|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
A választások kimenetele
|
------------------------ München, 1989. október 8. (SZER, Párizsi magyar figyelő) - Kemény István heti rovata következik. - Úgy látszik, hogy decemberben, vagy januárban lesz választás. Ennek nagyon örülök, elmondom, hogy miért. Jól ismerem azokat az érveket, amelyek a májusi vagy júniusi időpont mellett szólnak. A politikai élet négy évtizedes hiánya után valóban hosszabb idő kellene ahhoz, hogy az ország lakói megismerkedhessenek a különböző politikai pártokkal és a pártokat képviselő személyekkel. Különösen igaz ez azokra a pártokra, amelyek a megszerveződés kezdeti stádiumában vannak. A januárig terjedő néhány hónap valóban nem elégséges ahhoz, hogy az alapvető politikai irányzatok kikristályosodhassanak. Potenciális választóik körében terjeszkedhessenek és elnyerjék azt a tömegtámogatást, amelyre később számíthatnának. Tudni kell azonban, hogy ehhez nemcsak 4, hanem 8 hónap sem elég. Ehhez évek kellenek. Méghozzá olyan évek, amelyekben már szabadon választott parlament mőködik és az ország ügyeit e parlamentnek felelős kormány intézi. Fontosabb ennél, hogy sürget az idő. Ma még nincsenek demokratikus intézményeink, és már nagyon kellene, hogy legyenek. A korszakos, a fordító lépés a szabad választás és minél előbb kerül rá sor, annál jobb. Az országon belül és kívül sokan kérdezik, hogy visszafordítható-e a demokratizálódás folyamata. Igen, visszafordítható. Még egy szabad választás után is visszafordítható, de már sokkal nehezebben. Gazdasági szempontból is sürgős a dolog. A csőd szélén táncol az ország, és ahhoz, hogy messzire eltáncolhasson onnan, nyugati tőkére lenne szükség. Sokra lenne szükség, de már valamennyivel is lélegzethez lehetne jutni. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
|
|
- A választások kimenetele - 1. folyt.
|
Ez a tőke azonban vár, mert azt látja, hogy az országnak csak ideiglenes kormánya van. Bármit tegyen is ez a kormány, jót vagy rosszat, mindenki arra gondol, hogy a lépés csak addig érvényes, amíg meg nem alakul az új kormány. Fontos ugyan, hogy jól csinálja-e Németh Miklós, de mégse igazán fontos. Mert akármit csinál, az ideiglenes. Kellene már, nagyon kellene egy nem ideiglenes kormány, és ilyen kormány csak a választás után létesülhet. Közhely, de nem árt újra és újra ismételni, hogy évtizedeken át tartó diktatúra után nem egyszerű dolog szabad választásokat rendezni. Ahhoz, hogy januárban választani lehessen, bizonyos előfeltételeknek kell teljesülniük. Ezek egy része már teljesült is. Gondolok mindenekelőtt az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttére, és arra, hogy belső konfliktusai ellenére máig fennmaradt. Gondolok másodiknak az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP között folyó tárgyalásokra. Sok bírálat érte e tárgyalásokat a legkülönbözőbb oldalakról. Én magam eredményesnek tartom őket. Az eredmények közül a Büntető Törvénykönyv módosítására és a választási törvényre vonatkozó egyezséget tartom a legfontosabbnak. Sokan háborodtak fel az MSZMP Központi Bizottságának azon a döntésén, hogy a párt bennmarad a munkahelyeken. Ez valóban rossz döntés volt, úgy vélem azonban, hogy nagyon kicsi a jelentősége. Azt sem tartom kardinális kérdésnek, hogy a hadsereg fölött a köztársasági elnök rendelkezik. Végül is az a helyzet, hogy egyes pontokon az MSZMP, más pontokon az ellenzék engedett és kompromisszum másképpen nem jöhet létre. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az Ellenzéki Kerekasztal kényszerhelyzet eredménye. Az EKA-ban résztvevő pártoknak szüksége volt egymásra. Ez igaz, de az is igaz, hogy az emberek nem mindig ismerik fel, hogy kényszerhelyzetbe jutottak és ha már felismerték, akkor sem mindig tudnak a kényszerhelyzet követelményeihez alkalmazkodni. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választások kimenetele - 2. folyt.
