|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Magyar helyzetelemzés
|
---------------------
Washington, 1990. július 28. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Itt New York, a mikrofonnál Thassy Jenő, a vonal túlsó végén dr. Tőkés Rudolf politológus, az ismert magyar szakértő a Connecticut Egyeteméről.
- Magyarországról nagyon keveset hallunk újabban az amerikai sajtóban, és egy angol közmondás azt mondja: ha nincs hír, az jó hír. Áll ez ebben az esetben?
- Hát igen is, meg nem is - mert valóban Magyarországon sok minden hírértékű dolog történik, de nem annyira érdekesek ezek relatíve, mint a nagy német átalakulási folyamatok, a lengyelországi Szolidaritás-veszekedés, a csehszlovák folyamatok, vagy a valóban drámai átalakulás Romániában. Hát ehhez képest hál Isten a magyar helyzet - mondjuk - eléggé békés és konszolidáltnak tűnik - hírérték szempontjából - innen.
Noha a demokrácia építésének az aprómunkája - szerintem - legalábbis annyira hírtékű, mint az egyéb ilyen történések máshol Kelet-Európában.
- Viszont kevés a riporter, és azok szaladnak oda, ahol tűz van. Hála Isten Magyarországon nincs tűz.
- Hát én úgy vélem, hogy - amint mondjuk - magyar barátaim véleményednek mondjuk - ellentmondóan én úgy látom, hogy dolgok általában jobban mennek, mint ahogy azt otthon vélik - de hát ez egy külső vélemény, és lehet, hogy ebben kisebbségben maradok.
- Rudi Vasárnap valószínűleg Magyarország beszéltet ismét magáról: népszavazás lesz. Magyarázd meg nekem, hogy miért van szükség erre a népszavazásra? (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 1. folyt.
|
- Azt hiszem, én azt sokkal jobban el tudnám magyarázni, hogy erre miért nincsen szükség: mert az országnak egy ilyen szavazásra a nyár közepén úgy van szüksége, mint a hátára egy púp. De a politikai kontextusba téve a dolgot én úgy gondolom, hogy a népszavazás az egy olyan utóreakció a parlamenten kívül marad baloldali pártok és bizonyos még ilyen bosszút forraló erők által, hogy - ha úgy tetszik: visszalőjenek - egyrészt az SZDSZ-nek, másrészt egy már kialakult magyar kormányzati rendszernek.
Ez egy nagyon sajnálatos dolog, mert a népszavazás egy idő után elcsépül, pedig annak bizonyos szempontból bizonyos időben voltak értékei - például 2 évvel ezelőtt a Bős-Nagymarossal kapcsolatban, vagy egyebekben.
De úgy vélem, hogy e népszavazást rendszeresíteni - az az országot politikailag destabilizálja. Attól félek, hogy ilyen eredménye is lehet ennek a népszavazásnak. Noha az eredménytől különösen nem aggódom, mert én azt hiszem, hogy az uborkaszezon közepén tényleg a strandszavazatok fognak bejönni, tehát kevesebb mint 50 százalék szavaz: az egész az ügy fuccsba fog kerülni.
- Mi a véleményed a kormánynak az eddigi működéséről?
- A kormány működését ha úgy tetszik jobban látni innen külpolitikai szempontból - és a kormány külpolitikai sikerei azok egyértelműek.
A miniszterelnök valóban elismertté vált, mint egy komoly és európai kaliberű államféri, aki egyenjogúan tárgyal nyugat-európai partnereivel, és Magyarország részére elismerést és támogatást nyer.
Ugyanezt lehet mondani a külügyminiszter tevékenységéről. Szóval ezek jobban láthatóak innen. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 2. folyt.
|
Ugyanakkor a belpolitika szempontjából én attól félek, hogy a parlamentben működő politikai folyamatok valahogy anarchikus helyzetbe kerültek, hiszen az alapvető törvényhozási programnak egy része megvalósult, más része nem.
Ugyanakkor a kevés rendelkezésre álló időnek túl sok része trivialitásokba fullad, és olyan - gyakran eléggé fel nem készült - képviselők szócséplése, pártviták, személyeskedések és a többi folyik, amelyek nyilvánvalóan nem méltóak egy demokratikus törvényhozáshoz.
Ugyanakkor - és ezt megnyugtatólag mondanám magyar barátaimnak - nehogy azt higgyék, hogy a törvényhozások hétköznapjai másképpen festenek Németországban, Angliában, Amerikában, vagy akárhol máshol a nyugati világban. A különbség az, hogy az emberek sokkal jobban tűrik és viselik - egyáltalán nem is figyelnek ezekre a dolgokra, mert megvan a hitük a megfelelő politikai rendszerek legitimitásában. Ez a hit sajnos még nincs megalapozva Magyarországon.
- Mi lenne a módja annak, hogy kiképezzék a törvényhozókat arra, hogy tudják a dolgukat egy kicsit profibb módon végezni?
