|
|
|
|
- A magyar gazdaság privatizálása - 2. folyt.
|
A társadalom vállalkozó tagjainak tőkére van szükségük, hogy megvásárolják az állami tulajdont, vagy hogy új vállalkozásokat alapítsanak. Saját tőkéjük erre nyilvánvalóan nem elegendő, tehát kedvezményes kölcsönökkel kell kiegészíteni, olyan kölcsönökkel, amelyek folyamatosan finanszírozhatók az állami vállalatok eladásából befolyt összegekből.
De ez sem elegendő. Az államnak adómentességet kell nyújtani minden olyan jövedelemre, amelyet a társadalom tagjai magánvállalkozás alapítására vagy részvények vásárlására fordítanak.
A régi, a kommunista korszakból örökölt szemlélet megtestesülése az állami vagyonügynökség is. Egy bürokratikus állami intézmény, amely a privatizálás lebonyolításában monopol helyzetet élvez. És ezen nem sokat változtat, hogy a parlament ellenőrzi a működését, vagy a kormány rendelkezik vele.
Sokkal célravezetőbb lenne ezen a téren is versenyhelyzetet teremteni, 5-10 vagyonügynökséget létrehozni. Mindegyiket azzal a feladattal, hogy az állami vállalatok hozzásorolt, meghatározott körében a szükséges csődeljárásokat kezdeményezze, a hatékony vezetői garnitúrákat kialakítsa, és ezzel előkészítse a privatizálást, majd ezt követően részvények kibocsátásával vagy nyilvános aukciók megszervezéssével le is bonyolítsa.
Ezek tulajdonképpen állami holding-társaságok formájában működnének, vagyis birtokukban lenne a vállalataikat ellenőrző részvénytömeg, és addig maradnának fenn, amíg a hatáskörükbe utalt vállalatok privatizálása le nem bonyolódik.
A holding-társaságok vezetőit a kormány jelölné ki, a parlament hagyná jóvá egy olyan szerződéssel, amely szigorúan a privatizálási folyamat ütemétől és hatékonyságától tenné függévé mind a pozíció megtartását, mind az anyagi javadalmazás mértékét. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|