|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Bécsi devizaelherdálás - japán értetlenség (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. április 9. vasárnap (MTI-tud) - A magyar gazdaságpolitika anomáliái, a kereslet-kínálati viszonyok figyelmen kívül hagyásából származó, súlyos devizaveszteségekhez vezető, pazarló rugalmatlanság feletti értetlenségüknek adtak hangot japán közgazdászok.
A Nihon Keizai Simbun című befolyásos gazdaságpolitikai napilap vasárnapi számában bécsi tudósítójának a tollából azt a megdöbbentő tényt közölte, hogy április 3-7. között 900 ezer ember, azaz a magyar lakosság 9 százaléka utazott Ausztriába bevásárlási céllal, és csupán ez alatt az öt nap alatt körübelül 77 millió dollár értékű devizát költött el fogyasztási cikkekre. Ennél még sokkolóbb azonban Jamasita tudósító osztrák üzleti körökből származó elemzéseken alapuló megállapítása arról, hogy ,,az 1988. január 1-jén bevezetett új útlevélrendelkezés óta körübelül 5 milliárd dollár hagyta el a turisták zsebében Magyarországot, amelynek a külföldi adósságállománya közel áll a 20 milliárd dollárhoz.,, A japán közgazdászok értetlenül állnak a jelenséggel szemben és felvetik: miért nem oldotta meg a kormány ennek a hallatlanul nagy összegnek a mobilizálását oly módon, hogy amire a lakosságnak szüksége van, nagyban - nagykereskedelmi, kedvezményes beszerzési áron - vásárolta volna fel Ausztriában és árusította volna devizáért Magyarországon? Még akkor is busás haszonra tett volna szert az ország - folytatódik az érvelés -, ha a bécsi fogyasztói áraknál olcsóbban hozták volna forgalomba az elektronikai és egyéb háztartási készülékeket, akár lemondva a kiskereskedelmi árrés egy részéről is. Íly módon a lakosság is jól járt volna, mert olcsóbban és jóval kényelmesebben jutott volna azokhoz a fogyasztási cikkekhez, amelyekért kénytelen volt Ausztriába utazni. Becslések szerint csupán az április első hetében tapasztalt, minden képzeletet felülmúló kirajzás idején legalább 200 millió forintot költött a lakosság, csak üzemanyagra, ami szintén megtakarítható lett volna. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 09:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|