Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (1. rész)

1989. április 11., kedd - Levélben fordult Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, a 29. számú Pest megyei választókörzet országgyűlési képviselője, hogy tájékoztatást kérjen a csehszlovák területen épülő, de az országhatárhoz közel telepített mohi atomerőműről. Az utóbbi időben ugyanis a Pest megye északi részén levő Bernecebaráti lakossága falugyűlésen felvetette, hogy a határ mellett épített atomerőműről és annak környezeti hatásairól mindezideáig semmilyen hivatalos információt nem kaptak. Mint az országgyűlési képviselő a miniszterhez írt levélben írja, az atomerőmű építéséről semmilyen fórumon, még a csehszlovák-magyar határ menti térségek fejlesztését koordináló bizottságban sem kaptak érdemi tájékoztatást. Az atomerőmű létéről a Nemzetközi Atomenergia Bizottság egyik bulletinjéből értesültek; innen tudták meg, hogy a paksi típusú, négyszer 400 megawatt teljesítményű, hűtőtornyos hőcseréjű erőmű építését 1986-ban kezdték meg, és az első blokk üzembe helyezését a jövő év második felére tervezik. A lakosság aggodalmát az okozza, hogy az erőmű a határhoz közel, légvonalban 30 kilométernél közelebb van, és az uralkodó szélirány északnyugati. A hűtőtornyos hűtés következtében nagy mennyiségű és folyamatos párafelhő képződésére lehet számítani, amely alapvetően befolyásolhatja a térség mikroklímáját. A képviselő a levélben kérte, hogy még az erőmű első blokkjának indulása előtt a Börzsöny térségében végezzék el a ,,nulla,, szint méréseket, beleértve a vízfolyásokat, a víztározókat is. Külön vizsgálat keretében kérte áttekinteni a nagymarosi erőművel kapcsolatos összefüggéseket, vagyis az erőmű működésének hatását a duzzasztott víz minőségére, és a működő vízkivételi művekre.

A miniszter által írt válaszlevél szerint a mohi atomerőműről
csak részleges információkkal rendelkeznek, a pontos adatok
beszerzése és a tájékoztatás az Országos Atomenergia Bizottság
hatáskörébe tartozik, így a képviselő levelét is oda továbbították.
(folyt.köv.)


1989. április 11., kedd 16:39


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (2. rész)

Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke, Tétényi Pál
válaszlevelében a többi között arról ír, hogy a csehszlovákiai
atomerőmű típusa a paksiéval azonos, így annak technológiai
rendszerét, üzemi paramétereit ismerik. A mohi atomerőmű ugyan
léghűtéses, de az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökének
véleménye szerint az erőmű normál üzemmenetében sem a hűtőtornyokból
kibocsátott vízgőznek, sem a szellőző kéményen át a légtérbe jutó
radioaktív anyagoknak nincs sem külön külön, sem együttesen
számottevő környezeti hatása a magyar területekre. Baleset vagy
üzemzavar esetén azonban valóban érhetik hazánkat is kedvezőtlen
hatások, amelyek esetén a szükséges óvintézkedéseket meg kell tenni.
Ilyenkor az érvényben levő nemzetközi egyezmény a csehszlovák
kormány illetékes szervét is kötelezi arra, hogy a magyar felet
haladéktalanul értesítse. Egyébként - mint a levél erre is kitér -,
a mai nemzetközi egyezmények szerint atomerőmű, vagy egyéb, a
környezetet potenciálisan veszélyeztető üzem létesítése az adott
ország állami szervezeteinek szuverén joga, és ehhez semmilyen külső
vagy nemzetközi szerv hozzájárulása nem szükséges. Így a Magyar
Népköztársaságtól a mohi atomerőmű létesítésére semmiféle
egyetértést nem kértek a csehszlovák állami szervek. Ennek ellenére,
Tétényi Pál a Csehszlovák Atomenergia Bizottság elnökéhez címzett
levélében szorgalmazza a két ország között egy nukleáris
együttműködési és tájékoztatási megállapodás létrehozását. Egyébként
a KGST-országok között is készül egyezmény arról, hogy a nukleáris
balesetek esetén hogyan kell együttműködni .

    A nullaszint-méréssel kapcsolatban az OAB elnöke úgy foglalt
állást, hogy bár a környezetellenőrző hálózatok, amelyek az egész
országot átfogják, és a hatvanas évektől működnek, a Börzsöny
térségében az alapszint részletesebb felmérésével egyetért.
(folyt.köv.)


1989. április 11., kedd 16:48


Vissza »


Atomerőmű az északi országhatár mellett - Levél a miniszterhez, tájékozódik az Országos Atomenergia Bizottság (3. rész)

A környeztevédelmi minisztériumban Bana Sándor főosztályvezető az
MTI munkatársának elmondotta, hogy az érintett területeken rövidesen
elrendelik a nullaszint-mérések elvégzését. Elmondotta azt is, hogy
a Magyar-Csehszlovák Határvizi Bizottság keretében a magyar fél már
évekkel ezelőtt felvetette a határvizek radioaktivitásának közös
vizsgálatát, de erre csak a a csernobili események után került sor;
az elmúlt évtől már havi gyakorisággal közösen ellenőrzik a Dunát. A
bizottság keretében megállapodás született arról is, hogy a folyó
szobi szakaszán és a mellékvízfolyások torkolati szelvényeiben
többféle radioaktivitási mutató folyamatos mérésére is sor kerül. A
vizeken kívül a többi környezeti elem mérését is el kell végezni,
ehhez azonban több állomásból álló monitoring rendszer telepítésére
van szükség. A vizsgálatok összehangolt kidolgozását a
minisztériumban megkezdték. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási
Minisztériumban - a magyar-szlovák tudományos-műszaki együttműködés
keretén belül - előkészítés alatt van egy rendkívüli
veszélyhelyzetekkel kapcsolatos szerződés, amelyben javasolni fogják
a nukleáris létesítményeket érintő kérdések szabályozását is. (MTI)


1989. április 11., kedd 16:52


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD