|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP szombaton megválasztott elnökségi tagjaival - Nyers Rezsővel, az MSZMP új elnökével, Grósz Károly főtitkárral, Németh Mikós miniszterelnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel - készített interjút vasátnap a TV Hét cimű műsorában Sándor István.
A következőkben a csaknem egyórás beszélgetés legfontosabb témaköreit, megállapításait ismertetjük. Ki most az MSZMP első embere? - hangzott az első kérdés. Nyers Rezső szerint ez nem alapvető fontosságú; a négy elnökségi tag együttesen irányítja a pártmozgalmat, viszonyukban nem meghatározó az alá- és fölérendeltség. A feladatokat megosztják, s a legfontosabb politikai kérdésekben együtt készítik elő a döntéseket. Az elnöki tisztség érdemi politikai funkciót jelent - folytatta -, tehát az elnök a Központi Bizottság, a Politiai Bizottság ülésein elnököl, és a főtitkárral együtt végez külpolitikai, s részben belpolitikai feladatokat. Grósz Károly ehhez hozzátette, hogy a pártelnöki tisztség létrehozása eredetileg is azt a szándékot tükrözte, hogy az elnök aktívan részt vesz a politikai közéletben. Kádár János azonban - főként egészségi okokból - nem tudta ezt a közéleti szereplést vállalni. Grósz Károly a saját főtitkári tevékenységi körét érintő kérdésre elmondta, hogy feladatköre lényegében ugyanaz maradt, de a konkrét feladatai most remélhetőleg változnak, hiszen eddig át kellett vállalnia azokat a teendőket - például a nemzetközi kapcsolatok ápolásában betöltött szerepet -, amelyek a pártelnök tevékenységi köréhez tartoztak. Rámutatott, hogy teljesen új feladatai is lesznek a pártelnöknek, mégpedig abban, hogy a pártnak a létrejövő többi párthoz fűződő kapcsolatait is alakítsa, kézben tartsa. Ennek terhei most Nyers Rezsőre hárulnak. Grósz Károly hozzáfűzte: a főtitkár dolga a jövőben sokkal inkább a belső apparátusi munka szervezése, a párt belső életének szervezése és összehangolása lesz, amellett, hogy közreműködik a döntéshozatalban. Németh Miklós azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az MSZMP a kongresszusra, s a választásokra felkészülve megújuló reformpárttá alakuljon, s e megújulásnak rendeljenek alá minden szervezeti és személyi kérdést is. Ilyen értelemben az elnökség magára vállalta az előttünk álló időszak legfontosabb feladatainak meghatározását, az operatív munka és részben a stratégiai tevékenység irányítását. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid változat (2. rész)
|
Németh Miklós a riporter kérdésére reagálva nem tartotta ellentmondásosnak, hogy miniszterelnökként lett tagja a párt legszűkebb vezető testületének. Leszögezte: a kormány a jövőben is meghatározott önállósággal és felelősséggel végzi a munkáját. A pártállam szétválasztásában már 1988 májusa óta nagy előrelépés történt, s ezt folytatni kell a jövőben is. Azt már Nyers Rezső fűzte hozzá: az összefonódás kiküszöbölése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy fokozódik az Országgyűlés ellenőrző szerepe. Németh Miklós közbevetett megjegyzésében pedig azt hangsúlyozta, hogy a pártelnökség, de a Politikai Intéző Bizottság sem hozhat semmiféle, a kormány mozgásterét, önállóságát korlátozó döntést. Grósz Károly e témakört folytatva arról beszélt, hogy a pártállam szétválasztása nem azonos a párt és a kormány közötti együttműködés korszerű megfogalmazásával. Mint mondotta, a többpártrendszerű struktúrákban a világon mindenütt a választásokon legjobb eredményeket elérő párt állít kormányzati vezetőt, s a párt és a kormány közötti kapcsolat alkotóan formálódik, alakul. Miként utalt rá, a KB ülésén is megvitatták, hogy a pártmozgalom a politikai tapasztalatait a kormányzati munka rendelkezésére bocsátja, ugyanakkor az MSZMP kormányzat törekvéseit felvállalja és képviseli a társadalomban. S ha a