|
|
 |
|
 |
Ukrajna: az eredeti név azért megmarad
|
--------------------------------------
München, 1990. július 23. (SZER, Kelet-európai szemle) - Hét
tagköztársaság , Azerbajdzsán, Észtország, Lettország, Litvánia,
Moldávia, Oroszország és Üzbegisztán után nyolcadikként Ukrajna
lépett be a szovjet szuverenitási klubba. A baltiakhoz hasonlóan a
hagyományosan szovjetellenes ukránok alkotmányos lépése azonban
egyrészt messzebb megy a balti függetlenségi nyilatkozatoknál,
másrészt pedig minden eddiginél nagyobb mértékben veszélyezteti az
eresztékeiben recsegő-ropogó szovjet birodalom fennmaradását.
Ukrajna a második legnagyobb szovjet tagköztársaság. Területe
603 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 52 millió. Innen
származik a Szovjetunió mezőgazdasági össztermelésének az
egynegyede, itt termelik a szovjet atomenergia több mint 40
százalékát, itt található az atomfegyverekkel megtüzdelt szovjet
katonai támaszpontok jó része.
Július 16-ikán, egyszersmind új - hivatalos ünnepnapon - a
kijevi legfelsőbb tanács nyilvánosságra hozta Ukrajna állami
szuverenitási nyilatkozatát. A nyilatkozat - hasonlóan a magát
szuverénnak nyilvánító többi tagköztársasághoz - kimondja, hogy
Ukrajna területén nem a szovjet, hanem az ukrán alkotmány, az ukrán
törvények mérvadóak, és hogy Ukrajna természeti kincsei, erőforrásai
felett egyedül és kizárólag az ukrán nemzet rendelkezik. A
többiektől eltérően - és még a függetlenségüket kihirdető baltiaknál
is tovább lépve - azonban azt is, hogy Ukrajnának jogában áll saját
hadsereget fenntartani és saját belügyi, belbiztonsági erőt is
megszervezni. Kinyilvánítja továbbá, hogy Ukrajna semleges, el nem
kötelezett állammá kíván válni. (folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Ukrán függetlenség - 1. folyt.
|
A szuverenitási vagy függetlenségi nyilatkozat lényegében tehát
szabad kezet ad az ukránoknak, hogy csakis független államok
esetében elképzelhető jogokat gyakorolhassanak. Előfeltétele
mindennek persze, hogy a kijevi parlament törvényerejűnek is
nyilvánítsa, ami egyelőre még odébb van, és aligha lesz könnyű
feladat.
A nyilatkozat bevezető része mindenekelőtt Ukrajna állami
szuverenitásának a fogalmát határozza meg. Ukrajna határain belül
ezek szerint - idézünk - "a köztársaság fennhatósága felsőbbrendű,
független, teljes és oszthatatlan. Határain kívül pedig, tehát a
külügyi kapcsolatok terén egyenjogú". Ezután tíz cikkely következik,
amelyből az első három kimondja az ukrán nemzet önrendelkezési jogát
és azt, hogy Ukrajna maga dönthet: miféle kormányzási rendszerben él
- összhangban a népakaratot egyedül törvényesen kifejező
köztársasági alkotmánnyal és a tanácsokkal.
Kimondja azt is, hogy törvénytelennek minősül mindazon politikai
pártok, társadalmi szervezetek és egyéb csoportok tevékenysége,
melyek megkísérlik aláásni Ukrajna állami létét, vagy az állam
nevében nyilatkoznak. Idetartozik, hogy az ukrán főállamügyészt a
jövőben az Ukrán Legfelsőbb Tanács fogja kinevezni, és egyedül ennek
a testületnek lesz majd felelős.
Összhangban a két legégetőbb, az urkán közvéleményt az elmúlt
években leginkább foglalkoztató problémával, a függetlenségi
nyilatkozat minden Ukrajnában élő nemzetiség számára garantálja azt
a jogot, hogy ki-ki szabadon felvirágoztathassa saját nemzeti
kultúráját. Támogatja továbbá az ukrán nyelv használatát a
társadalmi élet valamennyi területén. Az Ukrán Legfelsőbb Tanács
messzemenő környezetvédelmi hatáskörrel lesz felruházva. Kimondhatja
például a környezetet veszélyeztető üzemek bezárását,
leállíttathatja ilyen kombinátok építkezéseit, sőt még kártérítést
is követelhet az össz-szövetségi - értsd: szovjet - illetékesektől.
(folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Ukrán függetlenség - 2. folyt.
|
Ukrajnában szovjet kézben van az üzemek, kombinátok mintegy 70
százaléka. Mindennek tükrében különösen figyelemre méltó a
függetlenségi nyilatkozat legterjedelmesebb cikkelye, amelynek címe:
Gazdasági függetlenség. Az ebben foglaltak szerint az ukrán nemzet
minden ukrajnai föld, víziút, ásványi kincs és légitér egyedül
birtokosa, ebből eredően egyedül és kizárólag őt illeti meg
mindezeknek a használata. Ukrajna pénzügyeit - az adórendszert, a
költségvetést is - maga irányítja. Kiépíti saját bankrendszerét,
amelynek legfőbb illetékese az Ukrán Nemzeti Bank lesz. Lépéseket
tesznek külön ukrán pénznem kibocsátására.
