszönetét a lemondott kormánynak és személy szerint Németh Miklósnak, egyidejűleg a hivatalától ugyancsak elbúcsúzott ideiglenes köztársasági elnöknek és a Parlament megbízott elnökének mindazért, amit az alkotmányos rendszerváltás békés megvalósulásáért tettek.
Bejelentette, hogy a Minisztertanács lemondásáról külön határozatot hozni nem kell - azt a plénum tudomásul vette -, s a lemondott kormány az új testület megalakulásáig hivatalban marad.
A kormány lemondásának tudomásulvételét követően a plénum 366 egyetértő szavazattal törvényt alkotott az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről.
E törvény kimondja, hogy 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt: létrehozható a demokratikus társadalmi rend, és a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló. Az új Országgyűlés pedig kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja ,56 emlékét; egyben kinyilvánítja, hogy ,56 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. A törvény rögzíti azt is: október 23-át, az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napját nemzeti ünneppé nyilvánítja.
A törvényjavaslatokhoz néhány gondolatot fűzött Szabad György, hangsúlyozva: 1956 a legfőbb kapocs a történelmi múlthoz és a legfontosabb alap a jövő Magyarországának megteremtéséhez. Emlékeztetett rá: mióta az ember rádöbbent az elmúlás könyörtelen valóságára, arra törekszik, hogy ércnél maradandóbb emléket állítson azoknak az embereknek és azoknak a tetteknek, akikre és amelyekre emlékezni akar. Horatiust idézve jelentette ki: a szellem az, amely ércnél maradandóbb emléket állíthat, ám ma nem elég az ,,ércnél maradandóbb,, kifejezés és nem elég az ércnél maradandóbb törvényszöveg - tettek kellenek. Bizonyítani kell, hogy 1956 valóban a magyar jövő alapja, csak így válhat a magyar történelem kitörölhetetlen részévé - hangoztatta. Mint mondotta: ,56 tényei és tanulságai ösztönzői a nagyhatalmi alávetettséggel való szembeszállásnak, a visszavívott függetlenség biztosításának örök időkre. 1956 az ösztönzője annak, hogy ebben az országban mindenki, aki betartja a törvényt, származásától, nemzetiségétől, felekezetétől függetlenül szabadon éljen, a törvény előtt egyenlő legyen és örök időkre védett a zsarnokságtól. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (18. rész)
|
A határozathozatal után az elnöklő Szabad György bejelentette, hogy az Európa Tanács Parlamenti Gyűlésének elnöke, Anders Björck üzenetet intézett a magyar Országgyűléshez.
Balogh Gábor jegyző ismertette az üzenetet, amelyben Anders Björck, az Európa Tanács Parlamenti Gyűlése nevében kifejezte a magyar Országgyűlés megnyitó ülése alkalmából jókívánságait, és nagy örömét afelett, hogy Magyarország visszanyerte demokratikus, pluralista és szabadon választott parlamenti intézményeit. A Parlamenti Gyűlés tudatában van azon feladat fontosságának, amely az új Parlamentre vár, hogy kidolgozza a jogállamot, az emberi jogok tiszteletben tartását erősítő és az alapvető szabadságjogok gyakorlását biztosító reformokat. Kijelenti azon szilárd akaratát, hogy támogatja a közös kincsünket jelentő ezen eszmék érvényesülését. Örül Magyarország Európa Tanácsba történő belépési kérelmének, mely új perspektívát biztosít Európa gazdasági és szociális fejlődésének közös előmozdításához. Sikereket kívánunk törvényhozásuknak - tartalmazza Anders Björck üzenete.
Szabad György emlékeztetett arra: már az elmúlt parlamenti ciklusban tárgyalások kezdődtek arról, hogy hazánk az Európa Tanács és annak Parlamenti Gyűlése teljes jogú tagjává váljék. Úgy vélekedett, hogy e törekvés folytatását a most megalakult Országgyűlés a legjobban azzal fejezhetné ki, ha arról már a mostani ülésszakán szándéknyilatkozatot tenne közzé.
A parlamenti képviselőcsoportok vezetői és a független képviselők megbízottja által előzetesen támogatott, a törvényhozásban pedig egyhangúlag elfogadott szándéknyilatkozat szerint ,,a Magyar Köztársaság 1990. március 25-én és április 8-án szabadon és demokratikusan megválasztott Országgyűlése, az Országgyűlésben képviselt valamennyi politikai párt ünnepélyesen kinyilvánítja eltökéltségét, hogy alkotmányosan biztosítja az Európa Tanács alapokmányában megfogalmazott eszmék és célok megvalósítását, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságjogok oltalmáról Rómában, 1950. november 4-én aláírt Európai Egyezmény tiszteletben tartását. Az Országgyűlés kifejezésre juttatja elismerését és köszönetét az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és Parlamenti Gyűlésének példamutatóan nagylelkű döntéseiért, hogy az Országgyűlés hat tagja 1989. júniusa óta különleges meghívottként részt vehet a Gyűlés munkájában, országunk más hivatalos képviselői pedig részt vehetnek az Európa Tanács különböző fórumainak tevékenységében. Az Országgyűlés hangot ad annak a reményének, hogy Magyarország rövid időn belül az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat,, - tartalmazza a nyilatkozat. (folyt. köv.)
1990. május 2., szerda 16:21
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országgyűlés alakuló ülése (19. rész)
|
A T. Ház végezetül egyetértett abban, hogy az alakuló ülésre díszvendégként meghívott, de lábadozása miatt távollévő Sütő Andráshoz táviratot intéznek, amelyben kifejezik jókívánságaikat.
Az elnöklő Szabad György valamivel 15 óra után berekesztette az alakuló ülés első munkanapját. Az új Parlament képviselői csütörtök reggel folytatják ülésüket. (MTI)
1990. május 2., szerda 16:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|