|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Zöld Párt terézvárosi szervezetének közleménye
" Felelősen keressük a megoldást, javaslatainkat
folyamatosan letesszük a kormány a parlament asztalára. Ha kell, ha
máshogy nem remélünk eredményt, akkor tüntetni is készek vagyunk.
Értelmes célokért, felelősen használva ezt az utolsó politikai
eszközt
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Kocsis Zoltánnal a tiltakozás okáról
" Makkvári György telefonon kérdezte tőle, hogy mi ellen
tiltakoztak.
- Azt is mondhatnám, hogy a pártállam maradványa, vagy
antidemokratikus módszerek gyakorlása ellen, de tulajdonképpen
bármit mondhatnék, nagyon széles a spektruma annak, ami ellen
tiltakozunk. Benne foglaltatik valóban a pártállam maradványának,
csökevényének, tehát annak a ténynek, hogy ehhez a két poszthoz
valóban nem kell pályázat, minisztériumi kinevezések döntenek a
helyekről, tehát ennek a felhasználása elleni tiltakozás. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (5. rész)
|
A használt ólomakkumulátorok hazai feldolgozása megoldatlansága ügyében interpellált a környezetvédelmi miniszterhez Komenczi Bertalan (SZDSZ). Emlékeztetett arra, hogy a Metalloglobus nagytétényi üzemének működését a Köjál felfüggesztette, s azóta a MÉH korlátozta az ólomakkumulátorok átvételét. A felhalmozódott, helytelenül tárolt, illetve a kinyerhető ólomhulladék miatt illegálisan bontott akkumulátorok súlyosan szennyezik a környezetet. Ugyanakkor a hazai ipar számára hiányzó ólmot importból kell fedezni súlyos dollármilliókért. Sürgetően szükséges tehát az évi 2O-25 ezer tonna hazai hulladékakkumulátor újrahasznosításának megoldása. Utalt arra, hogy a Mátrában, Gyöngyösoroszi térségében néhány éve használt akkumulátorfeldolgozó üzem építését kezdték meg, ezt azonban a lakosság tiltakozására felfüggesztették. Most ismét a 7O százalékban elkészült üzemcsarnokra irányult a figyelem, kiváltva az állampolgárok aggodalmát. A képviselő a minisztérium ezzel kapcsolatos szándékai iránt érdeklődött.
Tarján Lászlóné államtitkár válaszolt az interpellációra, hosszasan ecsetelve a téma összefüggéseit. Hangsúlyozta, hogy évente 24-26 tonna ólomakkumulátor hulladék keletkezik, amely ólomtartalma miatt fontos másodnyersanyag, ám ólomiszap és kénsavtartalma miatt a környezetre és az emberi egészségre egyaránt súlyosan veszélyes. A magyar gazdaságnak évente 14 ezer tonna fémólomra van szüksége, amelynek világpiaci ára jelenleg tonnánként 4OO font. Az ólomkohászat hazai betiltását követően az akkori kormány hosszú távú megállapodást kötött az NDK-val a használt akkumulátorok bérmunkában történő feldolgozására. Ez a szerződés ebben az évben lejár. Emiatt kezdték meg a gyöngyösoroszi létesítmény előkészítését, amely környezetvédelmi szempontból mintaszerű volt. Az államtitkár rámutatott: az építés felfüggesztése nem hatósági, kormányzati, hanem lakossági nyomásra hozott vállalati döntés következménye volt. A továbbiakban szólt arról is, hogy vizsgálják annak a lehetőségét, hogyan lehetne megoldani az akkulátorok átmeneti tárolását. Felvetődött egykori szovjet katonai objektumok ilyen célú hasznosítása. Ugyanakkor vizsgálni szükséges a tervezett átmeneti tároló területén új savtalanító üzem létesítését, amely tartós külföldi bérfeldolgozást feltételez. Leszögezte azt is, hogy számos gazdaságossági érv szól a gyöngyösoroszi csarnok építésének befejezése mellett. A tárca arra vállalkozik, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakembereivel megfelelő tervet dolgoz ki, s nemzetközileg is elismert külföldi szakértők felkérését kezdeményezi. Ennek eredményéről tájékoztatják a képviselőket. A választ az interpelláló ezúttal sem fogadta el, az Országgyűlés 162 igennel voksolt. (folyt.köv.)
1990. július 24., kedd 18:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|