Rendszerváltás és az MTI

	főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press) Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás forrása", hanem üzlet is? Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól. - A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket, hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új, korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről korábban nem lehetett szó. - A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról van szó? - Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés. - Pontosan mely könyveket érint ez a döntés? - Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt. Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete. Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.) 1989. április 12., szerda 10:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Beszélgetés 2.
Eseményszámba megy a már világhírű Medvegyev-mű, az Ítéljen a történelem magyar kiadása, mely szintén nálunk lát napvilágot. A sokáig hallgatásra ítél szovjet szerző könyvét méltán tekintik a Sztálinról szóló irodalom alapkönyvének. Maga a szerző így nyilatkozott erről: "Ezt a könyvet kórtörténetnek lehetne nevezni, mégpedig a szovjet társadalom azon súlyos és hosszan tartó betegsége történetének, amely a sztálinizmus nevet kapta. Természetesen a sztálini korszak nemcsak a terror időszaka volt. De a tudomány nem kerülheti meg a múlt legsötétebb oldalait sem. A történelemnek nincs szemeteskosara." - A kiadói verseny, vagy ha úgy tetszik, az olvasókért való verseny elvezetett-e oda, hogy alapvetően megváltozott a Kossuth kiadványszerkezete? - Nem, csak részben. Aki kézbeveszi 1989-es kiadványaink jegyzékét, láthatja, hogy lényegében megőriztük korábbi eszmei és szakmai igényességünket. Most igazán szükség van arra, hogy a politikai-elméleti vitákhoz hiteles forrásmunkákkal szolgáljunk, legyenek azok XIX. századi, vagy mai szerzők alkotásai. - Milyen kiadványokra gondol? - Például Források című sorozatunkból egy Marx-kötetre, mely a XVIII. századi Oroszországról ad képet, s mindmáig nem jelent meg. Ugyancsak érdekes A kommunizmus ábécéje, melyet Buharin és Preobrazsenszkij írt; valamint az anarcho-szindikalista mozgalom hőskorának alapműve, a Gondolatok az erőszakról, Georges Sorel munkája, mely szintén régi adósságunk. Az irodalomtörténet kultúrhistória választékából Fekete Sándor Petőfi evangéliuma című eszmetörténeti tanulmányát emelném ki. Ismeretes, hogy az idén emlékezik a világ a francia forradalom 200. évfordulójára. Kiadónk ehhez egyebek között Georges Soboul világhírű könyvének hozzáférhetővé tételével, valamint egy magyar tanulmánykötettel járul hozzá. A történelemnél maradva még egy címet említek, amely kommentár nélkül is beszédes: Magyarországi pártprogramok 1919-1944, amely igen tanulságos lehet éppen ma, amikor új pártok konstituálódnak hazánkban. Románia negyedszázada címmel pedig elemző tanulmányokat publikálunk a szomszéd ország társadalmi, politikai és gazdasági helyzetéről. - A Kossuth, mint ismeretes, az MSZMP kiadója. Hogy sikerül a gyorsan változó valósággal lépést tartania? - Hát ez bizony nem könnyű. De megpróbáljuk. Megjelentetjük például az alternatív mozgalmakkal folytatott tárgyalások jegyzőkönyveit. (folyt.) 1989. április 12., szerda 10:07
Vissza »

	Beszélgetés 3.
Az emberi jogokról, a politikai intézményekről, a demokratikus fejlődésről stb. adunk ki friss szellemű könyveket. - Miben látja egy kiadó, nevezetesen a Kossuth változó szerepét ma, amikor egyértelmű, hogy az olvasók csak bizonyos könyvek iránt mutatnak érdeklődést? - A Kossuth kiadási politikáját az jellemzi, hogy értékeit megtartva alkalmazkodik az új igényekhez. De minthogy a terjesztéssel is politizálunk, arra is vállalkozunk, hogy bizonyos, üzletileg is hasznos kiadványokat átveszünk más kiadóktól, s jól kiépített hálózatunkon keresztül juttatjuk el az olvasókhoz, ezzel is bővítve kínálatunkat. (MTI-Press) ág/pé K. E. 1989. április 12., szerda 10:08
Vissza »