|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Balkantourist közleménye
"Felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy jelenleg az
idegenforgalmi főszezon normális mederben zajlik, a Bulgáriába
történő utazást kizáró vagy azt gátló komoly tényezőről nincs
tudomásunk, beleértve a közbiztonsági helyzetet is."
SZER, Magyar híradó:
A SZER és a Kossuth Rádió nézeteltérése
"a Szabad Európa Rádió
kilenc nyelven sugároz műsort. Ezeket kilenc, egymástól független
szerkesztőség készíti. Szerkesztőségek, amelyek erkölcsi,
világnézeti, politikai alapkérdésekben egyetértenek, de a napi
politikai, vagy nemzeti érdeket érintő ügyekben gyakran eltérő, vagy
olykor egymással ellentétes véleményen vannak. Természetes, hogy ez
a véleménykülönség is megmutatkozik a műsorokban. Kétnyelvű, erdélyi
vagy felvidéki hallgatóink a megmondhatói annak, hogy mennyire így
van ez.
"
|
|
|
|
|
|
|
Az MSZP kongresszus - hétfői munkanap (1. rész)
|
1989. október 9., hétfő - A Magyar Szocialista Párt kongresszusa hétfői munkanapját is ügyrendi javaslattal kezdte, amely azt kivánta elősegíteni, hogy a tanácskozást még aznap befejezhessék. Mivel a kongresszus az elfogadott menetrendjéhez képest jelentős időhátrányba került, a megyei küldöttcsoportok vezetői azt javasolták, hogy az alapszabály és a programnyilatkozat után már csak azokat a kérdéseket vitassák meg, amelyekben a döntést, az állásfoglalást a kongresszus a legfontosabbnak ítéli, a többit utalják át a párt újonnan létrehozandó vezető testületeinek hatáskörébe. Egyben azt is kérték a platformoktól: a személyi kérdésekkel kapcsolatban tájékoztassák a küldötteket, hogy milyen megegyezés, milyen politikai megfontolások alapján állitják össze a vezető posztokra jelöltek listáját.
A tárgyalásra javasolt egyéb kérdések közül a legnagyobb vitát a munkásőrség váltotta ki. Egyesek szerint a munkásőrség létéről vagy megszüntetéséről nem feladata a kongresszusnak dönteni, hiszen a szervezetről az MSZMP lemondott, így azt az új párt nem is örökölhette meg, illetve ez a kérdés már amúgy is a kormány hatáskörébe tartozik. Mások szerint viszont tisztességtelen lenne ezt a feladatot a kormányra áthárítani; de a kongresszus ne határozzon, hanem csak javasolja a munkásőrség tagjainak, hogy ők maguk szüntessék meg testületüket. A küldöttek végül is úgy szavaztak, hogy a munkásőrség kérdésében szükségesnek ítélik a kongresszus állásfoglalását. Ugyancsak megvitatásra fogadták el a pártvagyon, valamint október 23-a, mint a nemzeti megbékélés napja megítélésének a kérdését, nem tartották szükségesnek viszont az önkormányzatoknak, a párt és a szakszervezetek viszonyának, illetve a tulajdonreformnak a külön megtárgyalását. Szavazás döntött arról is, hogy - egy indítvánnyal ellentétben - nem térnek vissza arra: mit ajánl a párt munkahelyi jelenlétét illetően a tagságnak és az Országgyülésnek az MSZP. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 11:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (2. rész)
|
A már szokásossá vált napkezdő ügyrendi polémiát követően tovább folytatták a részletes vitát a Magyar Szocialista Párt alapszabályáról. A küldöttek döntöttek arról, hogy 1989. október 31-ig az alapszervezeteket össze kell hívni. Aki az MSZP alapszabályát és programnyilatkozatának alaptételeit elfogadja, és azt aláírásával hitelesíti, az megerősíti elhatározását, hogy tagja a Magyar Szocialista Pártnak. Az alapszabály előírja, hogy az Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül az MSZMP 1989. október 7-én érvényes testületi döntéseit. Mindazokat, amelyek összeegyeztethetetlenek a Magyar Szocialista Párt alapszabályával, helyezze hatályon kívül. A párt szimbólumairól a kongresszus dönt, de első alkalommal, ideiglenes jelleggel erről az országos választmány hoz határozatot. A vitában elhangzott javaslat szerint a küldöttek egy része a vörös szegfűt ajánlja pártjelképnek. A tételes vita után az alapszabályt a küldöttek a már megszavazott módosításokkal együtt nagy többséggel elfogadták. Döntöttek az MSZP választási szabályzatáról is. Az elfogadott dokumentum szerint a párttag