|
|
 |
|
 |
A csődtörvény csődje
|
--------------------
München, 1990. július 25. (SZER, Magyar híradó) - Megjegyzések a
legveszteségesebb vállalatok már nem titkos, de még mindig
bizonytalan listájához. A mikrofonnál Vadász János:
- A csődtörvény - amely most szeptember elsején lesz négy
esztendős - eddig csődöt mondott. Életbelépte óta jelentősen nőtt a
tartósan veszteséges vállalatok száma - csakúgy, mint a felhalmozott
vállalati veszteségek tömegek. Csak jelentéktelen méretekben került
sor tényleges felszámolásokra - ezek is túlnyomórészt a
kisvállalkozási formákat érintették -, az állami vállalatok, és
főleg a nagyvállalatok körében alig érvényesültek.
A kudarcért a kommunista államhatalom volt felelős. A maga
képmutató módján gondosan hatástalanította a törvényt, amellyel
annak idején szilárd eltökéltségét kívánta demonstárlni. A törvényt
úgy fogalmazták meg, hogy egyrészt sem az érintett vállalat, sem a
hitelezőik ne legyenek érdekeltek a csődeljárás kezdeményezésében -,
másrészt hogy az állam - ha kívánja - mindig közbeléphessen, és
csődbejutott vállalatát - a költségvetés pénzével - kimentse.
A csődtörvény csődje pedig előidézte a fizetési fegyelem
felbomlását az állami vállalatok körében. A tartósan veszteséges
vállalatok szállítói nem kapták meg a pénzüket, ezáltal ők is mind
nagyobb számban fizetési nehézségekbe sodródtak - és terjedni
kezdett a kényszerhiteleztetés. Az adósok úgy jutottak hitelhez,
hogy csak hatalmas késéssel, vagy egyáltalán nem fizettek. Így az
elmúlt években a milliárdok egyre bővülő tömege kötődött le a
sorbanállás ördögi körében. (folyt.)
1990. július 25., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|