- Ez egy lassú folyamat, mert nyilvánvalóan úgy gondolom, hogy legfőképpen jogászoktól lehet elvárni azt, hogy a törvényhozás feladatait, a technikai részeit megfelelően értsék, és szakértelemmel kezeljék. A parlamenti tagoknak a többsége nem jogász - ami egy nagyon jó dolog különben -, ők amatőrök, ami tökéletesen eklatáns egy működő demokráciában. Ezeknek az embereknek időre van szükségük és a választóknak meg a sajtóban viszont sokkal nagyobb türelmet és megértést kellene mutatni, mint ahogy eddig tették.
- Sajtóról beszélsz. Adj bizonyítványt a sajtónak. (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 3. folyt.
|
- Én a magyar sajtót nagy szorgalommal olvasom, mert ez az én alapom - de én attól félek, hogy túl sok az ellendrukkerkedés, az ilyen támadások, személyeskedés, csipkedés.
Én nem azt mondom, hogy a sajtónak az legyen a feladata, hogy hurrát mondjon mindig, amikor a kormány megszólal. De ugyanakkor van egy olyan régi, talán nem is szükségszerűen lejáratott mondat, hogy "építő kritika". Tehát úgy kritizálni, hogy segíteni: besegíteni egy kicsikét. És eddig sajnos túl sok volt a romboló jellegű kritika.
Nem mintha - egész őszintén - sok-sok politikus nem adott volna ziccereket fel a sajtónak ilyen jellegű kritika részére. De nagyobb megértés, nagyobb türelem és ha úgy tetszik: több jóakarat kellene, - mondjuk - főleg a sajtó részéről. Hiszen az emberek komoly százaléka valóban a sajtón keresztül nyeri információját a politikai folyamatokról.
- Áll ugyanez a rádióra, vagy a tévére - vagy azokat nem látod és hallod?
- Nehéz megítélni. Nagyon megnyugtatónak találom különben, - legalábbis én személyi garanciát látok abban, hogyha Gombár Csaba és Hankiss Elemér a rádiót és a televíziót átveszik - ilyen összpárti megegyezés alapján.
Én meg vagyok róla győződve, hogy ez a két kiváló, tehetséges és becsületes ember mindent meg fog tenni, hogy a magyar nép pártatlan, objektív híreket kapjon a megfelelő médiákon keresztül.
- A bevezetőben már mondtad, de szeretném újra hallani, mert zene volt a fülemnek: a helyzet kívülről nézve jobb, mint ahogy ezt belülről vélik... (folyt.)
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Magyar helyzetelemzés - 4. folyt.
|
Ez valóban így van, mert én nem azt akarom mondani, hogy jaj de jól mennek a dolgok Magyarországon - mit tudom én, más országokhoz viszonyítva. Ezt könnyű mondani, mert ami Magyarországon történt, az egy nagyon keservesen kiharcolt, kialkudott, de forradalmi minőségű átalakulás volt az utábbi két évben, melynek a főhőse a magyar nép volt, és komoly szereplők voltak az új demokratikus erők. Ez mind igaz. Ezt külföldön értékelik és érzik is.
Ugyanakkor Magyarországnak az a bizonyos külön megbecsülés - külön érdemek elismerése - azok nem egészen futottak be - idáig. Ez alatt azt értem, hogy én arról meg vagyok győződve, hogy az összes kelet-európai országok közül Magyarországon létezik egy már működő demokrácia - de ugyanakkor megfelelő anyagi segítség és külföldi anyagi méltányolás - eddig ez még nem történt meg.
Ez a magyar külpolitikának egy kihívása, hogy az országot ha úgy tetszik: eladja -, és állandóan eladja - a világ többi részére, mind gazdasági - de egyre inkább azt hiszem: szükséges lenne kultúrdiplomáciai szempontokból is.
- Nem gondolod, hogy október - amikor Antall miniszterelnök ide látogat - egy kitűnő alkalom lesz erre?
- Valóban, ez egy nagyon fontos történelmi pillanat lesz. A kérdés részemről persze az, hogy a miniszterelnök úr mit hoz a tarisznyájában? Tehát ha ő tud olyan értelemben nyilatkozni, hogy Magyarországon már addigra megtörténtek a helyhatósági választások, demokratikus erők veszik át a városokat, falvakat, megyéket - és a többi. Az ország teljesen, a gyökértől a tetőig demokratizálódott -, akkor van - úgy vélem - a lélektani pillanat, hogy akkor most Amerika tegyen valamit az asztalra.
Sajnos ez nem történt meg az Egyesült Államok részéről. Gondolom, másfajta diplomácia lépések is lehetségesek - de amint Magyarország már jól be van ágyazva, és be van épülve egy kelet-nyugat-európai dialógusba. Egy ilyen dialógus még a legfelsőbb szinten nem kezdődött el és erre égető szükség van, hogy érdemi kapcsolatok jöjjenek létre ilyen vonalon. +++
1990. július 28., szombat
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|