Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › július 27.
1989  1990
1990. május
HKSzeCsPSzoV
30123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031123
45678910
1990. június
HKSzeCsPSzoV
28293031123
45678910
11121314151617
18192021222324
2526272829301
2345678
1990. július
HKSzeCsPSzoV
2526272829301
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Balkantourist közleménye

"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:

A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése

"a Szabad Európa Rádió kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi, világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így van ez. "

Strasbourg: a kettes számú kelet-európai delegáció (1. rész)

Strasbourg, 1989. február 6. hétfő (MTI-Panoráma) - Kettes számú kelet-európai delegáció - a strasbourg-i Európai Parlament zsargonjában így nevezik azt a bizottságot, amelynek tervezett feladata a Magyarország, Bulgária és Románia parlamentjeivel való kapcsolattartás lett volna, de végül csak az első két feladat maradt ,,hatáskörében,,. Az Európai Közösségek és Románia között ugyanis mindmáig nincs diplomáciai kapcsolat, így parlamentjeik között sem jöhetett létre az érintkezés.

A kettes számú delegáció ezekben a napokban szokatlanul sűrű
programra készül: a magyar országgyűlés küldöttségét fogadja
Strasbourgban, s közvetlenül ezután Budapesten viszonozza a magyarok
látogatását. Ez kissé szokatlan: általában az a regula, hogy az
egyik fél vizitjét a másik a következő évben viszonozza.

    Ez a mostani gesztus is kifejezésre kivánja juttatni az őszinte
érdeklődést és rokonszenvet Magyarország iránt - hangsúlyozza a
bizottság elnöke, a flamand környezetvédő Agalev mozgalom
képviselője, Paul Staes.

    Az Európai Parlament maga is rendkivüli testület. Miért riadna
vissza egy kis formabontástól? Mert igaz ugyan, hogy vannak a
világon soknemzetiségű testületek, ám még ha parlamenti képviselők
is a tagjaik, azokat saját országuk törvényhozásába választják be, s
onnan delegálják őket a közös fórumba, az Európai Parlamentbe
viszont közvetlenül választják a képviselőket. Az idén júniusban
újabb választásokra kerül sor, s a képviselőcsoportok nem nemzeti,
hanem ,,nemzetek közötti,, alapon, önkéntesen megválasztott
politikai hovatartozás alapján alakulnak ki. Működési módja miatt is
különleges ez a testület: nem törvényhozó, hanem elsősorban
véleményformáló szervezet. Ez behatárolja hatalmát - tagjai
szüntelenül fel is vetik ezt -, ám növeli mozgásterét. Azt vitat
meg, amit akar, úgy, ahogy akar. S ha nem is alkot törvényeket (az
Európai Közösségek döntéshozó szervezete a kormányok képviselőiből
álló tanács), véleménye ellenében politizálni, dönteni nehéz. Az
Európai Parlament pozitív szerepet játszott a KGST és a közösség
közötti kapcsolatok előmozdításában, s a hazánk és az EGK közötti
megállapodás létrejöttében, amit nem sokkal később követett a
diplomáciai kapcsolatok felvétele. (folyt.)


1989. február 6., hétfő 15:41


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Strasbourg: a kettes számú kelet-európai delegáció (2.rész)

Ezt az 1988-ban bekövetkezett fordulatot egy évvel korábban
mintegy megelőzte az Európai Parlament: költségvetésében megfelelő
előirányzatot tartalékolt a két kelet-európai és a szovjet
,,küldöttség,, büdzséjére. (Az első számú kelet-európai
,,küldöttség,, megbizatása Lengyelországra, Csehszlovákiára és az
NDK-ra vonatkozik.) A bizottságok és delegációk összetétele a
parlamenti csoportok közötti bonyolult egyensúlyozást tükrözi,
általában a teljes skálát megtaláni soraikban. Azt viszont az
erőviszonyok döntik el, hogy hány bizottság élén áll egy-egy
politikai irányzat valamely képviselője. A különböző európai
országok környezetvédő mozgalmai 20 képviselővel rendelkeznek az 518
tagú testületben, így aránylag ritkán jutnak elnöki poszthoz.

    Paul Staes most először tölt be elnöki tisztséget, igaz,
korábban az Ausztráliával és Új-Zélanddal foglalkozó delegáció
alelnöke volt, éppen akkor, amikor a Greenpeace hajóját
elsűllyesztették Új-Zéland partjainál. Jókor tehát: hallathatta
hangját. A Bős-Nagymaros vita idején, már elnökként táviratban
emlékeztette a magyar törvényhozókat arra, hogy testületének
többsége ellenzi a tervet. Talán ez az egyetlen súlyosabb kritika,
amelyet a tíztagú bizottság sokféle árnyalatot képviselő tagjaival
beszélgetve hallani lehet. Inkább úgy tűnik: ha ezer kérdésben van
is közöttük vita, Magyarország kedvező megítélésében egyetértenek.