jelenlegi átmeneti állapot megszünik, akkor a párt által jelölt és támogatott képviselőknek a parlamentben támogatniuk kell a kormányt, hiszen a kormány a parlamenttől kér döntéseihez felhatalmazást, és az ellenőrzi tevékenységét. Az, hogy Pozsgay Imre is helyet foglal az elnökségben. Vajon ez azt jelenti-e, hogy nézetei közeledtek a többiekéhez? - kérdezte a riporter. Pozsgay Imre kifejtette, hogy az elnökség létrehozása nem valamiféle megalkuvást, hanem egy nagyon tartalmas kompromisszumot tükröz. A Központi Bizottság ülésén nyíltan zajlott a vita arról, hogy áramlatok vannak a pártban, s a platformszabadság a jövendő szervezeti elvek része lesz. Most azonban azt kell keresni, hogy milyen alapon lehet egységet teremteni. Nem úgy, hogy a vitákra alkalmat adó különféle megközelítési módokat kioltják a pártból, hanem úgy, hogy ezeket erőforrásnak tekintik, s a kongresszus előkészítésére, valamint a jövendő választási küzdelemre tartalékolják ezt az erőt - mutatott rá. Mint mondotta, az elnökség tagjai között abban jött létre közös nevező, hogy a nemzeti érdek és a párt szervezeti érdeke egybe esik. S közös az álláspontjuk abban is, hogy ez a párt értékeket hordoz, és alapvetően reformirányultságú. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (3. rész)
|
A reformirányzatok között van bizonyos küzdelem, de ez nem alapvető kérdésekre vonatkozik. ,,Mindannyian demokratikus szocializmust akarunk, és ennek a demokratikus szocializmusnak a jegyében szervezetileg is megvannak az együttműködés feltételei,, - jelentette ki. Nyers Rezső szerint sem az alapvető politikai irányvonalat tekintve volt, illetve van eltérés a négy politikus között, hanem inkább a cselekvés hogyanját illetően voltak nézetkülönbségek. Grósz Károly azt is fontosnak tartotta tisztázni, hogy több áramlat van az MSZMP-ben, annál, mint amennyit az elnökség tagjai képviselnek. A főtitkár a továbbiakban leszögezte: abban teljes az egyetéértés, hogy a régi politikai struktúra kimerítette az összes tartalékait, lehetőségeit, és toldozgatással-foltozgatással már nem lehet ezen az úton továbbmenni. S ez nem a szocializmus eddigi 40 évének elvetését, hanem a politikai struktúra megváltoztatását jelenti. A modellváltás igényét tekintve tehát teljes az egység - hangoztatta. S a fő célokat tekintve is egység van - folytatta -: ,,demokratikus szocializmust akarunk, s ennek megfelelő intézményrendszert,,. Hozzátette, hogy az új modellt tökéletesen még nem lehet megfogalmazni, hiszen ebben még nincs gyakorlat, és semmilyen más modellt nem akarunk átvenni; magyar modell kialakítására van szükség a hasznosítható tapasztalatok figyelembe vételével. De vajon egységesen értelmezik-e a demokratikus szocializmust mind a négyen? - hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre megerősítette, hogy azt az áramlatot mindegyikük kizárja, amelyik ,,ma is proletárdiktatúrát hírdet, anakronisztikus, önmagukat rég túlélt szervezeti formák között egyfajta felsőbbséges alapon képzeli el a társadalom irányítását,,. Kifejezte meggyőződését, hogy a párttagság nagy többsége képes lesz megérteni ennek a fordulatnak, a modellváltásnak a jelentőségét. ,,Az MSZMP azzal, hogy a modellváltásban részt vesz és a fordulatot maga készítette elő, igazából azt kezdeményezte, hogy önmagát is egyfajta népi megmérettetésnek tegye ki, működésének törvényességét a néptől kívánja származtatni, míg korábban mindig csak elméleti küldetéstudatból próbálta ezt meghatározni.,, Mint mondotta, óriási a politikai jelentősége annak, hogy ezt ők négyen elfogadják. Ez egyszersmind igen nagy egységteremtő erő is. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (4. rész)
|