a választás jogával abban a politikai közösségben élhet, ahová szervezetileg tartozik. Minden párttag bármely tisztségre megválasztható. Ám kivételek is akadnak. Így az elnökségi tag nem lehet a választmány tagja. A fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai a párt országos és területi szerveiben, illetve a rendőrség hivatásos állományú tagjai a szolgálati helyük szerinti közigazgatási egység területén működő pártszervekben vezetői tisztséget csak a majdani párttörvény szabályozásával összhangban tölthetnek be. A párt tisztségviselője csak magyar állampolgár lehet. Ugyancsak elfogadták a küldöttek a párt tagdíjfizetési szabályzatát, amely előírja: a párttagdíj havi összege a párttag és az alapszervezete közötti megállapodástól függően 50-től 150 forint lehet. Az 5000 forint alatti nettó jövedelemmel rendelkezők havi tagdíja 50 forint. A párttagok azonban ennél nagyobb összegű tagdíjfizetésre is vállalkozhatnak. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 11:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - Hétfői munkanap (3. rész)
|
A pártalkotmányt elfogadó döntés után Papp Gábor Baranya megyei küldött bejelentette, hogy - immár az alapszabály adta lehetőséggel élve - a vidéki munkástagozatok és a kongresszus munkásküldöttei létrehozták a munkástagozatok koordinációs bizottságát. Mint mondotta: céljuk, hogy az azonos élethelyzetű fizikai dolgozók, valamint a velük szimpatizáló párttagok számára - alapszervezeti hovatartozás nélkül - politizálási lehetőséget és fórumot teremteni. Ezek után Pozsgay Imre adott tájékoztatót a programnyilatkozattal kapcsolatos módosításokról, illetőleg a határozathozatal mikéntjéről. Pozsgay Imre emlékeztetett arra, hogy a küldötteknek két szakaszban volt alkalmuk megvitatni a programnyilatkozat tervezetét, s mind az elvi, mind a tételes vitában többségük már kinyilvánította egyetértését. A vitában elhangzott javaslatokat egy munkabizottság belefoglalta a programnyilatkozatba, s most a végső szövegtervezetről kell határoznia a kongresszusnak. Javasolta, hogy a történelmi utunkról szóló előterjesztést vegyék tudomásul a küldöttek, a programnyilatkozatot pedig - újabb tételes vita nélkül - határozatban erősítsék meg. A levezető elnök ennek megfelelően bocsátotta szavazásra a két okmányt. A küldöttek a történelmi utunkról szóló dokumentumot tudomásul vették, s mivel a programnyilatkozat alapkoncepciójától eltérő vélemény nem merült fel - így a kongresszus elfogadta a Magyar Szocialista Párt programnyilatkozatát is. Egyúttal felhatalmazta az elnökséget az apróbb szövegmódosítások elvégzésére. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 11:25
|
Vissza »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (4. rész)
|
A dokumentumok elfogadását követően - a korábban elfogadott munkarendtől eltérően - nem személyi kérdésekkel folytatta munkáját a Magyar Szocialista Párt kongresszusa. Bejelentések következtek, amelyek arról tájékoztatták a küldötteket, hogy a Platform az MSZMP-ért csoport feloszlott, valamint az 54 önálló kisiparos és vállalkozói alapszervezetet tömörítő szerveződés az alapszabály elfogadásával hivatalosan vállalkozói tagozatként; a Vidék esélyegyenlőségéért, valamint az Agrár és élelmiszergazdasági platform pedig - egyesülve - Vidék agrár-élelmiszerágazati platformként működik a továbbiakban. Ezután a küldöttek többsége (741) úgy döntött, hogy az új párt vezető szerveinek tisztségviselőit zárt ülésen választják meg. A szavazás során a döntéssel 426-an nem értettek egyet, és huszonketten tartózkodtak. Ezt követően Vitányi Iván ügyrendi javaslatot tett. Mivel a küldöttek arról értesültek - mondotta -, hogy Nyers Rezső, Pozsgay Imre, Horn Gyula, Németh Miklós között ,,színfalak mögötti tárgyalások folynak,,, sőt egyesek szerint bizonyos ellentétek is felmerültek, ezért szükségesnek látta e híresztelések tisztázását. Azt kérte: a személyi döntések meghozatala előtt az érintettek a küldöttek előtt számoljanak be megbeszéléseik lényegéről. A kongresszus ezt a javaslatot elfogadta, erre a tájékoztatásra a zárt ülésen került sor. (foly.köv.)
1989. október 9., hétfő 13:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (5. rész)
|
Balogh Sándor, a fellebbviteli bizottság elnöke szóbeli kiegészítést fűzött a testület írásos jelentéséhez. A felszólaló elöljáróban hangsúlyozta, hogy a fellebbviteli bizottság ilyen nehéz helyzetben még soha nem volt, hiszen a testületet még az MSZMP kongresszusa erősítette meg, s most a Magyar Szocialista Párt kongresszusa határoz beszámolójáról. Ez a dilemma a testület ülésén is felvetődött: jogosult-e a Magyar Szocialista Párt kongresszusa dönteni az MSZMP-hez fordult kérelmezők ügyeiben. Végül úgy foglaltak állást, hogy a legfelső fórumnak ez nemcsak joga, hanem kötelessége is, mert az MSZP az MSZMP jogutódjának vallotta magát. E rövid kitérő után Balogh Sándor elmondta, hogy a testület összegezte a kongresszushoz érkezett kérelmeket. Eszerint 99-en kérték sérelmeik orvoslását, 59-en fellebbeztek pártfegyelmi ügyükben, 34-en párttagságuk keltének módosítását kérték, ketten párttestületi döntés felülbírálatát igényelték, s érkezett négy olyan ügy is, amely nem tartozik a bizottság hatáskörébe. A bizottság 82 ügyet vizsgált meg, nyolcvan esetben tudott állást foglalni, s javasolja, hogy a többi 19 kérelmező ügyét utalják a megválasztandó Országos Egyeztető Bizottság hatáskörébe. A bizottság munkáját vezérlő alapelvekről szólva Balogh Sándor hangsúlyozta: a kongresszuson is többször elhangzott, hogy az új párt csak tiszta, szinte makulátlan embereket vállalhat. A valóságban azonban ilyenek nincsenek. A testületnek ezért minden ügyben mérlegelnie kellett a hibák súlyát és követekezményeit, a károkozás társadalmi-politikai hatásait. Ugyanazon súlyú, jellegű cselekmények esetében is másként ítéli meg a párttagság, illetve a közvélemény a vezetőket és a beosztottakat. A múlt politikai hibáiért nem lehet egyformán felelőssé tenni a döntéshozókat, a döntést közvetlenül előkészítőket és azokat, akik - bízva a pártvezetés döntéseiben - végrehajtották a határozatokat. Ez persze nem jelenti azt, hogy bárki is mentesülhetne a múltjával való szembenézés, a felelősség alól. A jelenlegi átmeneti helyzetben azonban több toleranciára, türelemre van szükség egymás iránt. Egy többpártrendszerű jogállamban a vezetőknek és a párttagoknak egyaránt ki kell állniuk az erkölcsi próbát. A felelősség kérdését nem szabad csak jogi és pártfegyelmi eszközökkel rendezni; a politikai konzekvenciákkal is számolni kell - hangsúlyozta. Ami a pártfegyelmi döntésekkel kapcsolatos fellebbezéseket illeti, a bizottság úgy találta, hogy a vizsgált ügyek mintegy felében az eljárás módja és a döntés is körültekintő, korrekt volt. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 14:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (6. rész)
|
A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948-49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló feladatot teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 14:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (7. rész)
|
A kiegészítő javaslatokkal együtt a kongresszus egyhangúlag elfogadta a fellebbviteli bizottság jelentését. Ekkor az egyik budapesti küldött kért szót, s a független küldöttek nevében sérelmezte a személyi jelölések elhúzódását. Mint mondotta: legitimek ugyan a platformok, de a kongresszus méginkább az. Tiltakozott az ellen, hogy a platformokhoz nem csatlakozott küldöttek immár fél napja semmit sem tudnak a személyi jelölésekről. Javasolta: kerüljenek a kongresszus elé a platformok által javasolt személyek nevei, s egyénenkénti szimpátiaszavazással döntsenek a küldöttek arról, hogy felkerüljenek-e a nevek a jelölőlistára. Az ülés elnöke azonban úgy vélte: e javaslattal, illetve annak megszavaztatásával csak zavart okoznának, s inkább ebédszünetet rendelt el. (folyt.köv.)
1989. október 9., hétfő 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (8. rész)
|
Délután zárt üléssel, a párt elnökének és elnökségének megválasztásával folytatódott a tanácskozás. A zárt lista kialakítása - értesülések szerint - a tanácskozó teremben és a ,,színfalak mögött,, egyaránt hosszas kompromisszumkereső folyamat eredménye volt. Erre utal az is, hogy csaknem 5 órás zárt ülést követően, este kilenc óra után tartottak ismét plenáris ülést. Ekkor hozták nyilvánosságra a Magyar Szocialista Párt elnökségének névsorát. Az MSZP elnöke Nyers Rezső lett. Az elnökség tagjai: Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona Béla, Kárászné Rácz Lídia, Kósa Ferenc, Kovács Jenő, Körösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György (Borsod megye), Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. Az elnökség 25. tagja a párt parlamenti frakciójának vezetője lesz. Az elnöklő Varga László bejelentette: a Magyar Szocialista Párt köztársasági elnökjelöltje a kongresszus támogatásával Pozsgay Imre. Ezután ismételten szavazás következett; az Országos Egyeztető Bizottság, valamint a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira adták le voksukat a küldöttek. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 22:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (9. rész)
|
A szavazatok összeszámlálását követően este 11 óra után a plenáris ülésen bejelentették: a küldöttek az Országos Egyeztető Bizottság elnökévé Balogh Sándort, a Párttörténeti Intézet igazgatóját választották. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Szántai Sárközi Ambrus kisiparos lett. Ezután időszerű politikai kérdések tárgyalásával folytatták a tanácskozást. Kovács Imre, aki a küldöttcsoportok pártvagyonnal foglalkozó képviselőinek munkáját koordinálta, elmondotta: az MSZMP vagyonának értéke 10,3 milliárd forint. Ennek háromnegyede ingatlan, amely állami tulajdonban van. A párt kezelői jogot gyakorol, ami azt jelenti, hogy ezeket az ingatlanokat nem értékesítheti. A pártvagyonról a küldöttek részletes tájékoztatót kaptak. Kovács Imre azt ajánlotta a küldötteknek, hogy a kongresszus mindazon ingatlanok kezelői jogáról mondjon le közcélokra, amelyek meghaladják a politikai, a mozgalmi tevékenységhez szükséges mértéket. Ennek módjával kapcsolatban két változat közül választhattak a küldöttek. Az első lehetőség szerint szakértői csoport mérje fel, mire van szüksége az új pártnak, s ezután döntsenek arról, mit tartanak meg, s mit nem. A második változat az Országgyűlés ellenőrzése alá helyezte volna a vagyontárgyakat, a parlamentre bízva ezzel teljes egészében a döntést. A küldöttek rövid vita után az első változatot fogadták el, s döntöttek arról, hogy valamennyi vagyontárgyról lemondanak, ami nem szükséges az új párt működéséhez. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 00:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (10. rész)
|
Éjfél is elmúlt már, amikor a küldöttek kinyilvánították véleményüket a munkásőrségről. Elsöprő többséggel foglaltak állást amellett, hogy az MSZP-kongresszusa köszönetet mond a Munkásőrségnek az elmúlt három évtizedben kifejtett tevékenységéért, a jövőben azonban a Munkásőrség felett a kormány, illetve az Országgyűlés rendelkezzék. A küldöttek által elfogadott dokumentum hangoztatja: elfogadhatatlan és a demokratikus jogállamba való békés átmenettel összeegyeztethetetlen, ha a testület egészét vagy annak tagjait eddigi tevékenységük miatt bármilyen politikai vagy egyéb támadás éri. Az MSZP számít arra, hogy a Munkásőrség párttagjai megerősítik tagsági viszonyukat a Magyar Szocialista Pártban. A küldöttek támogatták a kormány azon elgondolását, amely a honvédelem integrált rendszerében a polgári védelem és a katasztrófa-elhárítás igényeit és követelményeit figyelembe véve kidolgozza egy új, nem fegyveres, önkéntes és pártsemleges testület felállításának alapelveit és az átalakulás módját. Az MSZP szükségesnek tartja, hogy az új testület müködését törvény szabályozza. A törvénynek a többi között ki kell mondania, hogy a szervezetet nem lehet belső karhatalmi feladatokra felhasználni. