Rendszerváltás és az MTI

	Reggeli hírek
London, 1990. július 26. (BBC, kora reggeli híradás) - Mubarak egyiptomi elnök közölte: Irak és Kuvait beleegyezett, hogy megbeszéléseket folytasson az olajtermelést illető vitájukról. A két ország küldöttei várhatóan a hétvégén ülnek össze Szaud-Arábiában. Mubarak azt követően nyilatkozott, hogy kedden megbeszéléseket folytatott Irakban, Kuvaitban és Szaúd-Arábiában. Azt mondotta: Ígéretet kapott szerdán Husszein elnöktől arra, hogy Irak nem alkalmaz erőszakot Kuvait ellen. Irak azzal vádolta Kuvaitot, továbbá az Egyesült Arab Emírségeket, hogy túltermelés folytán leszorítják az árakat és ezzel kártokoznak az iraki gazdaságnak. Az olajárak, illetve a kitermelés színtjének egész kérdéskörét az OPEC miniszterei ma Genfben vitatják meg. Az OPEC tagországainak értekezlete előtt egy nappal előzetes tárgyalások folytak annak érdekében, hogy elsimítsák a kitermelés színtje és az olajárak ügyében kialakult nézeteltéréseket. De az iráni olajminiszter kijelentette: egyetértés mutatkozik abban, hogy meg kell célozni a hordónkénti 20 dolláros árat. Ez két dollárral magasabb a jelenleginél. Irak közölte, hogy többet kíván Nevezetesen, 25 dollárt hordónként. Kuvait azt mondotta; hajlandó a tárgyalásokon előterjesztett minden javaslat érdemi fontolóra vételére. S egyben, nem fogja szorgalmazni, hogy a folyóévben a kitermelési kvótát számára megemeljék. Tom King brit honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a brit fegyveres erők nagyságának jelentős arányú csökkentését tervezik. Az alsóház előtt tartott beszámolójában Tom King azt mondotta; hogy a Kelet-Európában kibontakozó új világra válaszképpen, a 90-es évek közepére a fegyvereserők létszámát csaknem 20 százalékkal csökkentik. A legjelentősebb csökkentések Nagy-Britannia németországi katonai erőiben mennek végbe. A kormánynak továbbra is szándékában áll négy Trident tipusú atomtengeralattjáró megépítése, a jövőben ezeken alapul a brit elrettentés stratégiája. Tom King hangsúlyozta; hogy a csökkentés attól függ, sikerrel zárulnak-e az Európában állomásoztatott hagyományos haderők csökkentéséről most folyó tárgyalások. (folyt.) 1990. július 26., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Gorbacsov elnök újfent elutasította azokat az igényeket, amelyeket Japán az ország partjaitól északra fekvő nyílt szigetre támaszt. Ismeretes, hogy mind a Szovjetunió, mind pedig Japán magáénak vallja a szigetcsoportot, amelyet a II. világháború utolsó napjaiban a szovjet csapatok elfoglaltak. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint Gorbacsov - akit a jövő év elején Japánba várnak - azt mondotta, egy Moszkvában tartózkodó japán parlamenti delegációnak, hogy nincs értelme látogatásának, amennyiben az egyetlen tisztázandó kérdést a szigetek hovatartozása jelenti. Július elején a Szovjetunió azt javaslota, hogy a szigeteket helyezzék nemzetközi fennhatóság alá, s közös japán-szovjet gazdasági övezetként működtessék azokat Japán azonban elvetette az indítványt. Az Egyesült Államok egy szenátusi bizottsága megszavazta, hogy mintegy 100 millió dollárral, vagyis egyharmadával csökkentsék az afgán gerilláknak nyújtott segélyeket. A lépés bejelentésére akkor került sor, amikor egyes jelentések szerint, a Szovjetunió és az Egyesült Államok közelebb került a megegyezéshez Afganisztán kérdésében. Tudósítók rámutatnak, hogy a kongresszusban csalódást keltett az afgán csoportok között kialakult versengés, amely különösen a szovjet csapatok kivonása óta öltött jelentős méreteket. A segély megkurtításáról szóló indítványt az amerikai kongresszus mindkét háza elé fogjkák terjeszteni. Vaclav Havel csehszlovák elnök védelmébe vette azt a döntését, hogy a mai nap során találkozik Kurt Waldheim osztrák államfővel. A tevek szerint a Salzburgi Művészeti Fesztivál megnyitója alkalmából, mint Havel elnök, mint pedig Wiezscker nyugatnémet államfő találkozik az osztrák vezetővel. Waldheim nemzetközi elszigeteltségbe került, amikor négy évvel ezelőtt fényderült arra, hogy a háború éveiben a német hadseregben szolgált. S Havel elnököt a csehszlovák Charta-77 mozgalom tagjai éles bírálattal illették, amiért tervbevette, hogy találkozik vele. Egy osztrák lapnak adott nyilatkozatában azonban Havel kijelentette: az osztrák államfő elszigetelése immár értelmetlen s, hogy csupán Európa kollektív bűntudatának oltárán áldozták fel. Nyugat-Berlinben tegnap zsidóaktivisták koncentrációstáborbeli munkaruhában vonultak fel, s követelték, hogy Weizscker mondja le találkozóját Kurt Waldheimmel. (folyt.) 1990. július 26., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
Horvátországban, vagyis Jugoszlávia második legnagyobb köztársaságban, Tucsman elnök úgy nyilatkozott, hogy évvégére a Horvát Köztársaság szuverén állammá alalkul át. Zágrábban, a köztársaság parlamentjében azt mondotta: eltökélt szándéka, hogy bevezesse a nyugati típusú demokráciát, dacára annak, hogy saját megfogalmazásában, bizonyos külső kísérletek folynak a demokratikusan megválasztott kormány megbuktatására. Miközben Tucsman beszédét tarotta, a Horvátországban élő szerbek ezrei tüntetést tartottak, mondván, hogy másodosztályú állampolgárként bánnak velük, s maguk is autonómiát követelnek. Jugoszlávia egészét tekintve a szerbeké a legnépesebb nemzetiségi csoport, arányuk ugyanis 10 százalék az össz lakosság körében. Három kubai állampolgár, aki a havannai svájci nagykövetségen keresett menedéket, önként elhagyta az épületet. A követség szóvívője azt mondotta, hogy a három személy, aki vasárnap lépett a követség területére azzal a szándékkal , hogy menedékért folyamodjonn, beleegyezett abba, hogy távozik, amennyiben a kubai hatáságok megígérik, hogy nem esik bántódásuk. Távozásukkal huszonkettőre menekült a követségekre menekültek száma. Közülük tizennyolcan a spanyol követségen, négyen pedig az olasz képviseleten találtak menedéket. A kubai kormány elutasítta, hogy a menedékkérőknek engedélyezze az ország elhagyását. +++ 1990. július 26., csütörtök
Vissza »