|
|
|
|
A KGB válságos napjai
|
---------------------
München, 1990. július 25. (SZER, Késő esti világhíradó) - Dúl a harc a KGB-ben és a KGB körül. Kézdi Pál elemzi a kialakult helyzetet.
- Vlagyimir Krjucskov, aki 1988-ban került a KGB élére, kísérletet tett az egyre inkább támadott titkosszolgálat, illetve a politikai rendőrség rossz hírnevének a megváltoztatására. Eszerint a KGB már a társadalom ellenőrzése alatt áll, nem az állampolgárok megfigyelésével, hanem odahaza, a bűnözés elleni harccal foglalkozik, és a kialakulóban lévő jogállam szilárd oszlopa.
Nagy hírverés közepette feloszlatták a hírhedt 5. ügyosztályt, a "gondolatrendőrséget", amely az ellenzékiek üldözésével foglalkozott.
Helyébe az "alkotmányvédelmi ügyosztály" lépett. A KGB - amelynek elődszervezetei a sztálini terror leghatékonyabb eszközei, és a zsarnok mindenre kész kiszolgálói voltak -, most azzal dicsekszik, hogy fontos szerepe van a tömegterror áldozatainak a rehabilitálásában.
A szovjet társadalomban bekövetkezett változások azonban kikezdték a monolitikus szervezet belső egységét. Egyre több nyugalomba vonult, sőt aktív KGB-tiszt bírálta a szervezetet. 1987-ben Kalugin, a KGB vezérőrnagya, a kémelhárítás egykori főnöke levélben javasolta Gorbacsovnak a politikai rendőrség megreformálását.
Az új gondolkodás szellemében 1989-ben azt javasolta egy újságcikkben, hogy a hírszerzés és az elhárítás munkájából törölni kell a legpiszkosabb módszereket. Kalugint nemsokára eltávolították állásából. Az idén támogatta az SZKP-én belüli demokratikus platformot.
Kalugint - mert feltárta a KGB módszereit -, megfosztották tiszti rangjától és kitüntetéseitől. Most az ügyészség vizsgálatot indított ellene hivatali titok megszegésének gyanúja miatt. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A KGB válságos napjai - 1. folyt.
|
Kalugin szerint nemcsak arról van szó, hogy a KGB saját létének az igazolása miatt ellenzi a demokratizálódást. A gorbacsovi új gondolkodás elveti az osztályharc hangsúlyozását. Ez viszont a KGB személyi állományát egyrészt zavarba hozta - elveszítve megszokott elvi tájékozódási keretét - másrészt ellenállásra késztette.
Ez utóbbi pedig elkerülhetetlenül konzervatív politikai magatartáshoz vezet. Jelzi az elégedetlenség méreteit az a beadvány, amelyet a KGB központi apparátusának a gyűlése nyújtott be ez év márciusában a kormányhoz.
Eszerint az ország helyzete kritikus ponthoz érkezett, amikor már a szocialista haza sorsa forog kockán. Movidijev, az elhárítás egyik főnöke személy szerint kívánja felelősségre vonni az ország gazdaságának tönkretevőit. Úgy véli, hogy az objektív károkozás elég lenne a büntetőjogi felelősségrevonáshoz - tekintet nélkül a szándékosság hiányára.
Movidijev nyilvánvaló célja, hogy az ország csődjéért a lakosság ne a szovjet rendszert, hanem a vezetésben meghúzódó konkrét bűnösöket hibáztassa.
A KGB, hogy igazolja létét, változatlanul jelen van a szovjet társadalom szinte minden szervezetében. Politikai jóváhagyás híján azonban nem csaphat le többé az ellenzékiekre.
Kalugin arra is célzott, hogy a KGB azért szítja egyes esetekben - például a bakui pogrom alkalmával - a feszültséget, hogy kikényszerítse a kormányzat hozzájárulását a megelőző terror-intézkedések alkalmazásához.
A KGB, a köztörvényi bűnözés elleni küzdelembe való bekapcsolódásával is igazolni szeretné létjogosultságát, de nem a lakosság életét megkeserítő erőszakos bűncselekmények elkövetőit, hanem az úgynevezett gazdasági bűnözést vette üldözőbe. Például kenőpénz elfogadását nyugati üzletemberektől, stratégiailag fontos áruk kivitelét, műalkotások kicsempészését. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- A KGB válságos napjai - 2. folyt.
|
Kalugin szerint a KGB-ről le kellene választani a hírszerzést, és közvetlenül az államfő felügyelete alá kellene helyezni. Így a függetlenített hírszerző szolgálat kellően tudná ellensúlyozni a csak belbiztonsággal foglalkozó KGB-t.
Gorbacsov - államfőként - ma már a hatalmi központtá kiépített állami szervekre támaszkodik. A munkáját segítő elnöki tanácsban az az Alekszander Jakovlev felügyeli a fegyveres testületeket - köztük a KGB-t -, aki a reformok meggyőződéses híve. Ezért feltehető, hogy Gorbacsov hosszú távon nem engedi meg a politikai rendőrség konzervatív platform alapján történő konszolidálódását.
- Kézdi Pál helyzetmagyarázatához annyit: a legújabb hír szerint a szovjet ügyészség nem lát okot arra, hogy vádat emeljen Kalugin ellen. +++
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|