|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Zöld Párt terézvárosi szervezetének közleménye
" Felelősen keressük a megoldást, javaslatainkat
folyamatosan letesszük a kormány a parlament asztalára. Ha kell, ha
máshogy nem remélünk eredményt, akkor tüntetni is készek vagyunk.
Értelmes célokért, felelősen használva ezt az utolsó politikai
eszközt
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Kocsis Zoltánnal a tiltakozás okáról
" Makkvári György telefonon kérdezte tőle, hogy mi ellen
tiltakoztak.
- Azt is mondhatnám, hogy a pártállam maradványa, vagy
antidemokratikus módszerek gyakorlása ellen, de tulajdonképpen
bármit mondhatnék, nagyon széles a spektruma annak, ami ellen
tiltakozunk. Benne foglaltatik valóban a pártállam maradványának,
csökevényének, tehát annak a ténynek, hogy ehhez a két poszthoz
valóban nem kell pályázat, minisztériumi kinevezések döntenek a
helyekről, tehát ennek a felhasználása elleni tiltakozás. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Keddi ülésnap (1. rész)
|
1990. július 24., kedd - Az önkormányzati képviselők és
polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslatról kezdődött meg
az általános vita, s ez töltötte ki a plénum kedd délelőtti
munkanapját. A törvényjavaslatot a kormány nyújtotta be, a
képviselők meghallgatták a miniszteri expozét, amikor kiderült: az
illetékes véleményező testület, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő
és Igazságügyi Bizottság nem tárgyalta a javaslatot.
Ez az előterjesztés tartalmazza, hogy kik rendelkeznek választójoggal, illetve kiket nem illet meg ez a jog; rendelkezik a választók nyilvántartásának, a választókerületek, szavazókörök kialakításának, a választási szervek működésének, a jelölés és a szavazás módjának, a választás rendszerének, az eredmény megállapításának, a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai védelmének, a jogorvoslatnak, az időközi választásnak és a képviselő jogállásának szabályairól. Az előterjesztő Horváth Balázs belügyminiszter hangsúlyozta: a tervezet három választási rendszert tartalmaz. Az úgynevezett kislistás rendszerben - amelyet az 5 ezer lakost számláló vagy ennél kisebb településeken alkalmaznának - minden jelölt felkerülne a szavazólapra, a választópolgár pedig annyi jelöltre szavazhat, amennyi a törvényben szabályozott módon a településen megválasztható képviselők száma. Az 5-60 ezer lakost számláló településeken az egyéni választókerületi rendszer érvényesülne, választókerületenként egy-egy képviselőt lehetne itt megválasztani. A 60 ezer lakosnál nagyobb településeken pedig vagy az egy szavazatot kétszer értékelő, vagy pedig a kétszavazatos rendszer működne. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer azt jelenti, hogy a választópolgár egy szavazólapon szavaz egy egyéni választókerületi jelöltre. Szavazata a pártokra adott listás eredmény megállapításakor is figyelembe veendő. A kétszavazatos rendszerben pedig a választópolgár két szavazólapon külön-külön szavazna az egyéni választókerületi jelöltre, illetve a listára.
A polgármestert csak ott választhatnák közvetlenül a választópolgárok, ahol legfeljebb ötezren élnek, a többi településen a képviselőtestületet illetné meg ez a jog. A törvényjavaslat szerint a megválasztható helyi képviselők száma 26 ezer, míg a jelenlegi tanácsrendszerben számuk 42 ezer.
Az expozét a pártfrakciók vezérszónokainak felszólalása követte, amelyekből kitűnt: az ellenzéki pártok ezúttal is találtak jócskán kifogásolnivalót a tervezetben. (folyt.köv.)
1990. július 24., kedd 15:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|