Rendszerváltás és az MTI

	Büntetőjogilag indokoltak a bíróság elé állítások - Dunagate- ügy (1. rész)
1990. július 25., szerda - A legfőbb ügyész július 17-én kiadott utasításaira gyakorlatilag két bűnügyben folytatódik a nyomozás, illetve kerül sor vádemelésre. Az egyiket, a Végvári József által elkövetett államtitoksértés és kötelességszegés szolgálatban büntettek miatti nyomozás indokait az újságok többé-kevésbé megfelelően ismertették. Ezzel szemben a másikat: Pallagi Ferencnek, az ex-belügyminiszterhelyettesnek és dr. Horváth Józsefnek, a BM III/III. csoportfőnökség (belbiztonsági szolgálat) volt vezetőjének ügyét, nem, vagy alig említették, pedig a legfőbb ügyész utasítása szerint az ő ügyükben is folytatódik a büntetőeljárás - hangsúlyozta Kovács Tamás ezredes, a Katonai Főügyészség főosztályvezető főügyésze, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. A Dunagate-ügy bíróság előtti befejezésére jogi indokok alapján intézkedett a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze. A döntéseket a beosztását alig egy hónapja betöltő dr. Györgyi Kálmán, a büntetőjog egyetemi docense hozta - emlékeztetett a főosztályvezető ügyész. A határozatok összhangban vannak Györgyi Kálmánnak az ügyhöz kapcsolódó korábbi nyilatkozataival, azok szakmai meggyőződésén alapúlnak, s mindenfajta politikai áramlattól függetlenek, s mentesek a mások által nyilvánosság előtt feltételezett politikai szándékoktól is. Kovács Tamás emlékeztetett arra, hogy a volt belügyminisztériumi vezetők ügyékben hozott korábbi, nyomozást megszüntető határozat alapján mindketten elkövették a szolgálatra jelentős hátránnyal járó elöljárói intézkedés elmulasztásának bütettét. Ugyanis beosztásuk betöltésekor a BM III/III. csoportfőnökségen 1989. október 23-át, a Magyar Köztársaság kikiáltását követően titkos eszközök alkalmazása útján olyan személyekről is gyűjtöttek információkat, akikkel szemben az alkotmányos rend védelmében ez nem volt szükséges. Nem intézkedtek az adatgyűjtések befejezésére. Végül is a belbiztonsági szolgálattal szemben a közvélemény bizalma olyannyira megrendült, hogy a csoportfőnökséget meg kellett szüntetni. Az ügyészi megrovásban részesítés, illetve a nyomozást megszüntető határozat indokai szerint a gyanusítottak magatartása a pártállamból a demokratikus jogállamba való békés átmenet bonyolultságából fakadó zavar egyik tünete volt. (folyt. köv.) 1990. július 25., szerda 17:01
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »