|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Ha a berlini falat lebontják...
|
------------------------------- London, 1989. november 6. (BBC, Panoráma) - Ha a berlini falat lebontják - és Krenz valamely utádjától várható ez a népszerű húzás -, Európa rögvest meg fog változni - jelentette ki minap William Wiesmagh, jeles Kelet-Európa-szakértő. - De akárhogy legyen is alkotmányjogilag, Németországnak többé nem kell megosztottnak maradnia sem fizikailag, sem politikailag. Észak-és Közép-Európában Németországgal jó viszonyban álló, demokratikus tömb alakulhat ki, a déli blokk pedig - Bulgária, Románia, Albánia és talán Jugoszlávia - megmarad a kommunizmus előretolt helyőrségének, elszegényedve, rosszul kormányozva, klasszikus, javíthatalan, balkáni karakterrel. Ebbe a történelmi folyamatba Anglia csak csak távolról szólhat bele, de mint európai hatalomnak, mégis van valamiféle szepere. Ha a kommunizmus kivonul Kelet-Németországból, megnyílik az út az Európai Közösség bővítése felé. Ennek akár 17 tagja is lehet. Csatlakozhat Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria és Kelet-Németország. Beléphetnek, vagy laza szövetségre léphetnek. Ezzel az Európai Közösség 300 millió lélekszámú tömbből 400 milliósra nőhetne, s messze a leggazdagabb társulás lenne az egész világon, nagyobb tőkével, mint az Egyesült Államoké vagy Japáné. Ezt a megnövekedett európai társulást Anglia előnyösebben tolerálná, mint a jelenlegit. A Közös Piacot, mint a római egyezmény eredeti hat aláírójának közösségét még mindig a rajnai államok dominálják, és ilyen körülmények közt föderális elképzeléseitől az angol közvélemény kissé húzódozik. (folyt.)
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Ha a berlini falat... - 1. folyt.
|
A megnagyobbodott közösség elveszítené rajnai középpontját, nem a német-francia szövetség szabná meg az irányát, hiszen immár a távoleső Palermo, Cork és Gdansk érdekeit is képviselnie kellene. Meglepő, de így van. Margaret Thatcher már nagyon régen híve az Európai Közösség bővítését célzó törekvéseknek. Tegnap Sandy Correspondent című angol lapnak adott nyilatkozatában utalt erre. Azt mondta: mint Brugge-ben rámutattam, Varsó, Prága és Budapest európai fővárosok. Igaza van Margaret Thatchernek: Varsó, Prága, Budapest, Berlin és Bécs nélkül nincs Európa. Hallatlanul fontos lenne, hogy teljes jogú tagokként bekerülhessenek ezek a nemzetek a Közös Piacba. De Gaulle tábornok álmodozott derűlátóan az Atlanti-óceántól az Ural-hegységig terjedő Európáról. De mindig a nemzetek Európájáról beszélt és nem a nemzetek fölötti Eurápai Közösségről. Margaret Thatcher elképzelései hasonlóak. Úgy hisszük, tudja, miként terjeszthető ki Kelet felé a közösség oly módon, hogy az örök "de Patrie" elve fennmaradjon. +++
1989. november 6., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|