|
|
|
|
Az olasz kormányfő Moszkvában
|
-----------------------------
München, 1990. július 25. (SZER, Világhíradó) - Thatcher brit miniszterelnöknek fenntartásai vannak a Szovjetunió gazdasági megsegítésével kapcsolatban, mert attól tart, hogy a jelenlegi rendezetlen gazdasági körülmények között feneketlen hordóba önthetnék a pénzt. Az Európai Közösség mostani elnöke azonban Olaszország - és az olasz miniszterelnök az ellenérvek dacára is e témáról tárgyal Moszkvában. Császár László beszámolója következik.
- Az olasz kormányfő szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján bejelentette: Andreotti bízik abban, hogy útja során a Moszkvának nyújtandó összehangolt gazdasági és politikai segélyezés alapkérdéseiben sikerül megállapodniuk.
Az Európai Közösségben jelenleg elnöklő Olaszország miniszterelnökének - mint azt a szóvivő elmondta - meggyőződése, hogy Gorbacsov politikai és gazdasági reformtörekvései az azonnali és kézzelfogható nyugati segítség nélkül kudarcot vallanak.
A támogatásért cserében Olaszország és az Európai Közösség kérései: a Szovjetunió szüntesse be a helyi konfliktusokban részes országoknak nyújtott segítséget, törekedjék a Kurili szigetcsoport végén lévő négy szigetért Japánnal szemben fennálló feszültség enyhítésére, a katonai kiadások csökkentésével felszabaduló gazdasági energiáit a civil társadalom problémáinak orvoslására fordítsa, és végül - de nem utolsó sorban: minél előbb vezesse be a piacgazdaság kialakulását elősegítő, mélyreható gazdasági reformjait. Egy radikális változásról már érkezett is hír Moszkvából.
A terv alapján a Szovjetunióban bevezetnék a kereslet-kínálat törvényét követő kamatokat, legálissá tennék a lakosság birtokában lévő - eddig hatóságilag vadászott - feketevalutákat, és ezek elköltésére dollárbolt-hálózatot hoznak létre. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az olasz kormányfő Moszkvában - 1. folyt.
|
Styepan Szitarjan miniszterelnök-helyettes, a külgazdasági bizottság vezetője a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában 340 millió dollárra becsülte a szovjet polgárok birtokában lévő, az országban eddig el nem költhető valuta összegét.
A terv szerint az egész országot behálózó, részben magánkézben levő üzletekben vásárolhatnak majd - valutáért -, import-, avagy jó minőségű hazai árucikkeket a polgárok.
Szitarjan bejelentette, hogy mostantól a külkereskedelmi banknál bárki nyithat valutaszámlát anélkül, hogy a pénz származási helyéről számadást kelljen adnia. Így sok szovjet polgár legalizálhatja a birtokában lévő valutát, és szovjet területen elvásárolhatja azt - mondta a szovjet miniszterelnök-helyettes.
A terv részeként felülvizsgálják a valutaszámlák után fizetett kamatokat is - ezzel is próbálva a számlanyitási kedvet növelni. A kamat, mely évtizedekig mint a rút kapaitalista kizsákmányolás egyik cselvetése, szerepelt a kommunista jelszó-tárban, most ismét polgárjogot nyer a Szovjetunióban.
Szitarjan, akit Gorbacsov tervezett piacgazdaság bevezetését célzó reformja egyik mozgatórugójának tartanak, az intézkedés egyik fő okaként említette, hogy a vállalatok egyre növekvő mértékben halmoztak föl valutát.
A miniszterelnök-helyettes várakozása szerint az új rendszer bevezetése után az államkincstár a valutabevételek jelentős növekedésével számolhat. De a kormány azzal is tisztában van, hogy az intézkedés a társadalom egyes rétegeiben ellenállást válthat ki. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
|
|
- Az olasz kormányfő Moszkvában - 2. folyt.
|
A fenti tervvel párhuzamosan Gorbacsov néhány, az országot a piacgazdasághoz közelítő határozatot is hozott. Ennek értelmében 1991 január 1-jétől a KGST-országokkal történő kereskedelemben is áttérnek a dollárelszámolásra.
A KGST-országok vezetői januári csúcstalálkozójukon megállapodtak, hogy felhagynak a jelenleg használt mesterséges árfolyam használatával. A határozat kimondja, hogy a harmadik világ országaival folytatott kereskedelem és együttműködés terén - nemzetközi gyakorlatot követve - a kölcsönös előnyök elvét érvényesítik.
A Szovjetunió segélypolitikája szintén megváltozik majd. Figyelembe kell venni az ország valós anyagi lehetőségeit.
Ez utóbbi rossz hír Kuba számára. A szigetországnak nyújtott támogatás miatt Washington több ízben bírálta Moszkvát, mondván: miközben saját reformjaihoz a Nyugattól kér segítséget, addig tovább támogatja a merev kubai kommunista rezsimet. +++
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|