 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött a budapesti négyoldalú találkozó (1. rész)
|
1989. november 11., szombat - Szombaton a külügyminiszterek eszmecseréjével megnyílt Budapesten a magyar-jugoszláv-olasz-osztrák négyoldalú találkozó, amelynek célja, hogy kijelöljék az Adria-Duna térség szorosabb együttműködésének főbb irányait, a sokoldalú kapcsolatrendszer elmélyítésének kereteit. A kétnaposra tervezett rangos nemzetközi eseménysorozat nyitórendezvényén a magyar vendéglátó Horn Gyula külügyminiszter mellett Budimir Loncsar, jugoszláv, Gianni De Michelis, olasz és Alois Mock, osztrák külügyminiszter ült tárgyalóasztalhoz, hogy körvonalazza a gazdasági, társadalmi és kulturális élet területeit felölelő regionális kooperáció általános céljait.
A tanácskozás befejeztével az esti órákban nemzetközi
sajtótájékoztatón számoltak be az eredményekről a Duna
Intercontinental Szállóban. A tanácskozás résztvevőinek véleményét
tolmácsolva Horn Gyula rövid bevezetőjében hangoztatta: a
magyar-jugoszláv-olasz-osztrák négyes vállalkozása méltán nevezhető
történelmi jelentőségűnek. Különösen helytálló ez a jelző, ha
figyelembe vesszük, hogy a II. világháború után most első ízben
tartanak olyan találkozót, amelyen egy NATO-beli, egy Varsói
Szerződéshez tartozó, egy semleges és egy el nem kötelezett ország
ül a tárgyalóasztal mellé, hogy kialakítsa a szoros együttműködés
kereteit. Különösen fontossá teszi az együttműködést, hogy a négy
ország más-más gazdasági csoportosuláshoz tartozik.
Az együttműködés alapvető célja, hogy a négy közép-eurápai
ország ,,egymásra találjon,,, ami egyben feltétele annak is, hogy
megerősítsék európai kötődésüket. Magyarország számára azért is
különösen fontos a kapcsolatok szorosabbra fűzése az Adria-Duna
térség országaival, mert ez egyben segíti az ország felzárkózását
Európához. A magyar külügyminiszter hangoztatta azon meggyőződését,
hogy a négyoldalú eszmecsere jelentősen javítja az európai légkört,
és segítheti azoknak a törekvéseknek a sikerét, amelyek az egységes
Európa megteremtését tűzik ki célul. Kapcsolataik elmélyítésében a
négy résztvevő építeni kíván az eddigi hagyományokra, a nemzetiségek
hídszerepére, illetve a kétoldalú tradíciók széles körére.
Ugyanakkor az együttműködés nem titkolt célja a belső társadalmi
rendszerek közelítése is, jóllehet számos eltérő pont van a négy
ország politikai-társadalmi berendezkedésében. A hangsúlyt az
érintkezési pontok kijelölésére fektetik. (folyt.köv.)
1989. november 11., szombat 19:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|