|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az SZDSZ állásfoglalása a népszavazásról (1. rész) (OS)
|
1989. október 27., péntek - Mint köztudomású, a Szabad Demokraták Szövetsége népszavazást kezdeményezett a békés átmenet legfontosabb, még nyitott kérdéseiről. A kétszázezer támogató aláírás hitelesítése befejeződött, a népszavazás kitűzése minden bizonnyal az Országgyűlés október 30-án kezdődő ülésének napirendjére kerül. A 200 000 aláíró máris jelentős eredményt ért el, hiszen az Országgyűlés az MSZMP-MSZP ajánlásaival szemben úgy határozott, hogy jogutód nélkül feloszlatja a Munkásőrséget, és a munkahelyek elhagyására kötelezi a pártszervezeteket. E siker ellenére szükségesnek tartjuk, hogy a kezdeményezés valamennyi kérdésében tartsák meg a népszavazást. Ez a már megoldottnak látszó kérdésekben sem felesleges. Emlékezzünk: az újjászervezett MSZP kongresszusán még dübörgő taps üdvözölte a munkahelyi pártszervezetek csorbíthatatlan megőrzését. Ha a legfőbb szuverén, a nép kinyilvánítja akaratát, lehetetlenné válik a döntés későbbi parlamenti felülvizsgálata. Az állampolgárok a népszavazáson megerősíthetik a Munkásőrség feloszlatását. Végérvényessé tehetik a politikai pártok munkahelyi működésének tilalmát. Rendelkezhetnek az állampárt vagyonának sorsáról. Dönthetnek az elnökválasztás időpontjáról. Ha úgy határoznak, hogy csak a szabad országgyűlési választások után kerülhet sor az elnökválasztásra, akkor megakadályozzák az elnökjelöltek puccsszerű megválasztását. Ilyen módon a népszavazás megtartása visszafordíthatatlanná teszi a demokratikus átementet. Takarékossági szempontok miatt elfogadhatónak tartjuk azt a kompromisszumot, hogy a kormány által javasolt népszavazást a címer és a nemzeti ünnep ügyében egyidőben tartsák meg az állampolgári kezdeményezésű népszavazással. Elfogadhatatlan azonban, hogy a népszavazás eredményének kihirdetése előtt kitűzzék az elnökválasztást. Ez az aláírók szándékának kijátszása, a népszavazás intézményének lejáratása volna. Hiszen az elnökválasztás nem a szavazólapok kitöltésével, hanem a választás időpontjának kitűzésével kezdődik. Ekkor indul el a jelöltállító aláírások gyűjtése, az elnökjelöltek bemutatása, egyszóval a választási hadjárat, amelyben ma még nem lehet biztosítani az elnökjelöltek esélyegyenlőségét. De ez az egyenlőtlenség csak az egyik baj volna. A másik az, hogy ha egy ilyen hatalmas választási gépezet mozgásba lendül, nem lehet megállítani. Ilyen körülmények között már nem lehet higgadtan eldönteni a népszavazás tulajdonképpeni kérdését: időszerű-e egyáltalán az elnökválasztás. (folyt.köv.)
1989. október 27., péntek 15:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az SZDSZ állásfoglalása a népszavazásról (2. rész) (OS)
|
A népszavazásnak ezért mindenképpen meg kell előznie az elnökválasztás kitűzését. Kétszázezer magyar állampolgár kívánja, hogy a kezdeményezést korrekten vegyék figyelembe. Az október 23-án kikiáltott Magyar Köztársaság Országgyűlésének első próbatétele lesz ország-világ előtt, hogy a jog betűjének és szellemének megfelelően tűzik-e ki a népszavazást. 1989. október 27-én Az SZDSZ ügyvivői (OS)
1989. október 27., péntek 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|