 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
 |
Sztrájktörvény - sajtótájékoztató
|
1989. március 23., csütörtök - Halmos Csaba államtitkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, Nagy Sándor, a SZOT főtitkára és Tallóssy Frigyes, az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának tagja, csütörtökön a parlamenti ülés szünetében sajtótájékoztatón válaszolt a szerdán elfogadott sztrájktörvénnyel kapcsolatos kérdésekre.
Halmos Csaba elmondotta, hogy a törvény megalkotásával a kormány
régi adósságát teljesítette, megszüntette a hosszú évek óta e téren
fennálló jogbizonytalanságot. A viták végül is széles körű
konszenzust eredményeztek, s ennek alapján nem túlzás azt állítani,
hogy az Országgyűlés a világ egyik legliberálisabb sztrájktörvényét
fogadta el. Tartalma összhangban van a nemzetközi ajánlásokban,
dokumentumokban megfogalmazott valamennyi követelménnyel. A törvény
széles lehetőséget biztosít a dolgozói érdekek érvényesítésére,
korlátokat csak a társadalom védelmében állít.
Nagy Sándor a sztrájktörvényt úgy értékelte, hogy Magyarországon
korábban csak a deklarációkban létező, de valóságosan nem
alkalmazott jogot biztosítja. A szakszervezetek alapvetően
érdekeltek voltak abban, hogy egy ténylegesen használható,
magatartási normákat szabályozó törvény szülessék. Arra
összpontosították figyelmüket, hogy a jogszabály semmiképpen se
legyen korlátozó, s ezt a célt sikerült elérni.
Tallóssy Frigyes úgy vélekedett, hogy megfelelő jogszabályt
sikerült alkotni, olyat, amely egyaránt jól szolgálja a
munkavállalók és munkáltatók érdekeit, s remélhetőleg a vita
eredményeként született végleges változatot nem kell majd sűrűn
módosítani.
Kérdésekre válaszolva Halmos Csaba elmondotta, hogy a
sztrájktörvény vitája mellett nem szorult háttérbe a bérreform
megvalósítása sem. Első lépésként már idén januárban hozzáláttak a
kollektív érdekegyeztetés rendszerének kialakításához, s később a
bérreform további elemei valósulnak meg. A sztrájktörvénnyel
kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormánynak nem állt szándékában
korlátozó jellegű jogszabály megalkotása. Ezzel ugyanis éppen az
ellenkező hatást érnék el, ami nem járulna hozzá a gazdaság
stabilizálásához. Ezért fogadta a kormány nyitottan a különböző
kezdeményezéseket, és jött létre végül is kompromisszumos
megállapodás alapján az elfogadott törvénytervezet. (MTI)
1989. március 23., csütörtök 13:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|