Rendszerváltás és az MTI

	Strasbourg: a kettes számú kelet-európai delegáció (1. rész)
Strasbourg, 1989. február 6. hétfő (MTI-Panoráma) - Kettes számú kelet-európai delegáció - a strasbourg-i Európai Parlament zsargonjában így nevezik azt a bizottságot, amelynek tervezett feladata a Magyarország, Bulgária és Románia parlamentjeivel való kapcsolattartás lett volna, de végül csak az első két feladat maradt ,,hatáskörében,,. Az Európai Közösségek és Románia között ugyanis mindmáig nincs diplomáciai kapcsolat, így parlamentjeik között sem jöhetett létre az érintkezés. A kettes számú delegáció ezekben a napokban szokatlanul sűrű programra készül: a magyar országgyűlés küldöttségét fogadja Strasbourgban, s közvetlenül ezután Budapesten viszonozza a magyarok látogatását. Ez kissé szokatlan: általában az a regula, hogy az egyik fél vizitjét a másik a következő évben viszonozza. Ez a mostani gesztus is kifejezésre kivánja juttatni az őszinte érdeklődést és rokonszenvet Magyarország iránt - hangsúlyozza a bizottság elnöke, a flamand környezetvédő Agalev mozgalom képviselője, Paul Staes. Az Európai Parlament maga is rendkivüli testület. Miért riadna vissza egy kis formabontástól? Mert igaz ugyan, hogy vannak a világon soknemzetiségű testületek, ám még ha parlamenti képviselők is a tagjaik, azokat saját országuk törvényhozásába választják be, s onnan delegálják őket a közös fórumba, az Európai Parlamentbe viszont közvetlenül választják a képviselőket. Az idén júniusban újabb választásokra kerül sor, s a képviselőcsoportok nem nemzeti, hanem ,,nemzetek közötti,, alapon, önkéntesen megválasztott politikai hovatartozás alapján alakulnak ki. Működési módja miatt is különleges ez a testület: nem törvényhozó, hanem elsősorban véleményformáló szervezet. Ez behatárolja hatalmát - tagjai szüntelenül fel is vetik ezt -, ám növeli mozgásterét. Azt vitat meg, amit akar, úgy, ahogy akar. S ha nem is alkot törvényeket (az Európai Közösségek döntéshozó szervezete a kormányok képviselőiből álló tanács), véleménye ellenében politizálni, dönteni nehéz. Az Európai Parlament pozitív szerepet játszott a KGST és a közösség közötti kapcsolatok előmozdításában, s a hazánk és az EGK közötti megállapodás létrejöttében, amit nem sokkal később követett a diplomáciai kapcsolatok felvétele. (folyt.) 1989. február 6., hétfő 15:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Strasbourg: a kettes számú kelet-európai delegáció (2.rész)
Ezt az 1988-ban bekövetkezett fordulatot egy évvel korábban mintegy megelőzte az Európai Parlament: költségvetésében megfelelő előirányzatot tartalékolt a két kelet-európai és a szovjet ,,küldöttség,, büdzséjére. (Az első számú kelet-európai ,,küldöttség,, megbizatása Lengyelországra, Csehszlovákiára és az NDK-ra vonatkozik.) A bizottságok és delegációk összetétele a parlamenti csoportok közötti bonyolult egyensúlyozást tükrözi, általában a teljes skálát megtaláni soraikban. Azt viszont az erőviszonyok döntik el, hogy hány bizottság élén áll egy-egy politikai irányzat valamely képviselője. A különböző európai országok környezetvédő mozgalmai 20 képviselővel rendelkeznek az 518 tagú testületben, így aránylag ritkán jutnak elnöki poszthoz. Paul Staes most először tölt be elnöki tisztséget, igaz, korábban az Ausztráliával és Új-Zélanddal foglalkozó delegáció alelnöke volt, éppen akkor, amikor a Greenpeace hajóját elsűllyesztették Új-Zéland partjainál. Jókor tehát: hallathatta hangját. A Bős-Nagymaros vita idején, már elnökként táviratban emlékeztette a magyar törvényhozókat arra, hogy testületének többsége ellenzi a tervet. Talán ez az egyetlen súlyosabb kritika, amelyet a tíztagú bizottság sokféle árnyalatot képviselő