|
|
|
|
A népszavazás esélyeiről
|
------------------------
London, 1990. július 25. (BBC, Panoráma) - Magyarországon vasárnap népszavazás lesz a népszavazásról, de nehéz így átlátni, hogy mi lesz ennek a tétje, hisz az előrejelzések szerint a választóknak kevesebb, mint a fele fog ez alkalommal az urnák elé járulni. Budapesti különtudósítónk, Szakonyi Péter beszélgetett erről Kéri László szociológus-politológussal, mindenekelőtt megkérdezte tőle, hogy mi lehet mindebből a tanulság?
- Hát a tanulság mindenekelőtt az, hogy nem érdemes olyan politikai akcióba belevágni, aminek előreláthatóan nincs hozadéka, viszont sokkal többet lehet vele veszíteni. Ezen azt érteném, igaz, hogy az SZDSZ-nek novemberben megérte ez a dupla vagy semmi, de az egy egész más helyzet volt. Akkor népszavazást kicsikarni, és azzal gyakorlatilag elérni azt, hogy ez az ország valamilyen politikai jelszó mellett megmozduljon, annak érthető volt a politikai funkciója. De ez a visszályára már nem működik. Akkor sem a konkrét kérdés volt az érdekes, hanem a politikai mentalitás és magatartás, hogy föl tudok vonultatni milliókat annak bizonyítására, hogy ekkora bázisa lenne a rendszerváltásnak. Azért ment el ennyi ember.
Most viszont semmi ilyen mozgósító jelszó, nincs amögött az amúgy nagyon praktikus alkotmányjogi probléma mögött, hogy ki válasszon elnököt, mert azért ez az ország lakossága 90 százalékának nem igazán kérdés, egy politizáló kisebbség számára kérdés. Tehát itt, akik a népszavazást kicsikarták nem tudtak mellé köríteni egy olyan politikai hangulatot, amivel azt érzékeltethették volna, amit szerettek volna, hogy akkor a nép őrizzen meg néhány alapvető döntésjogot - ezt nem sikerült elhitetni.
Nincs olyan motíváció, nincs olyan konkrétan megfogható politikai erős vélemény vagy érdek, ami arra kényszerítene milliókat, hogy úgy érezzék, tényleg van súlyúk a szavazatuknak. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kéri elemzése a népszavazás esélyeiről - 1. folyt.
|
Itt azok a kisebbségi csoportok fognak elmenni, akik egyrészt már elégedetlenek a mostani politikai közélettel, ami az április 8-iki utáni időkben kialakult. De ez még csak egy kisebbségre jellemző, ez még nem tömegméretű élmény milliók számára. Egynéhány százezer emberben fogalmazódott meg, azért megyek el, hogy azért érezze ez a parlament, hogy nem lehet minden mögött kétség. Egy másik réteg talán meg elmegy azért, mert valamiféle kötődése van a kiírókhoz, akár személy szerint Király Zoltánhoz, vagy az MSZP-hez. De akárhogy méregetem, nem jön ebből össze olyan méretű politikai tömeg, aminek alapján lehetne várni, hogy ennek a népszavazásnak, úgymond, pozitív kicsengése lehetne, legalábbis a kiírók számára. Ennek azt hiszem a vesztese sajnos az MSZP lesz. Ezt előre lehetett látni az az igazság.
- Ön veszélyt említett az előbb, de úgy látom egy másik veszély is leselkedik, ami már talán nem is veszély, hanem valóság. Egymást érik ezek az aláírásgyűjtési akciók. Gondolok itt a szakszervezetek aláírásgyűjtő akciójára, amik ismételten újabb és újabb aláírásgyűjtésekben csúcsosodhatnak majd ki.
- Emögött van egy másik probléma. Végül is ezek a pártok együtt a felnőtt választólakosságnak a három százalékát tudják maguk mögött, mint párttagság. A magyar társadalom óriási tömegei, milliós tömegei politikailag nincsenek képviselve, mint ahogy érdekek sincsenek, tehát nincsenek erős érdekképviseleti, érdekvédelmi szervek sem. Ezért ma bárki valamilyen hangzatos dologgal előállhat, mert annyi gondja-baja van az országnak.
Sajnos ma tényleg bárki össze tud szedni szinte bármilyen kérés nélkül százezer aláírást, úgyhogy ha ebből politikai minta lesz, ez megint veszélyes lesz, mert meg tudja bénítani a normális politikai, kormányzati, parlamentális cselekvés kereteit, mert le tudja blokkolni. Ez mindenesetre semmiképpen sem jó. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kéri elemzése a népszavazás esélyeiről - 2. folyt.
|
Értem én azt, hogy a választásokon vereséget szenvedett, vagy oda el sem jutó erők ebbe kapaszkodnak, de jobb lenne, ha más típusú politikai erőgyűjtési és erődemonstráló kereteket keresnének maguknak, mert ez, ha így vitaként rögzül, ez csak destruktrív módon tud létezni.
Én azt hiszem, hogy amíg novemberben magyarázható volt és politikai funkciója volt, ma már itt kevésbé magyarázható, ami most lesz és ami ezután lesz, azok meg még kevésbé lesznek érhetőek. Ezek pusztán erődemonstrációk lesznek és nem többek.
Na most ennek viszont megvannak a megszokott politikai formái, jobb lenne azokat keresni, mert tömeget mozgósítani nem nagy dolog, de tömeget megtartani, tömeget képezni, irányítani, politikailag iskolázni, állandóan befolyásolni, az viszont nagyon nehéz dolog. Jobb lenne, ha ezek a szervezetek inkább ebben erősködnének, mert ez az egy délutáni csoda, ez igazából nem nagy dolog és rá lehet játszani a magyar nép ösztönös, begyakorolt politikai és hatalom-ellenességére, ez biztos. +++
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|