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 00:53
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (11. rész)
|
1956-ról és a nemzeti megbékélésről három állásfoglalás-tervezet közül a Baranya megyeiek tervezetét fogadta el a kongresszus, csaknem 70 százalékos szavazati aránnyal. Az elfogadott állásfoglalásában a kongresszus leszögezi: az MSZP minden törekvése arra irányul, hogy a demokratikus szocializmus irányába mutató fordulat békés keretek között menjen végbe hazánkban. Javasolják: ,,ne a múlt azonos értékelésében akarjunk nemzeti megbékélésre jutni, amit tragikus eredetű, szubjektív ítéletek nehezítenek. A jövő legfontosabb céljaiban, az új Magyarország formálásában értsünk egyet,,. A nemzeti megbékélés eszméjéből kiindulva javasolja a kongresszus, hogy október 23. legyen nemzeti emléknap, mely mementóként emlékeztet arra, hogyan tudja eltorzítani a társadalmat és állampolgárait minden diktatúra, annak személyiséget nyomorító politikai rendszere, törvénytelenségei, embertelen módszerei. Ez a nap arra figyelmeztessen, hogy az erőszak bármely formájának alkalmazása a politikai törekvések érvényesítésére vagy elfojtására nem alkalmas másra, mint a gyűlölet szítására. Az MSZP ellenzi az államok belügyeibe a külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Az MSZP kongresszusa javasolja a párt országgyűlési csoportjának, hogy kezdeményezze a Parlamentben a nemzeti megbékélés szellemét kifejező nyilatkozat megtételét, és október 23-a nemzeti emléknappá nyilvánítását. Kezdeményezi továbbá, hogy a Minisztertanács a lefolytatott rehabilitációs eljárásokkal kapcsolatban a jogi és erkölcsi rehabilitáláson túl az alaptalanul elítéltek méltányos, és a társadalom által elviselhető anyagi jóvátételéről is intézkedjen. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy a törvény szolgáltasson igazságot minden, ártatlanul elítélt és meghurcolt embernek. (folyt.köv.)
1989. október 10., kedd 01:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
MSZP kongresszus - hétfői munkanap (12. rész)
|
A napirend szerinti témák megtárgyalása után Szabó Zoltán budapesti küldött kért szót, aki - mint mondotta - a küldöttek 10 százalékának összegyűjtötte, hogy a pártok munkahelyi működésére vonatkozóan a Reformszövetség javaslata a plénum elé kerüljön.A kongresszus elvetette ezt a javaslatot. Ezt követően a küldöttek elfogadták a Magyar Szocialista Párt felhívását, amely csatlakozásra szólítja fel mindazokat a volt MSZMP-tagokat, akik az új párt politikai programjával és elveilvel egyetértenek. A kongresszus zárása előtt Hoch Róbert bejelentette, hogy megalakították az MSZP baloldali szocialista tagozatát. Mint mondotta, a tagozat soraiba várják mindazokat, akik vállalják a marxizmus örökségét, s magukat reformkommunistának vallják. Elmúlt éjjel 1 óra, amikor Nyers Rezső befejezettnek nyilvánította a Magyar Szocialista Párt kongresszusát. A küldöttek közösen elénekelték a Szózatot, majd az Internacionálét. (MTI)
1989. október 10., kedd 01:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|