Rendszerváltás és az MTI

	Miért is verhették meg Morvait?
------------------------------- München, 1990. március 31. (SZER, A munka világa) - Néhány érdekes tapasztalatot, ellentmondást, furcsaságot is hozott a választás első fordulója. Például kiderült, hogy a szavazópolgárok néha nem vették figyelembe a jelöltek teljes múltját, és nem mindig honorálták a következetes ellenzéki kiállást, az antikommunizmusukért meghurcultak, a nép szabadságáért mindenkor harcolók áldozatát. Miként magyarázható, hogy mondjuk az a Horn Gyula, aki az 1956-os forradalom eltiprása után bizonyíthatóan pufajkásként vett részt a megtorlásban, mégis az élre került választókerületében, viszont Rácz Sándor, a Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke - akit élegfogytiglani börtönre ítéltek, és mindig hű maradt a magyar nép ügyéhez - néhány száz szavazattal lemaradva csak a negyedik helyen végzett, és nem jutott tovább? Persze az is igaz, hogy nem is ugyanott indultak, és az izsáki nyugdíjas szerszámkészítőnek, gazdálkodónak az amatőr Petőfi-kutató, kazángyártó, nagyvállalkozó Morvai Ferenccel kellett küzdenie - finoman fogalmazva - nem egyenlő feltételekkel, mint azt Tar Péter most következő interjújából megtudhatjuk: - Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke Bács-Kiskun megyében a 6. számú választókörzetben indult mint független képviselőjelölt a választásokon. Most tőle kérdezem: milyen eredmények születtek ebben a körzetben, mik az élményei? (folyt.) 1990. március 31., szombat
Vissza »

	- Morvai ügy - Rácz nyilatkozat - 1. folyt.
- Hát az eddigi eredmények azt mutatják, hogy Rácz Sándor nem kapott elég szavazatot ahhoz, hogy a második fordulóba bekapcsolódhasson. Tehát én a 4. helyen végeztem, s ezáltal kiestem abból a lehetőségből, hogy tovább mehessek a második fordulóba. A helyzet az volt, hogy ebben a körzetben túlságosan sok volt a manipuláció ahhoz, hogy a Rácz Sándor itt eséllyel részt vegyen, ebben a választásban. De akkor sem tehetett mást, mert a községek - - Izsák és Páhi - lakói egyértelműen ígérték, hogy támogatják és kérték, hogy vállalja fel ezt a képviselőjelöltséget, holott azt tudtuk, hogy e két község lakóinak a szavazata kevés ahhoz, hogy a Rácz Sándor képviselő legyen. Bíztunk abban, hogy a Rácz Sándor nevéhez kapcsolódó történelmi események - az a 33 évi küzdelem, amit itt folytatott a kommunista rendszerrel szemben - talán segítenek ahhoz, hogy más területeken élő emberek is adnak neki szavazatot. Bebizonyosodott, hogy a választási kampány során idejött egy idegen ember - a Morvai Ferenc -, aki mindenféle ígéretekkel elámította a választókat, és a választók nagy része ezt fogadta el, és nem adott hitelt annak a történelmi múltnak, amit ma Rócz Sándor már maga mögött tudhat. Tehát nem a tisztesség és a becsület volt feltéve a lapra, hanem a felelőtlen ígérgetések, és ezek kaptak hitelt. Én nagyon sajnálom, hogy Magyarországon a politikai érettség ezt tükrözi, és én itt nagy-nagy veszélyt látok a magyar jövőre nézve, mert általánosságban is nem vagyok elragadtatva az országos választási eredményektől. Ugyanis bármilyen politikai szervezet kerül az ország élére, itt az első és a legfontosabb, hogy a gazdasági elmozdulást a holtpontról megtegyük. (folyt.) 1990. március 31., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Morvai ügy - Rácz nyilatkozat - 2. folyt.
Az ipari rendelések hol vannak? Nincs munka Állnak a gyárak, és munka nélkül folyik ki a munkabér Meddig lehet ezt csinálni? Akármilyen új kormány jön létre, erre pontot kell tenni És ha a munkanélküliség milliós létszámra emelkedik fel, akkor hova fogjuk tudni tenni a munkanélküliséget? Igenis a mezőgazdaságnak kell felszívni, ha még átmenetileg, akkor is, mert megélhetést kell biztosítani nekik. Mert nem tudjuk miből finanszírozni, mert nincs termelés, még a mezőgazdaság sem tud akkora termelést biztosítani, hogy milliós nagyságrendű munkanélküliséget tudjunk ellátni. Akármelyik pártnak a politikai ajánlásait nézem vagy vizsgálom, egyik sincs felkészülve arra, hogy az itteni munkásoknak az életkörülményeit hogyan vállalja fel, és hogy fogja megjavítani. Mindenki a nyugati kölcsönökre apellál. Elsősorban nekünk munkára van szükségünk, nem kölcsönökre. És a munkásoknak is munkára van szükségünk. Nekünk munkát kell behozni az országba, és ez az első kötelessége, bármelyik párt is kerül a hatalomra. Jó, én könnyen beszélek, mert nem kerültem be. Lehet, hogy sokkal nagyobb felelősség fog ránk hárulni parlamenten kívül, mert a magyar munkások továbbra is keresik azt a szervezetet és azt a személyt, aki felvállalja az ő jövőjüket és az ő életüket. Én nagyon bízom benne, hogy ez a választás, amelyik engem taccsvonalon kívül helyezett, nem lesz olyan, hogy az valódi tacssvonalat jelentsen. Én úgy érzem, hogy továbbra is közöm van ahhoz a politikához, ami itt alakul, és alkalomadtán ki is fogom fejteni a nézeteimet róla. +++ 1990. március 31., szombat
Vissza »