    Paul Staes például úgy véli: ideje volt felismerni, hogy Európa
nagy része a közösség határaitól keletre található, és Magyarország
fejlődése, nyitási törekvése, amely sokkal inkább hangsúlyozott,
mint másutt, indokolttá teszi, hogy a delegáció elsőként, és még az
európai választások előtt, közvetlen kapcsolatot teremtsen magyar
partnereivel.

    A tapasztalatcserének kétoldalúnak kell lennie, mondja Staes, s
nem szabad úgy viselkednünk, mintha a demokrácia érvényesítésének
mikéntjét nekünk kellene megszabnunk. Ez az érdekelt országokra
tartozik. Közös téma lehet az olyan általános feladatok megvitatása,
mint a környezetszennyeződés elleni együttes fellépés, hiszen a
problémák nem állnak meg a határoknál. Staes hangsúlyozza, hogy fel
fog lépni a kereskedelmi forgalom korlátozásának gyakorlata ellen, a
COCOM-lista szűkítéséért is. (folyt.köv.)


1989. február 6., hétfő 15:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Strasbourg: a kettes számú kelet-európai delegáció (3.rész)

A bizottság egyik alelnöke egyszerre német és osztrák
állampolgár. Magyarul is folyékonyan, választékosan beszél.
Hazánkban az utóbbi időben újra ismertté vált. Tavaly nyáron, amikor
hét évtized után először magánemberként Magyarországon járt,
interjút adott a televíziónak, most Bokor Péter filmjét vetítik
róla. Habsburg Ottónak hívják. 76 éve született, még a császári és
királyi trón várományosaként, ma a CSU listáján európai képviselő, a
demokratikus Európa megteremtését hírdeti, és a kettes számú
kelet-európai delegáció egyik legtevékenyebb tagja.

    Habsburg Ottó úgy véli, hogy óriási lehetőségek vannak
Magyarország és a közösség közeledésére. Egyrészt azért, mert az
emberi jogokat Magyarországon ma jobban figyelembe veszik, mint
bárhol másutt azokban az országokban, amelyek megfogalmazása szerint
,,Jalta óta elszakadtak a Nyugattól,,. Magyarországon, mondja,
példamutató a nemzetiségek iránti magatartás, ami azért is jelentős,
mert ellenpélda a lesújtó romániai gyakorlattal szemben. Habsburg
Ottó hivatalos minőségben, a bizottság alelnökeként, először utazik
majd Budapestre. A cél: minél több kapcsolatot kiépíteni, minél
jobban megismerni, megismertetni az országot. Személy szerint ő
mindent meg kíván tenni a gazdasági kapcsolatok építéséért.

    Sanz Fernandez spanyol szocialista képviselő, a delegáció egyik
tagja a pluralizmus felé tett lépéseket méltatja. Az Európai
Parlamentnek, mondja, támogatnia kell a demokratizálódási
folyamatot, s a magyar és a strasbourgi delegáció kölcsönös
látogatása erről fog tanuskodni. Mint szocialista, nagy várakozással
tekint e találkozások elé. Látni kívánja, miként képes közelíteni
Magyarország a pluralizmushoz, s ugyanakkor megerősíteni, megőrizni
mindazt, ami szocialista vívmány.

    Giorgio Rossetti trieszti olasz kommunista képviselő jól ismeri
hazánkat, többször is járt már nálunk. Visszautal arra, hogy a
közösség és Magyarország közötti megállapodást a kommunista
képviselők aktívan ösztönözték, s készek lettek volna támogatni
bizonyos magyar igényeket. A közösség erre még nem volt kész, ám
Rossetti derülátó: előfordult már, hogy egy megállapodás lejárta
előtt új helyzet alakult ki, lehetővé vált további lépések
megtétele. Jugoszlávia esetében is ez történt. Rossetti szemében az,
ami Magyarországon történik, rendkivül fontos - és nem csak a
magyarok számára.

    Ezért készül a kettes számú kelet-európai delegáció a
strasbourgi párbeszédre - és a budapesti folytatásra. +++

Baracs Dénes (Strasbourg), MTI-Panoráma


1989. február 6., hétfő 16:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD