|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Zöld Párt terézvárosi szervezetének közleménye
" Felelősen keressük a megoldást, javaslatainkat
folyamatosan letesszük a kormány a parlament asztalára. Ha kell, ha
máshogy nem remélünk eredményt, akkor tüntetni is készek vagyunk.
Értelmes célokért, felelősen használva ezt az utolsó politikai
eszközt
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Kocsis Zoltánnal a tiltakozás okáról
" Makkvári György telefonon kérdezte tőle, hogy mi ellen
tiltakoztak.
- Azt is mondhatnám, hogy a pártállam maradványa, vagy
antidemokratikus módszerek gyakorlása ellen, de tulajdonképpen
bármit mondhatnék, nagyon széles a spektruma annak, ami ellen
tiltakozunk. Benne foglaltatik valóban a pártállam maradványának,
csökevényének, tehát annak a ténynek, hogy ehhez a két poszthoz
valóban nem kell pályázat, minisztériumi kinevezések döntenek a
helyekről, tehát ennek a felhasználása elleni tiltakozás. "
|
|
|
|
|
|
|
2. számú gyorshír
|
------------------
Újabb alkotmánybírót választott az Országgyűlés
1990. július 24., kedd - Dr. Szabó Andrást választotta az Alkotmánybíróság tagjává az Országgyűlés. Az új alkotmánybíró a Legfelsőbb Bíróság elnökévé megválasztott Solt Pál megüresedett helyét tölti be.
Az erdélyi születésű Szabó András 62 esztendős. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem jogi és közgazdasági karán kezdte meg. 1947-ben Magyarországra szökött, s a budapesti jogi karon szerzett diplomát ,summa cum laude, minősítéssel. Kezdetben a Központi Döntőbizottságon dolgozott tárgyalásvezetőként, majd 1953-tól az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében volt tudományos kutató. 1957-58-ban nemzetőrparancsnoki tevékenysége miatt büntető eljárás folyt ellene, s internálták. Később az intézet újból alkalmazta. Kandidátusi, majd doktori tudományos fokozatot szerzett. Vezető szerepe volt a kriminológia és a kriminálszociológia bevezetésében; e két témát a szegedi és a budapesti egyetemen oktatta. Ennek révén címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. Alapító tagja, majd elnöke lett a Magyar Kriminológiai Társaságnak, s tagja a Magyar Büntetőjogi Társaságnak.
Pályafutása során 46O tanulmánya jelent meg. A közvéleményben élénk visszhangot keltett a Nagy Imre perről szóló vitacikke. Tagja volt a koncepciós pereket vizsgáló jogászbizottságnak. Jelenleg tudományos osztályvezető és tanácsadó az MTA Jogtudományi Intézetében.
Tevékenységével külföldön is elismerést szerzett: több nagyhírű kriminológiai intézetben dolgozott, egyetemen adott elő. (MTI)
1990. július 24., kedd 14:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|