|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyarországi Zöld Párt terézvárosi szervezetének közleménye
" Felelősen keressük a megoldást, javaslatainkat
folyamatosan letesszük a kormány a parlament asztalára. Ha kell, ha
máshogy nem remélünk eredményt, akkor tüntetni is készek vagyunk.
Értelmes célokért, felelősen használva ezt az utolsó politikai
eszközt
"
SZER, Magyar híradó:
Interjú Kocsis Zoltánnal a tiltakozás okáról
" Makkvári György telefonon kérdezte tőle, hogy mi ellen
tiltakoztak.
- Azt is mondhatnám, hogy a pártállam maradványa, vagy
antidemokratikus módszerek gyakorlása ellen, de tulajdonképpen
bármit mondhatnék, nagyon széles a spektruma annak, ami ellen
tiltakozunk. Benne foglaltatik valóban a pártállam maradványának,
csökevényének, tehát annak a ténynek, hogy ehhez a két poszthoz
valóban nem kell pályázat, minisztériumi kinevezések döntenek a
helyekről, tehát ennek a felhasználása elleni tiltakozás. "
|
|
|
|
|
|
|
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka - Első ülésnap (2. rész)
|
Az Országgyűlés a napirend első pontjaként módosította a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendeletet. A képviselők egyöntetű véleménye szerint emberi jogi politikánk markánsabbá válása indokolttá teszi, hogy az ENSZ ellenőrző mechanizmusának minden formáját fogadjuk el.
Balsai István igazságügy-miniszter a javaslat indoklásaként emlékeztetett: a Magyar Népköztársaság 1987. április 15-én letétbe helyezte a nemzetközi egyezményt megerősítő okiratát az ENSZ főtitkáránál. Ugyanakkor az egyezmény 20. cikkére vonatkozóan fenntartási nyilatkozatot tett: nem fogadta el az egyezmény által létrehozott Kínzás Elleni Bizottság illetékességét valamely részes állam ellen benyújtott olyan panasz esetén, amely szerint abban az államban sorozatos kínzást alkalmaznak. Nem ismerte el a bizottság illetékességét valamely részes államnak egy másik részes állam, illetve az állampolgároknak valamely részes állam ellen az egyezmény rendelkezéseinek megsértése miatt tett panasza esetére sem. Az egyezmény megerősítésekor a Magyar Népköztársaság nem fogadta el azt a rendelkezést sem, amely előírja: az értelmezés, illetve a végrehajtás során keletkezett vitákat, a vitában érdekelt bármelyik fél egyoldalú kérésére választott bíróság, illetve a nemzetközi bíróság elé kell terjeszteni.
A képviselők döntése értelmében a törvény rendelkezéseit visszamenőlegesen, 1989. szeptember 13. napjától kezdődően kell alkalmazni, mert a Minisztertanács e dátumhoz kötötten visszavonta korábbi fenntartásait, nyilatkozattal elismerte a kínzás elleni bizottság illetékességét az egyezmény 21. és 22. cikkében felsorolt esetekben. A képviselők felhatalmazták a kormányt arra, hogy kijelölje azt a szervet, amely az egyezmény 20. cikkében megjelölt vizsgálat esetén a kínzás elleni bizottsággal, illetőleg annak tagjával a kapcsolattartásra jogosult.
A törvényjavaslat vitájában Ternák Gábor (MDF) felhívta a figyelmet arra, hogy a kínzásoknál esetenként orvosok is részt vettek. A magyar egészségügy szégyenfoltjának eltüntetésére indítványozta, hogy ezek az esetek kapjanak nyilvánosságot, s hazánk csatlakozzék ahhoz a tokiói, illetve madridi egyezményhez, amely kimondja: orvos közvetlen vagy közvetett módon nem vehet részt olyan ,,eseményben,,, amely az ember megaláztatásával jár. (folyt.köv.)
1990. július 23., hétfő 12:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|