|
Feltétlenül méltányolni kell, hogy a magyar ellenzéki pártok képesek voltak erre. Az Ellenzéki Kerekasztal feltalálása, a demokratikus invenció fennmaradása a demokratikus belátás tiszteletet érdemlő teljesítménye volt. Kényszerhelyzet eredménye volt az ellenzék és az MSZMP közötti egyezkedés is. Belátás kellett azonban ennek a kényszerhelyzetnek a felismeréséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz is. Szinte bizonyosnak tartom azonban, hogy a választók nagy része hasznos szavazatra fog törekedni. A szavazók többségének az a legfontosabb, hogy az MSZMP veszítsen, és könnyen meglehet, hogy arra a jelöltre szavaz majd, akinek a legtöbb esélye van az MSZMP-vel szemben. Ez történt idén nyáron Lengyelországban. Szinte mindenki a Szolidaritásra szavazott, aki a kommunista párt ellen volt. Nem a Szolidaritás mellett, hanem a párt ellen szavaztak. Az így létrejött állapotot Tamás Gáspár Miklós nemrégiben kettős egypártrendszernek nevezte. Elég valószínű azonban, hogy a legközelebbi lengyel választáson másképpen alakulnak majd a dolgok. A Szolidaritásban ma vannak konzervatív nacionalisták, liberális és szociálliberális katolikusok, liberálisok, szociáldemokraták, agráriusok és ezek az irányzatok előbb-utóbb pártként fognak fellépni. A magyar helyzet más, és szerintem jobb, de néhány hónap nálunk sem elég a tisztázódáshoz. Van például Szociáldemokrata Párt, igazán azonban mégsincs. A potenciális szociáldemokrata tábor viszont igen nagy. Nehéz volna pontosan definiálni, hogy miben áll a szociáldemokrácia vonzereje, de látjuk, hogy kormányon vannak több európai országban és mindenütt erősek. Minden bizonnyal nálunk is így lesz idő múlva, jelenleg azonban még nincs ténylegesen működő szociáldemokrata párt. Elképzelhető tehát, hogy a szociáldemokrata beállítottságúak az SZDSZ-re, a Fideszre, vagy az MDF-re szavaznak majd. (folyt.)
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A választások kimenetele - 3. folyt.
|
Hasonló a helyzet a kereszténydemokratákkal. Van Kereszténydemokrata Párt, sőt több párt indul ilyen szinekben, de egyik sincs megszerveződve. A jövőben bizonyosan lesz Magyarországon erős kereszténydemokrata párt, de a most esedékes választáson a hasznos szavazat meggondolását követve a Demokrata Fórum elnyerheti a kereszténydemokrata érzelműek szavazatainak nagy részét. Más oldalról nézve ugyanazt a dolgot: tudjuk, hogy az SZDSZ és a Fidesz tagjainak egy része liberális, más része szociáldemokrata elveket vall. Az SZDSZ egysége kemény harcokban kovácsolódott ki, ezek a választáson tehát bizonyosan együtt maradnak, de hogy később mi lesz, azt nem tudhatjuk - és ez a megállapítás leginkább érvényes a Fideszre. Még bonyolultabb az MDF összetétele. Tagja és hívei között vannak nacionalisták, konzervatívok, kereszténydemokraták, liberálisok és szocialisták. Ezen a választáson az MDF-re fognak szavazni közülük azok, akik már elkötelezték magukat. A jövőt illetően azonban nem tartom valószínűnek, hogy együtt maradjanak. Azt gondolom tehát, hogy az új parlamentben a választás időpontjának erőviszonyai fejeződnek majd ki, két-három év alatt azonban eltolódás következik be és a hosszú időn át ható irányzatok kerülnek előtérbe. +++
1989. október 8., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|