tagjaival beszélgetve hallani lehet. Inkább úgy tűnik: ha ezer kérdésben van is közöttük vita, Magyarország kedvező megítélésében egyetértenek. Paul Staes például úgy véli: ideje volt felismerni, hogy Európa nagy része a közösség határaitól keletre található, és Magyarország fejlődése, nyitási törekvése, amely sokkal inkább hangsúlyozott, mint másutt, indokolttá teszi, hogy a delegáció elsőként, és még az európai választások előtt, közvetlen kapcsolatot teremtsen magyar partnereivel. A tapasztalatcserének kétoldalúnak kell lennie, mondja Staes, s nem szabad úgy viselkednünk, mintha a demokrácia érvényesítésének mikéntjét nekünk kellene megszabnunk. Ez az érdekelt országokra tartozik. Közös téma lehet az olyan általános feladatok megvitatása, mint a környezetszennyeződés elleni együttes fellépés, hiszen a problémák nem állnak meg a határoknál. Staes hangsúlyozza, hogy fel fog lépni a kereskedelmi forgalom korlátozásának gyakorlata ellen, a COCOM-lista szűkítéséért is. (folyt.köv.) 1989. február 6., hétfő 15:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Strasbourg: a kettes számú kelet-európai delegáció (3.rész)
A bizottság egyik alelnöke egyszerre német és osztrák állampolgár. Magyarul is folyékonyan, választékosan beszél. Hazánkban az utóbbi időben újra ismertté vált. Tavaly nyáron, amikor hét évtized után először magánemberként Magyarországon járt, interjút adott a televíziónak, most Bokor Péter filmjét vetítik róla. Habsburg Ottónak hívják. 76 éve született, még a császári és királyi trón várományosaként, ma a CSU listáján európai képviselő, a demokratikus Európa megteremtését hírdeti, és a kettes számú kelet-európai delegáció egyik legtevékenyebb tagja. Habsburg Ottó úgy véli, hogy óriási lehetőségek vannak Magyarország és a közösség közeledésére. Egyrészt azért, mert az emberi jogokat Magyarországon ma jobban figyelembe veszik, mint bárhol másutt azokban az országokban, amelyek megfogalmazása szerint ,,Jalta óta elszakadtak a Nyugattól,,. Magyarországon, mondja, példamutató a nemzetiségek iránti magatartás, ami azért is jelentős, mert ellenpélda a lesújtó romániai gyakorlattal szemben. Habsburg Ottó hivatalos minőségben, a bizottság alelnökeként, először utazik majd Budapestre. A cél: minél több kapcsolatot kiépíteni, minél jobban megismerni, megismertetni az országot. Személy szerint ő mindent meg kíván tenni a gazdasági kapcsolatok építéséért. Sanz Fernandez spanyol szocialista képviselő, a delegáció egyik tagja a pluralizmus felé tett lépéseket méltatja. Az Európai Parlamentnek, mondja, támogatnia kell a demokratizálódási folyamatot, s a magyar és a strasbourgi delegáció kölcsönös látogatása erről fog tanuskodni. Mint szocialista, nagy várakozással tekint e találkozások elé. Látni kívánja, miként képes közelíteni Magyarország a pluralizmushoz, s ugyanakkor megerősíteni, megőrizni mindazt, ami szocialista vívmány. Giorgio Rossetti trieszti olasz kommunista képviselő jól ismeri hazánkat, többször is járt már nálunk. Visszautal arra, hogy a közösség és Magyarország közötti megállapodást a kommunista képviselők aktívan ösztönözték, s készek lettek volna támogatni bizonyos magyar igényeket. A közösség erre még nem volt kész, ám Rossetti derülátó: előfordult már, hogy egy megállapodás lejárta előtt új helyzet alakult ki, lehetővé vált további lépések megtétele. Jugoszlávia esetében is ez történt. Rossetti szemében az, ami Magyarországon történik, rendkivül fontos - és nem csak a magyarok számára. Ezért készül a kettes számú kelet-európai delegáció a strasbourgi párbeszédre - és a budapesti folytatásra. +++ Baracs Dénes (Strasbourg), MTI-Panoráma 1989. február 6., hétfő 16:03
Vissza » A hírhez kapcsolódik »