 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Nemzetközi jogi szakértő a magyar kormány döntéséről (1.rész)
|
1989. szeptember 11., hétfő - Alig hangzott el vasárnap a magyar kormány bejelentése az NDK-állampolgárok szabad kiutazását lehetővé tevő döntésről, az ADN, a Német Demokratikus Köztársaság hírügynöksége közleményben bélyegezte meg a magyar lépést. Többek között azzal vádolta a magyar kormányt, hogy törvénytelenül, és nemzetközi szerződéseket, megállapodásokat sértő módon járt el. E vádaskodás nyomán az MTI munkatársa dr. Valki Lászlónak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszéke vezetőjének véleményét kérdezte.
A nemzetközi jogi szakértő mindenekelőtt emlékeztetett arra,
hogy a kormány döntése azt az 1969-ben kötött kétoldalú egyezményt
érinti, amely a vízummentes utazásokat szabályozza hazánk és az NDK
között. A ,69-es egyezményt egy nyilvánosságra nem hozott
jegyzőkönyv egészítette ki, s a mostani döntés lényegében ennek
rendelkezéseit függesztette fel ideiglenesen.
Dr. Valki László véleménye szerint az összetett probléma jogi
megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az 1969-es egyezményre is a
nemzetközi szokásjog szabályai irányadóak. Ebből a szempontból a
nemzetközi jog két olyan fogalmára is hivatkozni lehet, amely
kizárja, hogy a magyar lépés - a hivatkozott pontok hatályának
felfüggesztése - jogellenes lenne .
Az egyik ilyen hivatkozási alap, hogy 1969 óta a körülmények
alapvetően megváltoztak. Márpedig ha ilyen változás következik be,
akkor a szerződő feleknek joguk van arra, hogy egyoldalúan
felfüggesszék a nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségeik
teljesítését. A körülmények alapvető megváltozását jelzi, hogy több
ezerre, egyes becslések szerint több tízezerre nőtt azoknak a
Magyarországon tartózkodÓ NDK-állampolgároknak a száma, akik
egyértelmüen kinyilvánították, hogy nem kívánnak visszatérni
hazájukba.
A másik hivatkozási alap az úgynevezett szükséghelyzet fogalma.
Eszerint az állam cselekedete nem minősül jogellenesnek, ha ez volt
az ,,egyetlen eszköz arra, hogy lényeges érdekét súlyos,
küszöbönálló veszélytől megóvja,,. Az adott esetben Magyarország
szempontjából szükséghelyzetet teremtett a területén tartózkodó
NDK-állampolgárok tömege, hiszen a magyar kormányzat már nem tudott
megfelelő módon gondoskodni róluk. (folyt.köv.)
1989. szeptember 11., hétfő 19:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|