Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Szerdai ülésnap (3. rész)
Az Országgyűlés vezetése úgy tervezte, hogy a plénum szerda délután részletes vitával folytatja a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságának felállításáról, valamint a közszolgálati média vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Hogy nem így történt, annak az volt az oka, hogy a több mint 20 hozzászóló képviselő közül mindössze ketten-hárman foglalkoztak ezzel a konkrét témával, a többieket sokkal inkább a sajtó jelenlegi, többek szerint inkább csak bírálatot érdemlő tevékenysége, illetve a Hírlapkiadó Vállalat és a Pallas Lapkiadó Vállalat fúziója foglalkoztatta. Az órákon át tartó eszmecsere Kulin Ferencnek, a Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Televízió- és Sajtóbizottsága elnökének beszámolójával kezdődött, aki a testület álláspontját ismertetve kitért e fúzióra is. Ezt a ,,kormányakciót,, természetesen nem hagyhatta szó nélkül az ellenzék, az ő véleményüket pedig nem hagyhatta válasz nélkül az MDF. Csurka István például úgy fogalmazott: ,,ha a jelenlegi kormány az Aczél által kinevezett kultúrbugrisok közül valakit elmozdít a helyéről, akkor rendszerint az SZDSZ részéről elhangzik egy tiltakozás,,. Orbán Viktor (Fidesz) határozottan visszautasított mindenféle, elsősorban a sajtóval összefüggő általánosítást, és felvilágosítást kért a kormánytól: mi a kormány álláspontja a személycseréket illetően, amelyeknek a tömegkommunikációban kell vagy kellene megtörténni? Milyen elvek alapján nevez ki és/vagy vált le személyeket. Végezetül javasolta, hogy a kormány ,,gründoljon,, magának egy lapot, de ne úgy próbáljon meg saját, vagy magához közelálló sajtóhoz jutni, ahogyan a fúzióról kialakult vita tükrözi. Jóllehet, voltak néhányan, akik többször is figyelmeztették a plénumot, hogy talán a tárgyról kellene beszélni, mert a törvényjavaslatról dönteni kell, a szó elszállt a képviselők feje fölött. Már-már lezárult a részletes vita, amikor a Fidesz egy képviselője kompromisszumos indítványt tett. Ezt azonban végül a plénum éppúgy leszavazta, mint a bizottsági, képviselői és előterjesztői módosító indítványokat és végezetül az egész törvényjavaslatot. A PTB-re vonatkozó részt 76 igen, 157 nem és 39 tartózkodó szavazattal, a kinevezési rendről szóló passzusokat 80 igen, 131 nem és 60 tartózkodó szavazattal, a teljes törvényjavaslatot pedig 79 igen, 115 nem és 69 tartózkodó szavazattal vetette el. Maradt tehát - legalábbis sajtóügyben - minden a régiben, maga az Országgyűlés döntött úgy, hogy érvényben tartja a jelenleg hatályos jogszabályokat. Így értelmezte a határozatot rövid felszólalásában Antall József miniszterelnök is. (folyt. köv.) 1990. július 25., szerda 19:30
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »