|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Zöld Párt terézvárosi szervezetének közleménye
" Felelősen keressük a megoldást, javaslatainkat
folyamatosan letesszük a kormány a parlament asztalára. Ha kell, ha
máshogy nem remélünk eredményt, akkor tüntetni is készek vagyunk.
Értelmes célokért, felelősen használva ezt az utolsó politikai
eszközt
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Kocsis Zoltánnal a tiltakozás okáról
" Makkvári György telefonon kérdezte tőle, hogy mi ellen
tiltakoztak.
- Azt is mondhatnám, hogy a pártállam maradványa, vagy
antidemokratikus módszerek gyakorlása ellen, de tulajdonképpen
bármit mondhatnék, nagyon széles a spektruma annak, ami ellen
tiltakozunk. Benne foglaltatik valóban a pártállam maradványának,
csökevényének, tehát annak a ténynek, hogy ehhez a két poszthoz
valóban nem kell pályázat, minisztériumi kinevezések döntenek a
helyekről, tehát ennek a felhasználása elleni tiltakozás. "
|
|
|
|
|
|
|
Nem jó gombot nyomtam meg - Gerbovits Jenő nyilatkozata (1.rész)
|
1990. július 24., kedd - Lélekben igennel szavaztam, de
valójában nem jó gombot nyomtam meg - mondta Gerbovits Jenő tárca
nélküli miniszter, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári
Párt képviselője az MTI tudósítójának, aki a hétfői szavazás
körülményeiről kérdezte a politikust.
Mint ismeretes, az Országgyűlés rendkívüli ülésszakán felhívást fogadott el, amelyben a szovjet parlamenthez fordult, hogy nyilatkozatban minősítse törvénytelennek és ítélje el a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását. A felhívást az Országgyűlés 250 igenlő szavazattal elfogadta, ellene csupán Gerbovits Jenő szavazott.
A tárca nélküli miniszter állásfoglalásáról a következőket nyilatkozta:
- A szavazás pillanatában hátrafordultam, még gondolkodtam is, hogy hozzászólok az előterjesztéshez. Most sem tudom megmondani, hogy a gép fogott mellé, vagy valójában én nyomtam meg a rossz gombot. Történt, ami történt, én igennel akartam szavazni, tehát nem politikai megfontolásból lett a szavazatomból nem.
Ha azonban már lehetőséget kaptam arra, hogy megmagyarázzam, valójában mi történt, megragadom az alkalmat hétfőn el nem mondott gondolataim kifejtésére is. Engem - hiszen magam is részt vettem az 1956-os forradalom eseményeiben - nem kell meggyőzni arról, hogy mi történt akkoriban, és azt miként kell megítélnünk. S bár, mint mondtam, én is azonosulok azzal, hogy kérjük szovjet részről az 1956-os forradalom átértékelését, nem értek egyet teljesen ennek időzítésével. Mint ismeretes, a honvédelmi miniszter nehéz tárgyalások előtt áll a szovjet csapatok kivonulása miatt kért 50-52 milliárd forintnyi fizetési kötelezettségünk ügyében. Látszólag egy ilyen határozattal nagyon impozáns és könnyű a népet elragadtatni, de megnehezítheti az egyeztető tárgyalásokon pozícióinkat. Gondoljunk csak arra: tárgyaló partnereinknek is vannak otthon opponenseik. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy amikor a Szovjetunióval tárgyalunk, már nem egy sztalinista rendszerrel állunk szemben, a gorbacsovi vezetés nem zavaró tényező országaink viszonyában. Megbeszéléseket kezdünk a magyar-szovjet kishatárforgalom napokban történt indokolatlan mértékű korlátozásáról is. Számba kell vennünk azt is, hogy energiagondjaink vannak, s óráról-órára is még alakulnak szovjet üzleti kapcsolataink. (folyt.köv.)
1990. július 24., kedd 15:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|