Nyers Rezső két további olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amelyben a vezetés egységes állásponton van. Az egyik az, hogy az MSZMP továbbra is alapvető fontosságúnak tartja a szerepét a nemzet felemelkedésében, ugyanakkor nem tekin ti kizár ólagosnak az általa vallott igazságokat. ,,Most a párt össze kíván fogni azokkal, akik polgári értékeket, szabadságjogokat akarnak érvényre juttatni, és mindaddig utitársa lesz ezeknek az erőknek, amíg a demokrácia ki nem teljesedik az országban,,. A platformok nyílt jelentkezésével, a pártszakadás lehetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva Pozsgay Imre kifejtette: elméletileg nem talál kivetni valót a pártszakadás, vagy a pártból való kiválás gondolatában. Most azonban célszerűtlennek, és bomalsztó hatásúnak ítélne egy ilyen lépést. Ugyanakkor szükségesnek mondotta, hogy a pártban eddig rejtetten meglévő különböző áramlatok nyíltan felszínre kerülhessenek, s ne valami rendellenes magatartásként, hanem a pártélet természetes részeként jelenjenek meg. Grósz Károly ehhez kapcsolódó megjegyzése: a párttagság körében meglévő sokszínűséget át fogja rendezni, ha a pártvezetésnek lesz központi platformja. A különböző áramlatok tudniillik viszonyítani tudják majd ehhez a sajátjukat. ,,Óvni kell magunkat attól, hogy valamilyen adminisztratív módszert alkalmazzunk azokkal szemben, akik nem fogadják el ezt a platformot,, - füzte hozzá. Ugyanakkor rámutatott, hogy bizonyos minimális szervezeti rendnek és fegyelemnek jelen kell lennie a pártban, egyébként nem lehet biztosítani a párt politikai akcióegységét. E gondolatkört összegezve kijelentette: a párttagság egysége nem az elnökség lététől függ majd, hanem attól, hogy a kongresszus napjáig a pártvezetés képes lesz-e egy olyan programot kialakítani, amely egyértelmű, érthető, világos és amelyhez való viszonyát minden egyes párttag ki tudja majd alakítani. A beszélgetésnek az MSZMP választási felkészülését érintő részében Pozsgay Imre kifejtette: a következő időszakban az MSZMP-nek az ellenzékhez fűződő viszonya polemikus lesz. A választási küzdelemben kiélezett viták várhatók az ellenzékkel. A mostani tárgyalások nem a viták kiküszöbölését szolgálják, hanem olyan biztonságos, korrekt és demokratikus feltételek megteremtését, amelyek garantálják, hogy ebben a vitában senki nem alkalmaz majd erőszakos és intoleráns eszközöket. S ehhez nemcsak az MSZMP-nek, hanem valamennyi tárgyalófélnek meg kell adnia a garanciákat. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:50
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (5. rész)
|
Németh Miklós a vezetés közös felelősségének tartotta, hogy az MSZMP, a többi párt és a kormány irányítói kialakítsák azokat az alapvető jogi, intézményi feltételeket, amelyek között a valódi versenyhelyzetben megtörténhet a megmérettetés. Természetesnek mondotta, hogy valamennyi politikai erő véleményét meg kell hallgatni ezekről a jogi, intézményi feltételekről, előkészületben lévő törvényekről, ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem jelenti azt, hogy megalkotásukat a végtelenségig el lehetne húzni valamiféle obstrukciós magatartással. Nyers Rezső viszont arra figyelmeztetett, hogy ezeket az alkotmányozási sarktörvényeket nem lehet valamiféle konfliktusos folyamat eredményeként megteremteni; ehhez együttműködés kell s az, hogy figyelmen kívül kell hagyják a pártpolitikai szempontokat az alapvető alkotmányozási folyamatból. Ezután az MSZMP gazdasági elképzeléseiről kérdezte a beszélgetés résztvevőit a riporter. Németh Miklós elmondta: a kormány hosszabb ideje dolgozik gazdasági programján, s úgy tűnik, hogy ősszel elkészülnek a munkával. Ugyanakkor kijelentette: negyven év feszültségeit, strukturális gondjait, a mai társadalomban meglévő szociálpolitikai, társadalmi gondokat szép jelszavakkal és hangzatos mondatokkal önmagában nem lehet megváltoztatni. Összefogásra, kemény áldozatok vállalására is szükség lesz még jónéhány évig, ugyanakkor az is világos, hogy szakítani kell az eddigi restriktív gazdaságpolitikával és irányítási gyakorlattal. Tehát vállalkozásra, a piac, a vegyes tulajdonú gazdaság kiépítésére és egy új tipusú nyitott külgazdaságpolitikára van szükség. Csak a gazdaság élénkítésével, s szerkezetének átalakításával lehet majd eleget tenni egyfelől az adósságkövetelményeknek, másfelől pedig a valós szociálpolititkai elvárásoknak. Igen fontosnak nevezte, hogy belpolitikai stabilitásunk fennmaradjon, s ennek nyomán megítélésünk a világban olyan maradjon, amely lehetővé teszi a külső segítséget is a nehéz helyzetből való kilábaláshoz. Mitől lehet hitelesebb az MSZMP gazdasági programja, mint esetlegesen más pártoké? - kérdezte a riporter. A miniszterelnök rámutatott, hogy a program hitelességét majd a gyakrolat minősíti. Tehát olyan programpontokat kell vállalni és meghírdetni, amelyek azután lépésről, lépésre a gyakorlatban valóra válnak. Nyers Rezső hozzáfűzte, hogy az MSZMP-nek van a legszélesebb körű nemzetközi kapcsolatrendszere, s ez e téren is igen gyümölcsöző lehet a nemzet számára, ha ezt jól tudják hasznosítani. (folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (6. rész)
|
E gondolat vezetett át a beszélgetés utolsó nagyobb témaköréhez, a hazai folyamatok nemzetközi megítéléséhez. Pozsgay Imre a szocialista országok Magyarországhoz fűződő viszonya tekintetében a magyar politika hitelességét tartotta iránymutatónak. Mint mondotta, e szempontból rendkívül fontos, hogy a szovjetunióbeli reformfolyamatok közel állnak a magyar kezdeményezésekhez, és egyszersmind azok erőteljes hátterét is jelentik. ,,Éppen ezért tartom rendkívül veszedelmesnek nemzeti szempontból is a szovjetellenes megnyilvánulásokat,, - hangsúlyozta. A többi szocialista országról szólva kitért arra, hogy a hivatalos vélemények gyakran kritikusak, néha barátságtalanok, ugyanakkor elképzelhető, hogy a közvélemény egy része ezekben az országban rokonszenvezik a magyar törekvésekkel. ,,Bízom abban, hogy a sorsközösség erőteljesebb lesz a szomszédok között, mint a szembenállás, és a politikai együttműködés még az eltérő berendezkedés mellett is lehetséges; ez a kapcsolatok távlata,, - hangsúlyozta. Grósz Károly e kérdés kapcsán azt a véleményét hangoztatta, hogy a környező országokban nem a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a marakánsabb, inkább egyfajta félelemről van szó, hogy a folyamatokat nem tudjuk majd jó irányban kibontakoztatni, nem tudjuk kézbentartani az eseményeket. Sándor István utolsó kérdése arra vonatkozott, a beszélgetés résztvevői hogyan képzelik el személyes sorsukat a közeljöveőben. Pozsgay Imre elmondotta: ,,Engem ezen a központi bizottsági ülésen az a nagy megtiszteltetés ért, hogy úúgy határoztak; amennyiben a törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt, akkor az MSZMP e tisztségre engem állít jelöltnek.,, Németh Miklós utalt arra, hogy készülőben van a következő két-három évre szóló kormányzati stratégia, s ha ezt a parlament jóváhagyja, akkor annak végrehajtásán munkálkodik majd. Grósz Károly ezt mondotta: ,,A választások előtt a politikai vezetésben kívánok közéleti munkát végezni, a választások után pedig társadalmi munkában kívánom segíteni a politikát,,. Nyers Rezső kifejtette: azt remélem, hogy az MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és módszereiben eredményesebb párttá tud válni, a kibontakozó magyar demokrácia megerősödik, és az MSZMP a maga hozzájárulását ehhez a demokratizálódási folyamathoz a nép elismerése mellett tudja megtenni. Személyes szerepe ebben pedig a párton belüli integráció és a pártok közötti hídépítés lesz; e feladatokat szeretné eredményesen megoldani. (MTI)
1989. június 25., vasárnap 20:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|