Még figyelemre méltóbb, hogy az ukrán függetlenségi
nyilatkozatból hiányzik mindennemű utalás a szovjet uralom
ideológiai alapelveire. Még az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
elnevezést is csupán rövidítés formájában, USZSZK-ként említi.
Egyetlen egyszer nem fordul elő benne ez a két szó: szocialista és
kommunista.
A kijevi legfelsőbb tanácsban több képviselő még ezzel sem érte
be: azt javasolták, hogy az USZSZK-rövidítésből is ki kellene hagyni
legalább az egyik SZ-betűt; mások szerint mind a kettőt, és USZSZK
helyett használják az Ukrán Köztársaság elnevezést, vagy még
egyszerűbben csak azt, hogy Ukrajna. A dogmatikus többségű
törvényhozás azonban ettől már visszariadt. Leszavazták az
indítványt, amely a baltiakhoz hasonlóan eltávolította volna a két
SZ-betűt Ukrajna nevéből.
A függetlenségi nyilatkozatról, minden cikkelyéről egyenként,
külön-külön július 14-ikén szavazott a kijevi legfelsőbb tanács.
Különösen heves viták övezték az állambiztonsággal, az ukrán
állampolgárság bevezetésével és a nemzetközi kapcsolatokkal
foglalkozó pontokat. (folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Ukrán függetlenség - 3. folyt.
|
A parlamenti radikálisok indítványa szerint Ukrajnában csak
egyetlen állampolgárság lehet törvényes: az ukrán. Mások ezt
irreálisnak, sőt kifejezetten nem kívánatosnak minősítették, míg
végül kompromisszumban állapodtak meg. A függetlenségi nyilatkozatba
ez szó szerint így került be: "Az USZSZK-ban az USZSZK saját
állampolgársága a hivatalos. Biztosítja az USZSZK ugyanakkor azt is,
hogy minden állampolgár megtarthatja az SZSZSZK állampolgárságot". A
továbbiakban a szöveg azt is leszögezi, hogy Ukrajna maga fogja
szabályozni az úgynevezett kivándorlási folyamatot, jogvédelemben
fogják továbbá részesíteni az Ukrajna határain kívül élő ukránokat.
Kijev a nemzetközi kapcsolatokban is messzemenő jogokat igényel
magának. Ukrajna ezentúl nem Moszkván keresztül, hanem közvetlenül
maga fog más álamokkal kapcsolatba lépni, diplomáciai konzuláris és
kereskedelmi képviselőket külföldre kiküldeni, illetve onnan
fogadni, nemzetközi szerződéseket kötni.
Nemzetközi szervezetekben - nyilván az ENSZ-ben is, ahol Ukrajna
már Sztálin óta álszuverén mezben külön államként lép fel - az
USZSZK átveszi saját ügyeinek tényleges irányítását, független
államként fog fellépni mind a külpolitikában, mins
külkereskedelemben, sőt még a nemzetközi sportéletben is.
Ukrajna elismeri a nemzetközi megállapodások elsőbbségét az
ukrán törvényekkel szemben. Az ukrán függetlenségi nyilatkozat
legkevésbé várt, szenzációszámban menő cikkei a következők - szó
szerint idézünk -:
"Az USZSZK-nak jogában áll saját fegyveres erőit fenntartani. Az
USZSZK saját belbiztonsági és nemzetbiztonsági szervekkel
rendelkezik, ezek az USZSZK Legfelsőbb Tanácsa alá tartoznak".
(folyt.)
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Ukrán függetlenség - 4. folyt.
|
"Az USZSZK határozza meg, milyen terjedelmű legyen állampolgárai
számára a kötelező katonai szolgálat. Az USZSZK állampolgárai a
köztársaság területén teljesítenek katonai szolgálatot, katonai
célokra másutt csakis az USZSZK Legfelsőbb Tanácsának engedélyével
vethetők be. Az USZSZK ünnepélyesen kinyilvánítja azon szándékát,
hogy állandó jelleggel semleges állammá váljék, amely nem
csatlakozik katonai tömbökhöz, és magáévá teszi az atomfegyverektől
való mentesség három alapelvét: atomfegyvereket sem tárolni, sem
gyártani, sem kifejleszteni nem fog".
Az új alkotmány megszületése legkorábban csak három hónap múlva
várható. Mégis, hogy hosszú távon mekkora jelentősége lehet, arra
jellemző egy újsághír: "Az ukrajnai Tarnopol városi tanácsa 64
szavazattal, 0 ellenében, 21 tartózkodás mellett elfogadta azt a
javaslatot, hogy a város köztereiről távolítsák el a Lenin, Marx és
egyéb kommunisták szobrait, a fő kommunisták szobrait pénzért
eladják". +++
1990. július 23., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|