Rendszerváltás és az MTI

	Választások - "a Liga nem indult és mégis nyert"
------------------------------------------------ München, 1990. március 31. (SZER, A munka világa, Szilágyi Sándor) - Bruszt László szociológust, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivőjét kérdezem: a Liga szempontjából hogyan értékelhető a választások első fordulója? - A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája értékelésünk szerint megnyerte a választásokat. A Liga nem indult a választásokon, csak egyetlen egy célért folytatott kampányt: azért, hogy minél több ember menjen el a választásokra, hogy magas legyen a részvételi arány. Ezért tévében, rádióban és a sajtóban reklámkampányt folytattunk abból a megfontolásból, hogy az egész társadalomnak érdeke, hogy erős, legitim kormány jöjjön létre, és a rendszerváltást a társadalaom is megerősítse. Úgy érezzük, hogy ez a választás éppen a magas részvételi arány miatt, részben pedig amiatt, hogy nem szórta szét az emberek szavazatait sok párt felé, hanem egy erős hatalomnak, egy erős kormánynak, egy erős parlamentnek a megszületését segítette azzal, hogy kiemelt 6 pártot a Magyarországon az elmúlt egy évben létrejött 84-ból, s ezzel pont ezt a célt, amit mi kitűztünk magunk elé, a Liga jól segítette. - Tehát lehet mondani, hogy amit a sajtó sugallt - hogy tudniillik az embereket nem érdekli a politika, nem érdeklik a választások, hogy a pártok között nem igazodnak ki -, Ez nem vált be? (folyt.) 1990. március 31., szombat
Vissza »

	- A választások és a Liga - 1. folyt.
- Az emberek nem pontosan látták át a választási rendszert. Ez tényleg egy bonyolult választási rendszer volt, de az az állítás, hogy a pártokkal nem tudtak volna azonosulni, nem igaz. Meg lehet nézni a megoszlását a választásoknak, tehát hogy azért nagyjából három-négy nagypárt köré csoportosultak az emberek. Másrészt: ha még azt is tudjuk, hogy a közvéleménykutatások szerint az emberek igen nagymértékben azonosultak a pártokkal, és nem véletlenszerűen döntöttek, azaz, ha volt véletlenszerűség, akkor legfeljebb abban volt, hogy hozzájuk közelálló kettő vagy három párt közül melyiket választották végül ki. Tehát ha mindezt figyelembe vesszük, akkor azt lehet mondani, hogy az emberek gyakorlatilag inkább csak azon morfondíroztak, csak az az jelentett számukra kérdést, hogy olyan pártra szavazzanak-e, amely egy radikálisabb, gyorsabb váltást szorgalmazna, vagy egy olyat, amelyik inkább egy mérsékeltebb, lassúbb és kompromisszumos változásokat tűzött ki célul. - A Magyarországi Szociáldemokrata Párt leszereplése - nyugodtan fogalmazhatunk így - azt jelenti-e, amit a párt állít: hogy tudniillik azért is sajnálatos ez, mert a munkavállalói érdekek így csorbulnak és nem lesznek biztosítva az új parlamentben? - így látod-e? - A Szociáldemokrata Párt nem képviselte a munkavállalók érdekeit. A közvéleménykutatások szerint a munkavállalók között a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak volt a legkisebb a szavazati aránya. A munkásoknak az érdekképviseletét nem pártok fogják elsősorban ellátni, hanem szakszervezetek. Szerintem ez a munkamegosztás normális. (folyt.) 1990. március 31., szombat
Vissza »

	- A választások és a Liga - 2. folyt.
Nagyon fontos, hogy ez a választás nem gazdasági és szociális kérdésekről szólt, hanem a politikai rendszerváltásról. Igazából nem is alakultak még ki azok a csoportok és azok a kérdések, amelyek köré lehetne egy baloldali, kifejezetten munkásérdekeket felvállaló pártot mozgósítani, létrehozni. Szerintem ez a következő választásoknak lesz az alapkérdése, és akkor lesz majd kérdés, hogy lesz-e egy akár magát szociáldemokratának, vagy bárminek nevező párt, amelyik ezeket az érdekeket felvállalja. Egyébként a Magyarországi Szociáldemokrata Párt nem vállalta fel ezeket az érdekeket, hiszen az első programnyilatkozatában is vállalkozók és dolgozók együttes képviseletéről beszélt, és gazdasági programjában sem volt semmi különösebb munkásérdekek képviseletét mutató elem. És az SZDP-nek az a politikája, amelyben a hivatalos szakszervezetekre tett az üzemi szinten alulról megújuló, vagy alulról létrejövő független szakszervezetekkel szemben, szerintem szerepet játszott csúfos kudarcában. - Ha már itt tartunk, meg szóba kell hoznom, hogy nem nagyon szerepeltek jól enyhén szólva az egykori SZOT, vagy az ágazati szakszervezetek elindított jelöltjei. Óhajtasz-e erről valamit mondani? - Nincs erre igazában kommentár. Itt pártok voltak a főszereplők, és nem arról volt szó, hogy - mondjuk - különböző, az állampárt maradványaiból ittmaradt bürokráciák közül válasszanak az emberek. Ez a választás a pártoknak a választása volt. (folyt.) 1990. március 31., szombat
Vissza »

	- A választások és a Liga - 3. folyt.
- A legfontosabb szerintem az lenne, hogy az éles, személyeskedő és negatív jellegű kampány helyett - tehát ami inkább a másik pártnak a lejáratására irányul - egy konstruktív, már a választások utáni problémákra koncentráló választási hadjáratra lenne szükség. Sajnos, vannak jelei annak, hogy inkább az előző felé hajlanak a nagy pártok, s utána az lesz az érdekes, hogy milyen koalíció jön létre. Nekünk egyaránt jó az is, hogyha egy nagykoalíció jön létre, mert pozitív szerepet játszhat annak a gazdasági rendszerváltásnak a végrehajtásában, amelyre szükség van Magyarországon. Nem látjuk viszont annak hátrányát sem, sőt, annak is látjuk az előnyét, hogyha egy erős ellenzékkel rendelkező parlament jön létre Magyarországon. - De továbbra is semlegesek vagytok? - Mi nem tartozunk egyetlen párthoz sem: tagjaink között megtalálhatók a palettán lévő összes pártnak a képviselői. Nekünk az az érdekünk, hogy egy erős, legitim, a társadalomnak a bizalmát élvező kormány jöjjön létre Magyarországon. - S mit mondanál a választópolgároknak? - Azt, hogy nagyon fontos, hogy ezen a második fordulón is részt vegyenek, és támogassák azt, hogy létejöjjön Magyarországon az első független, az emberek által választott és az emberek bizalmát élvező parlament. +++ 1990. március 31., szombat
Vissza » A hírhez kapcsolódik »